<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434</id><updated>2012-01-06T00:03:55.094-08:00</updated><category term='कविता'/><category term='फोटो'/><category term='यौन जिज्ञासा र समाधान'/><category term='लेख / जिवनी'/><category term='विश्वको सर्बोच्च शिखर'/><category term='गजल'/><category term='स्वास्थ्य र यौन'/><category term='दैनिकी'/><category term='हार्दिक श्रद्धाञ्जली'/><category term='बिचार'/><category term='कल्पना'/><category term='यथार्थ अनी बिचार'/><category term='सुझावहरु'/><category term='शुभकामना'/><category term='प्रसंगमा'/><category term='प्रेम र जीवन'/><category term='प्रबाशी जीवन र अनुरोध ।'/><title type='text'>बिचार, साहित्य र बिबिध</title><subtitle type='html'></subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>28</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-1478574714862536078</id><published>2011-12-28T22:53:00.000-08:00</published><updated>2011-12-28T23:35:43.437-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='लेख / जिवनी'/><title type='text'>यस्ता थिए चे,</title><content type='html'>&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-9AcnMIYvpLg/TvwRBn7GKhI/AAAAAAAABPs/pFBQ58o-F7M/s1600/Che%2BGwebhara.jpg"&gt;&lt;img style="MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 320px; FLOAT: right; HEIGHT: 240px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5691442748683856402" border="0" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/-9AcnMIYvpLg/TvwRBn7GKhI/AAAAAAAABPs/pFBQ58o-F7M/s320/Che%2BGwebhara.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;"मेरो नाम चे ग्वेभारा हो । मलाई मार्नुभन्दा बचाउनु तिमीहरूका लागि महत्त्वपूर्ण हुनेछ...। मलाई थाहा छ, तिमीहरू मलाई मार्नै आएका हौ, त्यसैले हे कायर हो, मलाई गोली ठोक । तर, तिमीहरू केवल एउटा व्यक्तिलाई मार्न लागिरहेछौ ...।" आफ्नो हत्याअघि चे ग्वेभाराका मुखबाट निस्केका वाणी थिए, यी ।&lt;br /&gt;..........&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.....&lt;/span&gt;"तपाईंको ट्याक्सीमा टाँसेको यो स्टिकर कसको हो ?" एक जना युवा ट्याक्सी चालक यस प्रश्नमा एकछिन अकमकाउँछन् । सामुन्ने सिसामा टाँसेको त्यस त्यसतस्वीरतिर हल्का आँखा घुमाउँछन् । "नाम त यी त्यहीँ लेखिएको छ नि, पढ्नोस् !" उनी यस संवाददातालाई आग्रह गर्छन् । "यी व्यक्तिका बारेमा तपाईंलाई के थाहा छ ?" संवाददाताले फेरि प्रश्न गर्छ । चालक ट्याक्सी रोकिएको अवसरको पाइदा उठाउँदै खल्तीबाट चुरोटको बट्टा निकाल्छन् र संवाददातातिर तेस्र्याउँछन्, "तान्ने हो सर ?" नकारात्मक जवाफ पाएपछि उनी पुनः कुराको सिलसिला जोड्छन्, "क्रान्तिकारी हो भन्ने सुनेको छु, अरू थाहा छैन सर !&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;"अहिले चे ग्वेभारा को तस्वीर अंकित स्टिकरहरू मात्र होइन, टिसर्ट, पाइन्ट, टोपी, पर्सदेखि की-चेनसम्म बजारमा छ्यापछ्याप्ती छन् । युवा जमातमा विशेष प्रचलित यी सामग्रीहरू प्रयोग गर्नेहरूमा शिक्षित र अशिक्षित दुवैथरी छन् । धेरैलाई थाहा छैन, यस व्यक्तिले के त्यस्तो काम गरेको थियो तर पनि उसका तस्बिर यत्रतत्र प्रयोग भइरहेछन् ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;चेको तस्बिर अंकित टिसर्ट, टोपी आदिको नेपालमा औसत कारोबार छ । काठमाडौँमा एक सयभन्दा धेरै व्यवसायीहरूले चे अंकित ती वस्तुहरूको व्यापार गररिहेका छन् । विभिन्न मुलुक र नेपालमै बनेका टिसर्टलगायतका सामग्रीहरू आयात गरेर तिनमा चेका तस्बिर छाप्ने वा कुद्ने काम नेपालमा हुन्छ । चेसँग जोडिएको कारोबारले औसत किसिमको रोजगारसमेत पैदा गरेको सम्बद्ध व्यापारीहरूको कथन छ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;नयाँ बसपार्क, गोंगबुमा पश्चिम जाने बस कुररिहेका २४ वर्षिय तिलक जोशीले सेतो टिसर्ट लगाएका छन्, जसको अग्रभागमा चेको कालो रङको छापावाल तस्बिर छ । जाडोयाम विस्तारै छिप्पिन लागेकाले उनले टिसर्टमाथि ज्याकेट पनि भिरेका छन् तर त्यसको फास्नर खुलै भएकाले चेको दाह्रीवाल तस्बिर प्रस्टै देख्न सकिन्छ । "यो टिसर्टको मान्छेबारे तपाईंलाई केही थाहा छ ?" उनकै नजिकमा पुगेर एकछिनको भलाकुसारीपश्चात् सोधिएको प्रश्नमा उनको उत्तर थियो, "खै थाहा छैन, भाइले किनिदिएकाले लगाएको हुँ ।" उनी यसबारेमा लामो कुरा गर्ने मुडमा थिएनन् । बस छुट्ला भन्ने पिरलोले होला कुरालाई त्यति गम्भीरतापूर्वक लिएनन् पनि उनले । &lt;span style="font-size:0;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ठमेलका टिसर्ट बिक्रेता सुमन मुननकर्मीको बुझाइ पनि जोशीको भन्दा त्यति फरक छैन । "कम्युनिस्ट मान्छे हो भन्ने सुनेको छु तर धेरै थाहा छैन," उनी भन्छन्, "हामी व्यापारीले जे बिक्छ, त्यही बेच्ने हो ।" चेका बारेमा खासै जानकारी नभए पनि यस्ता टिसर्टहरू पाकाहरूले नलगाउने र उमेरदारले मात्र लगाउने भन्ने मुननकर्मीको जानकारी छ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;तर, प्रकाश सिवाकोटी र बद्रीप्रसाद तिमिल्सिनाको एक दशक लामो व्यापार अनुभवले भने उपभोक्ताहरू चे ग्वेभारालाई बुझेरै यस्ता सामग्रीहरू प्रयोग गर्छन् भन्ने ठम्याइ छ । दुईदेखि चार सय रुपियाँसम्म पर्ने यस्ता टिसर्ट हुन् या त्यति नै मूल्य पर्ने टोपी हुन्, तिनको प्रयोग गर्ने अधिकांश युवा तथा शिक्षित भएकाले चेका बारेमा बुझेका सिवाकोटी र तिमिल्सिनाको भनाइ छ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;चेका तस्बिरप्रति आकषिर्त हुनेहरू दुईथरी छन् । एकथरी राजनीतिक दलको जुलुसमा मिसिएर नारा लगाउने जनताजस्ता छन्, जो केही नबुझी लहैलहैमा चेलाई अगाँलिरहेका छन् । अर्कोथरी राजनीतिक दलका कार्यकर्ता छन्, जो बुझेर निष्ठाका साथ चेलाई प्रयोग गररिहेछन् ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:0;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;१९५३ मा अर्जेन्टिनाको &lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;span style="font-size:0;"&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;रोजारयिो&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;मा&lt;/span&gt; जन्मेका चे ग्वेभारा कुशल चिकित्सक थिए । आफ्नो अध्ययन सकेर पेरुको एक अस्पतालमा चिकित्सकका रूपमा कार्यरत रहँदा चेले त्यहाँ धेरै कुष्ठरोगीहरू आर्थिक अभावका कारण उपचार गराउन असमर्थ रहेको देखे । यहीँबाट उनमा कम्युनिस्ट विचारधारा अंकुरति भएको हो । सन् १९५५ मा मेक्सिको पलायन भई एउटा अस्पतालमा काम गररिहेका बखत उनको भेट क्युबाका प्रसिद्ध क्रान्तिकारी नेता फिडेल क्यास्ट्रोसँग भयो । त्यस भेटले उनीहरूको विचारधारालाई आपसमा संयोजन गर्‍यो । फलतः क्यास्ट्रोद्वारा सन् १९५६ मा गठित ' रेभल्युलुसनरी मुभमेन्ट'मा चेलाई एक चिकित्सकका रूपमा आबद्ध गरियो । यसै संस्थाबाट चे औपचारकि रूपमा क्युबाबाहेकका ल्याटिन अमेरकिी देशहरूको स्वतन्त्रता र कम्युनिस्ट शासन स्थापनाका लागि प्रतिबद्ध भएर लागे । एक समय उनी क्युबाको मन्त्रीसमेत हुन पुगेका थिए । गुरिल्ला युद्धका 'मास्टर माइन्ड' मानिने उनले क्युबाको मन्त्री पद र नागरकितासमेत त्यागेर उरुग्वे, ब्राजिल, पाराग्वे, अर्जेन्टिना, बोलिभियालगायतका देशहरूमा कम्युनिस्ट शासन स्थापनाका लागि गुरिल्ला युद्ध सञ्चालन गर्दै हिँडे । ३९ वर्षको उमेरमा बोलिभियाको एउटा जंगलमा अमेरिकी गुप्तचर संस्थाद्वारा उनको हत्या गरियो ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;....&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ठमेलमा विगत एक दशकदेखि सौरभ म्युजिक चलाएर बसेका छन्, कपिल महर्जन । उनको पसलमा चेका अधिकांश फिल्महरू किन्ने ग्राहक विदेशी नै हुन्छन् । उनका विचारमा नेपाली युवा पुस्ताले चेसम्बन्धी फिल्महरूमा मनोरञ्जन लिने गरेका छन् । "तर, चेका बारेमा बुझेका र बुझ्न चाहनेले मात्र यस्ता फिल्म हेर्छन्," उनी भन्छन्, "आममानिसले चेका फिल्म हेर्ने रुचि देखाएको मलाई जानकारी छैन ।" कपिललाई चेका बारेमा अरू बिक्रेताहरूको तुलनामा धेरै जानकारी छ । ल्याटिन अमेरिकी मुलुकमा कम्युनिज्म स्थापनाका लागि उनले महत्त्वपूर्ण भूमिका निर्वाह गरेका थिए भन्ने पनि उनले बुझेका छन् । दी मोटरसाइकल डायरी, चे गुरिल्ला र ई एल अर्जेन्टिनो भन्ने फिल्महरू पनि उनले हेरेका छन् । पछिल्ला दुई फिल्महरू स्पेनिस भाषामा भएकाले बुझ्न अलि कठिन छ । तर, चे भाग-१ र भाग-२ ले भने उनका बारेमा बुझ्न राम्रो सहयोग गर्छन् ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;चे ग्वेभाराका तस्बिर अंकित सामग्रीहरू प्रयोग गर्ने ग्राहकका बारेमा प्रकाशले पनि धेरथोर बुझेका छन् । आफ्नो पसलबाट झिकेर चेको तस्बिर अंकित टिसर्ट लगाउँदै उनले भने, "यी कम्युनिस्ट हुन् । त्यसैले यस विचारधारामा विश्वास राख्नेहरूले नै यस्ता कुरा बढी प्रयोग गर्छन् ।" यो बुझ्नेहरूको कुरा भयो ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;युवा ट्याक्सी चालक र बस कुररिहेका तिलक जोशीजस्ता कयौँ मानिसहरू तस्बिरको इतिहास नबुझी कुनै टिसर्ट, क्याप, ज्याकेट, ब्याग या स्टिकरहरूको प्रयोग गररिहेछन् । कलंकी चोकमा भेटिएका एक युवाको कुराले यसलाई पुस्ट्याइँ गर्छन् । उनी चेको तस्बिर सजिएको कालो क्याप ढल्काएर हिँडिरहेका थिए । औपचारकि अभिवादनपश्चात् उनलाई टोपीका व्यक्तिबारे जिज्ञासा राखियो । उनको उत्तर थियो, "यो अंग्रेजी गीत गाउने कुनै गायक हुनुपर्छ," उनले शिरको टोपी हातमा नचाउँदै भने, "नाम, थरै त कहाँ थाहा हुन्छ, पसलमा छान्दा यही मन पर्‍यो, किनेर लगाएँ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:0;"&gt;&lt;/span&gt;"जानेर होस् या लहैलहमा, विगत केही वर्षयता चे ग्वेभारा आफ्नो जन्मस्थलभन्दा हजारौँ मिल टाढा नेपालमा पनि प्रसिद्ध छन् । चेका बारेमा थाहा पाउनेले उनको बहादुरीपूर्ण कार्य र निडर व्यक्तित्वको सम्मानस्वरूप यस्ता तस्बिरहरू प्रयोग गररिहेका छन् । उनका बारेमा पटक्कै थाहा नपाएकाहरू पनि तस्बिरमा देखिने जोसिलोपन र आकर्षणले तानिएर उनलाई स्वीकारेका छन् ।&lt;br /&gt;...&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;यस्ता थिए चे,&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;"मेरो नाम चे ग्वेभारा हो । मलाई मार्नुभन्दा बचाउनु तिमीहरूका लागि महत्त्वपूर्ण हुनेछ...। मलाई थाहा छ, तिमीहरू मलाई मार्नै आएका हौ, त्यसैले हे कायर हो, मलाई गोली ठोक । तर, तिमीहरू केवल एउटा व्यक्तिलाई मार्न लागिरहेछौ ...।" आफ्नो हत्याअघि चे ग्वेभाराका मुखबाट निस्केका वाणी थिए, यी । चेको घाँटीभन्दा मुनि गोली हान्नु भन्ने आदेश थियो सेनालाई । र, ९ अक्टोबर १९६७ को अपराह्न १ बजेर १० मिनेट जाँदा उनलाई चारपटक गोली हानेर बोलिभियाको भ्नालेग्रान्दे जंगलमा हत्या गरएिको थियो ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;प्रसिद्ध अंग्रेजी पत्रिका टाइमले सन् १९६०, अगस्त महिनाको अंकमा आवरण चित्रसहित चेका बारेमा छाप्यो । यसमा उनलाई फिडेल क्यास्ट्रोको दिमाग भनिएको छ । नायक गुरिल्लाका नामले प्रसिद्ध चेका तस्बिरहरू फेसन फोटोग्राफर अलबर्टो डियाज गुएरेले त्यही वर्ष खिचेर उनको क्रान्तिकारी छविलाई अझ लोकप्रिय बनाउन मद्दत गरे ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;टाइमले सन् २००० मा चेलाई बीसौँ शताब्दीका एक सय जना प्रभावशाली व्यक्तिमध्ये घोषणा गर्‍यो । पत्रिकाले लेखेको थियो, "यद्यपि, विश्वमा आज साम्यवादको ज्वाला मत्थर भइसक्यो तर चे विद्रोहको जोडदार प्रतीक हुन् र क्रान्तिका लागि एक उदाहरणीय उत्साह बनेका छन् ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:0;"&gt;&lt;/span&gt;"यस धरतीबाटै गरिबी उन्मूलन र गरिबको उत्थानका लागि कम्मर कसेर लागेका चेलाई कहिलेकाहीँ प्राचीनकालका अलेक्जेन्डर महान्को दुस्साहससँग पनि तुलना गरिन्छ । १४ जून १९२८ मा अर्जेन्टिनाको रोजारयिोमा एक मध्यमवर्गीय परविारमा पाँचमध्ये जेठो सन्तानका रूपमा उनको जन्म भएको थियो । उनले सन् १९५३ मा चिकित्सा विज्ञानमा डिग्री हासिल गरी चिकित्सकका रूपमा विभिन्न दक्षिण अमेरिकी मुलुकहरूको भ्रमण गरे । पेरुको सान पाब्लो कुष्ठरोग अस्पतालमा काम गर्दा उनले असहाय धेरै रोगीहरूलाई भेटे । त्यस अस्पतालमा उपचारका लागि खर्च नभएका कारण तिनका आमाबाबु आफ्ना सन्तानहरू मृत्युका मुखमा गएको टुलुटुलु हेर्न बाध्य थिए । त्यस घटनाले चेलाई एउटा क्रान्तिकारी व्यक्तित्व बनाउन भूमिका खेल्यो ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सन् १९५५ मा क्युबाका क्रान्तिकारी नेता फिडेल क्यास्ट्रोसँग चेको मेक्सिकोमा भेट भयो । चे त्यहाँ पलायन भई चिकित्सा संकायमा कार्यरत थिए । यही भेटपछि चे र क्यास्ट्रोबीच सहकार्य भयो । क्युबाका तत्कालीन तानाशाह फुलजेन्सियो बाटिस्टाविरुद्ध जेहाद छेडियो र सन् १९५९ मा अपदस्थ गरियो । जनवरी ७ का दिन क्युबामा अन्तरिम सरकार गठन गरियो र क्यास्ट्रो नयाँ नेता भए । सन् १९६० मा उनले चेकोस्लोभाकिया, चीन तथा सोभियत संघको भ्रमण गरे र गुरिल्ला युद्ध र क्युबाली क्रान्तियुद्धका सम्झनाहरू नामक पुस्तकहरू लेखे । सन् १९६१ मा चेलाई त्यहाँको नागरकिता प्रदान गर्दै क्यास्ट्रो सरकारले उद्योगमन्त्री तथा प्रमुख अर्थविद्का रूपमा नियुक्त गर्‍यो ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;उनले सन् १९६३ र ६४ मा संयुक्त महासभामा सम्बोधन गरे, जुन सम्बोधन अत्यन्तै चर्चित भयो । उनले आफ्नो भाषणमा भनेका थिए, "सशस्त्र संघर्ष नै समाजवाद प्राप्तिको एउटा निश्चित बाटो हो ।" सन् १९६५ मा क्युबाको मन्त्री पद मात्र होइन, त्यहाँको नागरकिता नै त्यागेर विभिन्न ल्याटिनी मुलुकहरूको भ्रमणमा निस्किए । ९ डिसेम्बर १९६७ मा बोलिभियाको एक जंगलमा सैनिकद्वारा उनको हत्या भयो ।&lt;br /&gt;...&lt;br /&gt;__@@___@@ ___^^__^^___ @@___@@__&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"जीवन र कला"&amp;gt;&amp;gt;; शीर्षक अन्तर्गत "कान्तिपुर दैनिक" पत्रिकामा ठ्याक्कै २ बर्ष पहिले नोभेम्बर-३०, २००९ मा प्रकाशित "चे ग्वेभारा"को जिवनी यहाँ पेष्ट गर्न मन लाग्यो । यो प्रकाशनको समयमा म इराकको राजधानी बगदादमा कार्यरत थिए । यो लेख/जिवनी पत्रकार "सुशील थापा" द्वरा &lt;span style="font-size:0;"&gt;लेखन/&lt;/span&gt;संकलन गरिएको थियो । मलाई विश्वाश छ यो लेख अध्ययनले धेरै कम्युनिज्म बिचारधाराका मित्रहरुलाई &lt;span&gt;छुट्टै किसिमको नमिठो खाले आनन्दित तुल्याउनेछ । र, धेरै कुराहरु बुझ्नमा मद्धत गर्नेछ ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;............................................................................................... &lt;/span&gt;&lt;span style="color:#000000;"&gt;- &lt;/span&gt;अर्जुन दुङ्मेन&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-1478574714862536078?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/1478574714862536078/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=1478574714862536078' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/1478574714862536078'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/1478574714862536078'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2011/12/blog-post.html' title='यस्ता थिए चे,'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/-9AcnMIYvpLg/TvwRBn7GKhI/AAAAAAAABPs/pFBQ58o-F7M/s72-c/Che%2BGwebhara.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-8466348607321588931</id><published>2011-06-26T02:40:00.000-07:00</published><updated>2011-06-26T03:00:13.363-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='यौन जिज्ञासा र समाधान'/><title type='text'>स्खलन ढिलो हुने उपाय के होला ?</title><content type='html'>&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-bD4OVFH9rbo/TgcB_t5tV0I/AAAAAAAABO4/Xvk061-u2N4/s1600/Yaun%2BChahanaa.jpg"&gt;&lt;img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 216px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5622464853960382274" border="0" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/-bD4OVFH9rbo/TgcB_t5tV0I/AAAAAAAABO4/Xvk061-u2N4/s320/Yaun%2BChahanaa.jpg" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href="http://www.ekantipur.com/saptahik/article/?id=4676"&gt;http://www.ekantipur.com/saptahik/article/?id=4676&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div&gt;&lt;strong&gt;Click on the link above to Read about.&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-8466348607321588931?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/8466348607321588931/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=8466348607321588931' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/8466348607321588931'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/8466348607321588931'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2011/06/blog-post.html' title='स्खलन ढिलो हुने उपाय के होला ?'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/-bD4OVFH9rbo/TgcB_t5tV0I/AAAAAAAABO4/Xvk061-u2N4/s72-c/Yaun%2BChahanaa.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-969556652233339759</id><published>2010-02-11T05:16:00.000-08:00</published><updated>2010-02-15T06:41:19.755-08:00</updated><title type='text'>बार्षिकउत्सवको दिन भ्यालेन्टाईन डे !</title><content type='html'>&lt;div style="TEXT-ALIGN: center; CLEAR: both" class="separator"&gt;&lt;a style="MARGIN-LEFT: 1em; MARGIN-RIGHT: 1em" href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/S3QC7ZHTCMI/AAAAAAAABLo/uZmF20BvJdI/s1600-h/Valentine" imageanchor="1"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/S3QC7ZHTCMI/AAAAAAAABLo/uZmF20BvJdI/s400/Valentine" width="400" height="311" ct="true" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color:#351c75;"&gt;'भ्यालेन्टाईन डे'&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;'भ्यालेन्टाईन डे' प्रत्येक वर्षको फेब्रुअरी-१४, प्रेमी-प्रेमीकाहरुको लागि गौरवमय दिन हो। माया पिरतीको भाव आपसमा ब्यक्त गर्नको निम्ति आफ्नो प्रेमी वा प्रेमीकालाई मन पर्ने कुनै पनि त्यस्तो चिज (सजावटका वस्तु-फूलका पुष्पगुच्चा वा कलम, पुस्तक, डायरी, स्वास्थ्य सुन्दरता 'मेकअप' मा प्रयोग गरिने सामाग्रीहरु, अथवा ग्रिटिङ् कार्ड) उपहार दिने या पठाउने चलन चली आएको छ। उक्त कार्डलाई भ्यालेन्टाईन्ज पनि भन्ने गरिन्छ। जुन कार्डको डिजाईन (बनावट) मायाको चित्रण गर्ने मुटुसंग तालमेल मिलेको हुन्छ। तेश्रो शताब्दीका 'रोमन मार्टियर्स' र 'भ्यालेन्टाईन' ले फेब्रुअरी-१४ को दिनलाई मिलनको दिन बनाए देखी नियमितरुप पाएको यो प्रेम पर्व 'भयालेन्टाईन डे' हो। &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;श्रोत: New Encyclopedia @ World Almanac Education Group. &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#351c75;"&gt;मायाको गहिराईमा:&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;१८८ मिलियन भ्यालेन्टाईन डे कार्डहरु बार्षिकरुपमा साटासाट (पाउने र पठाउने) गरिन्छ। भ्यालेन्टाईनको दिन मनाउनको लागि ग्रिटिङ् कार्ड दिने दोश्रो महत्वपूर्ण लोकप्रिय अवसर हो। &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;श्रोत: Hallmark Research.&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;यसैगरी; आज फेब्रुअरी-१४, 'भ्यालेन्टाईन डे' को दिन। सोझो अर्थमा हेर्दा प्रेमी-प्रेमीकाको मायालु भाव साट्ने वा माया शुरुवात गर्ने दिन। तर; आज मेरो कुरो गर्ने हो भने- चाहेर वा नचाहेर जो कोही प्रेमी-प्रेमीकाले झैं माया-पिरतीको चिनो, कुनै त्यस्तो उपहार सामाग्री, कार्ड दिएर अर्थात लिएर जो कोहीसंग साट्ने अवसर मिल्न सकेन। त्यसैले बरु; यहाँ एउटा निराशावादी बियोगान्त गजल पस्कन चाहन्छु।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#351c75;"&gt;गजल&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;"अञ्जानमा पिएँ होला ...!"&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;प्रेम एउटा नशा थियो, अञ्जानमा पिएँ होला,&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;मात लागि मुटु फुट्दा, बेहोसीमा सिएँ होला।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;अब पिरती नै साधुबाद! पर्दैन माया मलाई,&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;बैश बिताएँ एक्लै, कती भोको थिएँ होला। &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;फिर्ता लिनदिन नमिल्ने, तर दरभाउ तोकींदा,&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;अरुको भने धरौटी मैले भने, सित्तै दिएँ होला। &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;पाउने आशैआशमा, जोवन मरुभूमि बनीदिंदा,&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;खडेरीको दुबो सरी, पहेंलीएर जिएँ होला।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;अब भो मनाउँनु छैन, भ्यालेन्टाईन डे पनि !&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;पिरतीमा बिरक्तिएर, हाडछाला नै खिएँ होला।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;पिरतीमा बिरक्तिएर, म अर्जुन नै खिएँ होला।।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;प्रिय ब्लगर मित्रहरु!&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;तथा &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;मेरो ब्लग भिजिट गरेर सकारात्मक या त नकारात्मक अनी धेरै भन्दा धेरै हौशलापूर्ण सुझाब-सल्लाहयुक्त कृया-प्रतिकृया दिनु हुने समग्र सबैमा स-प्रेम भावनाका साथ मित्रताको कुरोहरु साट्दै सबैमा सुमधुर सम्झना ब्यक्त गर्न चाहन्छु। किनकी, कसैले प्रेम वा नयाँ जीवन शुरुवात गरेको हुनाले त्यही दिन देखी भ्यालेन्टाईन डे को नियमित चलन रही आयो। भने, मैले पनि ब्लगर मित्रहरुसंग बिगतको वर्षको हो यही दिन देखी मेरो ब्लगको शुरु गरी ब्लगिङ् मित्रतामा सामेल भएको थिए। त्यसैले यो मेरो ब्लगको पहिलो बार्षिकउत्सवको दिन हो। जसमा मेरो यो ब्लगको जन्मको पहिलो वर्ष भरीमा कमसेकम एक न एक सुझाब-सल्लाह एबंम सकारात्मक प्रतिकृयाहरु दिनु हुने मित्रहरु हुनुहुन्छ- बिजे बान्तावा-भोजपुर, जीवन शाक्य-जापन, दिलिप आचार्य, प्रल्हाद तिम्सिना, तारा चेम्जोङ्-सिङ्गापुर, दिपक जडीत, दूर्येज चेतना, निशा लिम्बु-झापा, बिनोद दाहाल-बेल्जियम, निशा गुरुङ्-ईजरायल, गोपाल सिवकोटी-ईजरायल, किरण शर्मा-काठमाण्डु, योगेन्द्र गिरी-मलेशिया, रकमध्वज राई-कतार, बसन्त श्रेष्ठ-दुवई, बिनय शाह 'कुटो'-हंङ्कङ्, पवित्रा कुलुङ-काठमाण्डु, टंक कार्की-काठमाण्डु, निराजन बतास-काठमाण्डु, खगेन्द्र कार्की-बलाद, इराक, हाल-काठमाण्डु, राजन चाम्लिङ्-काठमाण्डु, हेमराज राई-काठमाण्डु, अमर लिम्बु-कल्शु, इराक, बमजन गुरुङ-बगदाद, अर्जुन थापा-बगदाद, केशर याख्खा-बगदाद ।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;साथै यो भन्दा अन्य, मेरो मेमोरी कार्डले नोट गर्न नसकेर धेरै भन्दा धेरै मित्रहरुलाई मैले छुटाएको पनि महशुस गरेको छु। अब यहाँनेर मैले उल्लेख गर्न सकेको वा नसकेको सम्पूर्ण ब्यक्तित्वहरुमा मेरो ब्लग भिजिट गरेर आफ्नो सुझाब तथा कृया-प्रतिकृयाहरु एबंम हौशला प्रदानका साथ मित्रतामा निरन्तरता दिनु भएकोमा भित्री हृदय देखी नै हार्दिक आभार ब्यक्त गर्दै धेरै-धेरै धन्यवाद दिन चाहन्छु।&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;मेरो बिबिध परिस्थितीले गर्दा अपडेट गर्न नसकेको अवस्थामा अपडेट गर्न सहयोग गर्ने मेरो सह-हृदयी मित्रहरु हुनुहुन्छ:- &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;१. बिजे बान्तावा &lt;a href="http://bhojpures.blogspot.com/"&gt;http://bhojpures.blogspot.com/&lt;/a&gt; &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;२. प्रल्हाद तिम्सिना &lt;a href="http://www.nijgadh.com/"&gt;http://www.nijgadh.com/&lt;/a&gt; &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;म यहाँहरुले गर्नु भएको सहयोगको सदैब कदर गर्दछु। साथै, उक्त सहयोगको लागि हृदय देखिनै धन्यवाद दिन चाहन्छु। &lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;आज प्रेमी-प्रेमीका अथवा युगल दम्पतीहरुको खुशीको दिन 'भ्यालेन्टाईन डे' को दिन भएपनी आफ्नो अती अमूल्य समय खर्च गरेर मेरो ब्लग भिजिट गरी ब्लगको बार्षिकउत्सवमा सहभागी भई दिनु भएकोमा यहाँलाई हार्दिक धन्यवाद। यहाँको दिन शुभ अनी मंगल रहोस्। साथै, यहाँको जिन्दगी सदा-सदा पिरतीमय बनोस्। शुभ-दिन !&lt;/div&gt;&lt;div style="TEXT-ALIGN: justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-969556652233339759?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/969556652233339759/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=969556652233339759' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/969556652233339759'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/969556652233339759'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2010/02/blog-post.html' title='बार्षिकउत्सवको दिन भ्यालेन्टाईन डे !'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/S3QC7ZHTCMI/AAAAAAAABLo/uZmF20BvJdI/s72-c/Valentine' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-3381879194421953613</id><published>2009-12-30T05:57:00.000-08:00</published><updated>2009-12-10T09:47:28.386-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='सुझावहरु'/><title type='text'>संबिधान निर्माण कार्यको लागि सुझाब संकलन</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;श्रीमान् संबिधान सभाध्यक्ष ज्यू।&lt;br /&gt;तथा&lt;br /&gt;सम्पूर्ण जिल्लाका बिभिन्न क्षेत्रबाट प्रतिनिधित्व गरिरहनु भएका संबिधान सभाका सभाषद् महोदयहरु।&lt;br /&gt;संसद् सचिवालय, सिंहदरबार, काठमण्डौ, नेपाल।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;बिशेष: संबिधान निर्माण कार्यको लागि सुझाब संकलन' पेश गरिएको बारे।&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;महोदय,&lt;br /&gt;उपरोक्त सम्बन्धमा, अहिलेको यो बर्तमान समयका दिनहरु नयाँ नेपालको नयाँ संबिधान तय गर्ने महत्वपूर्ण दिनहरु हुन। तोकिएको समयमा संबिधान निर्माण गर्न सबै सम्बन्धित दलहरुले एक ढिक्को भई लागि पर्नु पर्ने हुन्छ। यसैको बावजुद् बिभिन्न क्षेत्रबाट मत तथा सुझाव संकलन गर्नु पर्ने वा गरिएको सुझावहरुलाई मुल्याङ्कन गर्दै कार्यन्वयन तर्फ अघी बढ्नु पर्ने हुन्छ। यसरी नै; हामी बैदेशिक रोजगारमा इराकको बगदादमा रहेका नेपालीहरुबाट पनि सकेसम्म आफ्नो बिचार राख्न चाहनु हुने धेरैलाई समेटेर सुझाब संकलन गरी सम्बन्धित निकाय सम्म पुर्‍याउँने कोशीस गरेका छौ। यसै निवेदनको अन्त्यमा तल सुझाब दाताको नाम, जिल्ला, अञ्चल, क्षेत्र नं. र आफ्नो क्षेत्रबाट जितेका सभाषद्का नाम सहित उल्लेख गरीएको छ। यो मेरो ब्लगबाट मात्रै नभएर अन्य कुनैपनी नेपाली अनलाईन खबर वेभसाईट लिङ्कहरु, नेपाली साहित्यिक तथा समाजिक वेभसाईट लिङ्कहरु मार्फत तपाईं जिम्मेवार प्रतिनिधिहरु (संबिधान सभाका सभाषद्हरु) समक्ष पुग्न अवस्य सहयोग मिल्नेछ भन्ने आशा राख्दछु। यो टाईप गरेर पेष्ट गरिएको सुझाब मात्र नभएर सुझाबदाताहरुका हातले स्वयंम लेखी जम्मा गरिएका फाराम नै जो कसैलाई चाहिन्छ अथवा महत्वपूर्ण सुझाबहरु हुन् यसलाई निश्चितरुपमा हामीले एकपटक मात्र भएपनि हेरेर मध्यनजर गरी सहि बिचारहरुको कार्यान्वयन तर्फ लाग्नु हाम्रो दायित्व हो भन्ने संबेदनशिल मनस्थिति राखी जो कोही सभाषद्हरुले ईच्छाउँनु भएको खण्डमा सबै भरिएका फारामहरु एकमुष्ठ गरी पिडियफ पेपरमा स्क्यान गरी पठाउँन सक्नेछु। सो सुझाब संकलन फाराम २-४ जना साथीहरुको सहयोग एबंम सल्लाह बमोजीम म स्वयंमले डिजाईन गरेको हुँ। जुन फाराम कै शुरुमा मेरो छोटो परिचयात्मक विवरण राखेको छु भने मुख्य बिच भागमा संबिधान सभा बिशेष भूमिका लेखेको छु। यसैगरी फारामको अन्त्य भागमा सुझाबदाताको पूर्ण बिवरणका साथ सुझाब कोठा राखेको छु। जुन फाराम तपाईंले डाउनलोड गरी हेर्न मिल्ने तरिकाले यसै निवेदनका साथ समयोजन गरेको छु। हामी नेपालीहरुको लागि इराक अबैधानिक राष्ट्र तथा यो एक युद्धग्रस्त क्षेत्र भएकोले पनि यहाँ कुनै त्यस्ता किसिमका समूह, उप-समूह तयार गरी कुनै पनि सामुहिक कार्य गर्न नमिल्ने तथा नसकिने अवस्था भएकोले यो २-४ जना साथीहरुको मौखिक एबंम मानसिक सहयोगको आधारमा "हाम्रो एउटा सानो तथा अमूल्य बिचार वा सुझावले देश नेपाल र हामी नेपाली जनताको हितमा निहित संबिधान तय गर्नमा निश्चय पनि मद्धत पुग्न सक्नेछ", भन्ने उदेश्यले चलाएको यो मेरो आफ्नै नेतृत्वको अभियान हो। उक्त कार्य महिनौ दिनको हो। हामी सबैको ठूलो आशा छकी, यो हाम्रो सुझाव वा बिचारहरुलाई तपाईं कोही ब्यक्ति, कुनै वेभसाईट लिङ्कहरु कसैको सहारामा सम्बन्धित निकायको तपाईं सम्बन्धित ब्यक्ति-ब्यक्ति बिच पुग्नेछ र केही न केही सकारात्मक र सहि बिचारहरु नयाँ बन्ने संबिधानमा समेटिने छन्।&lt;br /&gt;स्मरण गर्नुहोस्- "यि स्वदेशका यूवा देशको परिस्थितीले गर्दा बैदेशिक रोजगारमा कर्म गरिरहेका अनी सुन फलाउँन सक्ने हात पाखुरी भएका जनशक्तिहरुको आवाज हो।"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;-------------------------------------------&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="justify"&gt;म प्रेषक- &lt;strong&gt;अर्जुन राई "दुङ्मेन्"&lt;/strong&gt; (नेपाली नागरिक)&lt;br /&gt;ना.प्र.नं. १४०३८&lt;br /&gt;जारी भएको जिल्ला: उदयपुर।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;img alt="" border="0" src="http://i34.tinypic.com/2z599i0.jpg" style="cursor: hand; display: block; height: 800px; margin: 0px auto 10px; text-align: center; width: 600px;" /&gt;&lt;br /&gt;यो फारमलाई बुझ्न सक्नु भएन भने यहाँ दबाउनुहोस &lt;strong&gt;&lt;span style="color: red; font-size: 130%;"&gt;&lt;a href="http://img514.imageshack.us/img514/4719/arjunsdocuments.jpg"&gt;FORM&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;सुझावहरु:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१. नाम: &lt;strong&gt;कृष्णराज ढुङ्गाना&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: तनहुँ&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;सभाषद्: राम्चन्द्र पौडेल।&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;(क) भुमी नीति: नेपालका ४१ लाख परिवार मध्य २५% सँग खेतिपाती गर्ने जमिन छैन। झण्डै ५५ लाख जनसंख्या सुकुम्बासी छन। यिनै बिषयमा दलगत स्वार्थ नराखी बैज्ञानिक भुमी नीति ल्याउँन आवश्यक छ।&lt;br /&gt;(ख) स्वास्थ्य नीति: सम्पूर्ण नेपालीको स्वास्थ्य परिक्षण तथा निशुल्क र शुलभ बनाउँन आवश्यक छ।&lt;br /&gt;(ग) शिक्षा नीति: देश अनुकुलको उत्पादन मुखी बैज्ञानिक शिक्षा नीति बनाई निशुल्क गराउँनु नयाँ नेपालको आवश्यकता हो।&lt;br /&gt;(घ) पर्यटन नीति: विश्वकै अती होचो भूमी देखी उच्च भू-भाग सम्म हाम्रो देशमा रहेकोले यहाँ धेरै किसिमका हावापनी, वनस्पती, जिवजन्तु र मनोरम दृष्‍यहरु पाईनुका साथै प्राचिन कला तथा संस्कृतिको प्रचुरतालाई समेटी पर्यटनको आधार निर्माण गर्ने बैज्ञानीक नीति आवश्यक छ।&lt;br /&gt;(ङ) ब्यवसायिक नीति: नेपाल कृषि प्रधान देश भएकाले कृषकहरुको कृषिजन्य उत्पादनहरु उत्पादन स्थल बाटै बजारीकरणको जिम्मा सरकारले लिनुपर्ने नीति ल्याईनु आवश्यक छ।&lt;br /&gt;"यी माथिका नितिहरु लागू हुन्छन् भने, सांसद् संख्या र प्रदेश संख्याको बिबाद गौण हुन जान्छन् साथै यिनै नितिहरुलाई नै नयाँ नेपालको आधार मान्न सकिन्छ।"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२. नाम: &lt;strong&gt;हिमलाल भण्डारी&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: रुपन्देही&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. गम्भिर प्रकृतिका अपराधीहरुलाई मृत्‍यु दण्डको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. संम्बैधानिक राष्ट्रपती हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. प्रत्यक्ष मतदानबाट कार्यकारीणी प्रधानमन्त्री हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;४. दोश्रो या तेश्रो मुलुकसंग सन्धिमा सम्झौता गर्नु परेमा संसदमा दुई तिहाईको ब्यबस्था गरीईनु पर्छ।&lt;br /&gt;५. संघिय राज्य स्थापना गर्दा जातियताको आधारमा गरिनु हुँदैन।&lt;br /&gt;६. कुनै पनि संघिय राज्यहरुले नेपाल राष्ट्रबाट अलग हुने कल्पना सम्मपनी गर्न पाउने छैनन्।&lt;br /&gt;७. कुनै पनि राजनैतिक दल वा संघसंस्था, कर्मचारी, बिद्यार्थी या कुनै पनि ब्यक्ति बिशेषले कुनैपनी खाले बन्द, हड्ताल गर्न पाउने छैनन्।&lt;br /&gt;८. चेलीबेटी बेचबिखन, बलत्कार, भ्रष्टचार, लागुऔषध ओसारपसार, तस्करी जस्ता मुद्धाहरुमा बिशेष अदालतको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;९. कुनै पनि दोषीलाई जमानतमा छाडिनु हुँदैन।&lt;br /&gt;१०. नेपालको राष्ट्रिय झण्डा फेरिनु हुँदैन।&lt;br /&gt;११. संबिधानको नाम लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल राष्ट्र … … … हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३. नाम: &lt;strong&gt;दिनेश कार्की&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ४&lt;br /&gt;सभाषद्को नाम: भुमिसिला चापाँगाई (एकिकृत माओबादी)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. सभाषद् हुनका लागि शैक्षिक योग्यता तोकिएको हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. सेनामा राजनीतिकरण हुनु हुँदैन।&lt;br /&gt;३. जातियताका आधारमा प्रदेश घोषणा गरिनु हुँदैन।&lt;br /&gt;४. शिक्षालाई सिपमुलक बनाउँनु पर्छ।&lt;br /&gt;५. सभाषद्को संख्या ५०% कटौती गरिनु पर्छ।&lt;br /&gt;६. बन्द हड्ताललाई रोक्न बिशेष ब्यबस्था हुनुपर्छ। निश्चित ठाउँमा बिरोध गर्ने ब्यबस्था र बिरोधको सुनुवाई हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;७. सबैभन्दा शोषित, पीडित वर्ग, किसान र मजदुरलाई राहतको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;८. सबै जनाताको जिउ धनको सुरक्षा र चन्दा असुलीलाई निरुत्साहित पारीनुपर्छ।&lt;br /&gt;९. कानुनले जाति, वर्ग, पार्टीगत आधारमा बिभेद गरिनु हुँदैन। समग्रमा कानुन सबैमा समान लागू गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४. नाम: &lt;strong&gt;अर्जुन राई "दुङ्मेन्"&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: उदयपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: सगरमाथा&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: डा. नारायण खड्का (नेपाली कांग्रेस)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;(क) राष्ट्रिय झण्डाको सवाल:&lt;br /&gt;चन्द्रसूर्य रहित हाम्रो चलिआएको झण्डा ठीक छ, परिवर्तन हुनु हुँदैन। तर उक्त झण्डाको व्याख्यामा भने चन्द्रबंशी र सूर्यबंशी भनी ब्यक्ति वा समुदाय बिशेषको पहिचानमा नभएर प्रकृति प्रद्दत दुनियाँमा नै अटल र अमर ग्रहहरु चन्द्र र सूर्य हुन। सोहिनुरुप हामी नेपालीहरुको पहिचान सदा सर्बदा अटल र अमर हुनेछ भनी व्याख्यामा भने स्पष्ट उल्लेख गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;(ख) स्वास्थ्यको नीति:&lt;br /&gt;१= स्थानिय निकायका सम्पूर्ण सानातिना ग्रामीण स्वास्थ्योपचार निशुल्क गरिनु पर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२= हृदयघात, उच्च रक्तचाप, छारेगोग, मानशिक रोग जस्ता दिर्घरोगीहरुले उपचार गर्न अती गाह्रो र खर्चिलो हुने हुनाले स्थानिय क्षेत्रबाट पिडीतको जयजेथाले उपचार गर्ने हैसियत नभएको ठहर गरेको खण्डमा सरकारले कम्तिमा ७५% सम्म अर्थात निशुल्क उपचार गरिदिने ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;(ग) शिक्षाको नीति:&lt;br /&gt;१= नेपालमा बसोबास गर्ने जो कोही जाती-जनजातिमा जतिपनी शिक्षा हासिल गर्ने अधिकार समान हुनेछ। जुन निशुल्क शिक्षाको ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२= माद्यमिक स्तर सम्म बहुभाषिक शिक्षा (आदिबासी जनजातिहरुका लोप हुँदै गएको भाषा) लागू गर्न पाउँनु पर्छ। लागू गरिनु पर्छ।&lt;br /&gt;३= बैज्ञानिक, प्रयोगात्मक तथा व्याबहारिक शिक्षा अवलम्बन गरिनु पर्छ।&lt;br /&gt;(घ) दण्ड जरिवानाको नीति:&lt;br /&gt;१= कुनै पनि साना वा ठूला प्रकृतिका दोषी उपर समान दण्ड, सजाय, जरिवाना लाग्नेछ।&lt;br /&gt;२= गम्भिर प्रकृतिका दोषी (जाना—जानीको ज्यानमारा÷हत्यारा) लाई कुनै पनि दण्ड, जरिवाना वा धरौटी राखे बापत मुक्त गराईनु हुँदैन। उक्त प्रकारका अपराधीलाई जन्म कैंद वा मृत्‍यु दण्ड सजायको नीति हुनुपर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५. नाम: &lt;strong&gt;अर्जुन भण्डारी&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: धादिङ&lt;br /&gt;अञ्चल: बागमती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: पुण्य विक्रम मल्ल (एकिकृत नेकपा माओवादी)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;श्रीमान् सभाषद् ज्यू मेरो सुझाव यो छकी, यो ब्रमाण्डमा अटल रहेको चन्द्र र सूर्य अंकित झण्डा फेर्न पछी नलागी गरिव, दुखी, पिछडिएको वर्गको जीवन उकास्ने खालको संबिधान निर्मान गरिदिन हुन अनुरोध गर्दछु।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६. नाम: &lt;strong&gt;तेजबहादुर अधिकारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: पर्सा&lt;br /&gt;अञ्चल: नारायणी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ४&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: रमेश रिजाल&lt;br /&gt;सुझाव/बिचर:&lt;br /&gt;अहिले नेपालको संबिधान सबै जनजाती, सबै बर्गको हक अधिकार, गाँस बास कपास, स्वास्थ्य शिक्षा, रोजगार, शान्ति-सुरक्षा सबैको प्रमुख चाहना हो। यस्तै खाले संबिधान निर्माण गर्न अनुरोध गर्दछु।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७. नाम: &lt;strong&gt;छबिनारायण खतिवडा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ५&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: कुमार बुढाथोकी&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;श्रीमान् सभाषद् ज्यूमा नमस्कार र यस् परेदेशीको एकदुई शब्द समेटिन्छ भन्ने आशा लिएको छु।&lt;br /&gt;१= अब बन्ने संबिधान, सरवप्रथम त 'नेपाल चार जात छत्तिस वर्णको फूलवारी'। यस् वाणीलाई मनन गर्दै देश टुक्राउँन पटी नलागेर एउटा सिंङ्गो नेपाललाई बलियो बनाऔं। ताकी अन्य देशले हस्तक्षेप गर्न नसकोस र देश भित्रका धमिरोलाई नष्ट गरियोस।&lt;br /&gt;२. प्रशासनमा सुधार ल्याईयोस। कानुनको खाल ओढी घुस र नेताको ईशारामा चल्ने प्रशासनले कसरी जनतालाई न्याय प्रदान गर्ला? हर नेपालीले डर त्रासमा होईन, स्वतन्त्ररुपमा बँच्न सकोस। हत्या, हिंसा, लुट्पाट प्रथा निर्मुल होस्। हर नेपालीले शन्तिको श्वास फेर्न सकुन।&lt;br /&gt;३. ढुकुटीको पैसाले नेताको उपचार र बिदेश भ्रमणमा मात्र ठीक्क हुन्छ, यसो नगरी बिजुली, सडक र सिचाईमा प्रयोग गरिए हामी यूवा जनशक्तिले बिदेशिनु पर्दैन थियो होला।&lt;br /&gt;४. शिक्षा, स्वास्थ्य निशुल्क र खाद्यान्न पदार्थ, सवारी साधनमा सहुलियत भए निम्न वर्गलाई सहारा बन्ने थियो। धन्यवाद!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८. नाम: &lt;strong&gt;भक्तहाङ लिम्बु&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: ईलाम&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: सुभाष नेम्वाङ् (अध्यक्ष, संबिधानसभा)&lt;br /&gt;सुझाव/विचार:&lt;br /&gt;संबिधान चाँडो बनोस, सबै जातजातिलाई समेटियोस। कानुन यस्तो बनोस ताकी सबैलाई बराबर होस्।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;९. नाम: &lt;strong&gt;रुद्रबहादुर राई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: (६०१ सभाषद्लाई)&lt;br /&gt;सुझाव/विचार:&lt;br /&gt;आदीवासी र जनजाती भनेको के हो? र किन भनिएको यदी तराईका सतार, धिमल आदि र पहाडका राई, लिम्बु, गुरुङ्ग आदि नेपालको आदिबासी जनजाती हुन भने नेपालका मूलबासी कुन अदृष्‍य जाती छ? या नेपालका तागाधारी आँफै बनिन लागिरहेका छन? कृपया यो स्पष्ट पारी अब बन्ने संबिधानमा लेखियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१०. नाम: &lt;strong&gt;नविन बुढा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: अर्धाखाँची&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: पम्फा भुषाल&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;अबको संबिधान बनाउँदा सम्पूर्ण जनताको हक र अधिकार सुनिश्चित र समान हुनेगरी लेखियोस। बिशेष गरी जनताका लागि शिक्षा र स्वास्थ्यमा निशुल्क होस्। र राज्यको संरचना गर्दा भाषा, क्षेत्र र जातिय आधारमा नक्शांकन गरियोस जुन उत्तरदक्षिण (हिमाल-तराई) छुने गरी बनाईनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;११. नाम: &lt;strong&gt;ध्रुबकुमार चापागाँई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: मोरङ्ग&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ५&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. कलाकारखानाका मजदुरहरुलाई पेन्सन वा उपदानको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. दलित र निसाहराहरुका लागि गाउँ-गाउँमा शिपमुलक कार्यक्र्म सञ्चालन गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. ब्रिद्ध, अपाँङ्ग र आशाक्तलाई सरकारले भत्ता र खान लाउँनको लागि संरक्षण गर्नु पर्दछ।&lt;br /&gt;४. बाढी पहिरो पीडितलाई स्थाई बसोबास र घर जग्गाको ब्यबस्था मिलाई दिनु पर्दछ। दैनिक रोजगारको ब्यबस्था हुनु पर्दछ।&lt;br /&gt;५. सुकुम्बासीहरुलाई जग्गाको हतबन्दी तोकेर बढी भएको जग्गा बितरण गर्नु पर्दछ।&lt;br /&gt;६. शिक्षाको बाटोमा १ कक्षा देखी १० कक्षा सम्म निशुल्क र शिक्षकहरुले विद्यार्थीहरुलाई उत्कृष्ट शिक्षा दिनु पर्दछ। त्यसको लागि रेडियो प्रणाली, कम्प्युटर प्रणाली हुनु पर्नेछ। टेक्नोलोजी शिक्षाबाट देशलाई चाँडै बिकास तर्फ लैजाने छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१२. नाम: &lt;strong&gt;काशीराम न्यौपाने&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: पर्वत&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. अब आउँने संबिधानमा नेपालको जनसंख्या नियन्त्रणमा बिशेष ध्यान दिनु पर्छ।&lt;br /&gt;२. एक दम्पती एक सन्ततिको नियम लागू गर्नु पर्छ। यदी यसो गर्न सकेमा बढ्दो जनसंख्या तथा बेरोजगारी समस्या काम हुन सक्छ।&lt;br /&gt;३. पैसाको बलमा सम्पूर्ण कानुनलाई हातमा लिने परीपाटी (त्यागिनु) निर्मुल पर्नु पर्छ।&lt;br /&gt;४. मन्त्री, नेता, जनता (जुनैपनी) कसैले भ्रष्टचार गर्छ भने तुरुन्त मृत्‍युदण्ड दिने ब्यबस्था लागू गर्नुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१३. नाम: &lt;strong&gt;पुष्प लाल गिरी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: उदयपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: सगरमाथा&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभाषद्को नाम: मणी खम्बु (एकिकृत नेकपा माओवादी)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;जनताले चुनेर पठाएको प्रतिनिधिहरुको सरकार बन्नु पर्छ। नचुनिएका चाँही किन हुँदैन? भन्दा चाँही, ०४७ सालको संबिधान पनि नेताहरुले एउटा बन्द कोठा भित्र बसेर निर्माण गरेका कारण, बिगत १५-२० वर्ष भित्र जनताले मुक्तिका लागि श-सस्त्र आन्दोलन गर्नु पर्‍यो र यस्ता बिबिध कारणले गर्दा ति नेताहरु जनताको नजरबाट तिरस्कृत हुन पुगे। र यस्ता नेताले फेरी जनताको भावनालाई समेट्न सक्दैन र फेरी विश्वाशघात हुन्छ भन्ने विश्वास छ मलाई!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१४. नाम: &lt;strong&gt;टोप बहादुर राय&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: अर्घाखाँची&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: टोप बहादुर रायमाझी&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. संबिधानमा कुनै पनि ब्यक्तिको नियुक्ती सिफारिसको आधारमा नहोस्। ताकी, नियम कानुन प्रति सबै नेपालीहरुको नैसर्गिक अधिकारको सुरक्षा हुने होस्। नियम उल्लङ्घन हुने कार्यको अन्त्य होस्।&lt;br /&gt;२. सम्पूर्ण नेपालीको हितलाई सर्बोपरी मणी कानुन निर्माण होस्। जुन कानुन सम्पूर्ण नेपालीलाई लागू होस्। कुनै पनि नेता कार्यकर्तालाई बाध्न सकोस।&lt;br /&gt;३. नयाँ यूवा पिढिंहरुलाई जो देश र समाजप्रती अनुशासित छन त्यसलाई मुल्याङ्कंन गर्दै देश बिकास प्रति जेम्मेवारी बहन गराईने खालको होस्।&lt;br /&gt;४. तोक भन्दा ज्यादा स्वार्थ पुर्ती कारक तत्वलाई निष्पक्ष प्रमाणित भएमा मृत्‍यु दण्ड तोकियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१५. नाम: &lt;strong&gt;अर्जुन थापा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: सिन्धुपाल्चोंक&lt;br /&gt;अञ्चल: बागमती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: अग्नी प्रशाद सापकोटा (एकिकृत नेकपा माओवादी)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. राष्ट्रिय झन्डाको सवालमा, परिवर्तन गर्नु हुँदैन। मात्र यसको व्याख्यालाई सच्याईनु पर्छ।&lt;br /&gt;२. सबैले पढ्न र लेख्न पाउँने अधिकार सुनिश्चित गरिनु पर्छ। धनीलाई बोर्डिङ्ग र गरीबलाई सरकारी नभै सबैलाई समान हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. जुन कुनै नेता सरकारी कर्मचारीले पाउँदै आएको भरण-पोषण पद निष्कृय भएपछी स्वतह: सबै कटौती हुनुपर्छ र सर्वसाधारण सरह हुनुपर्दछ।&lt;br /&gt;४. एक दम्पती एक सम्पत्तिको नियम लागू गरिनु पर्छ जसले बढी जन्माउँछ उसलाई उचित कर्वाही गर्नुपर्छ।&lt;br /&gt;५. उमेर पुगेका सम्पूर्ण नेपाली नागरिकहरुलाई रोजगार सुनिश्चित गरिनु पर्छ। रोजगार दिन नसके भत्ता दिनुपर्छ।&lt;br /&gt;६. गैर आवासिय नेपालीहरुलाई नेपाली नागरिकता दिनु हुँदैन। दिएमा भोलि त्यसको जिम्मेवारी सरकार र एनआरएनले नै नराम्रो परिणाम भोग्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१६. नाम: &lt;strong&gt;प्रकाश गुरुङ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: स्याङ्जा&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.:&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: (सम्पूर्ण ६०१ सभासदलाई)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;उमेर पुगेका योग्य नागरिकहरुले साधारण सैनिक तालिम अनिवार्य पाउनु पर्ने कुरो बिधानमा उल्लेख हुनुपर्छ ताकी उसले आफ्नो जिउधनको सुरक्षा स्वयंमले गर्न सकोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१७. नाम: &lt;strong&gt;राजकुमार पुन&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: रुपन्देही&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.:&lt;br /&gt;जितेका सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;सभासदहरुले पदबाट निष्कृय भएपछी आफुले पाउँने सम्पूर्ण सेवा सुबिधा स्वतह: खारेज हुने कुरो बिधानमा उल्लेख गर्नुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१८. नाम: खोम ठकुरी&lt;br /&gt;जिल्ला: कपिल्बस्तु&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: दिपकुमार उपाध्यय&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;देशका सम्पूर्ण बेरोजगार यूवावर्गहरुलाई रोजगारको ब्य्बस्था बिधानमा मात्र नभई व्यबहारमा लागू गर्नु पर्ने कुरो बिधान्मा उल्लेख हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;१९. नाम: &lt;strong&gt;अशोक बहादुर खत्री&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: पर्वत&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: (सम्पूर्ण ६०१ सभासद्लाई)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. नेपाल बहुजातिय र बहुभाषिक राष्ट्र भएको हुनाले कुनै जातिको नाममा राज्य बनाउँदा अझ जातिको अस्थित्वलाई छाँयामा पार्नु हो। यसले आउँदो दिनमा जातिय द्वन्दको शुरुवात हुन सक्छ। त्यसैले भौगोलिक आधारमा राज्य बनाउँनु उपयुक्त छ।&lt;br /&gt;२. नेपालको सिमा सम्बन्धी बारेमा- भारतबाट दिन प्रतिदिन नेपाल प्रति भएको चलखेल र सिमामा हुने हत्या, हिंसालाई रोक्नको लागि र नेपाललाई नेपाल बनाउँनको लागि सिमामा कडा सुरक्षाका साथ तार जाली अर्थात ग्रेट्वालको प्रयोग गरी सिमित ठाउँबाट मात्र खुला राखी बिदेशिको दबाब मुक्त नेपाल बनाईनु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२०. नाम: &lt;strong&gt;राजकुमार राई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: संखुवासभा&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: पूर्णा कुमार राई&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;नेपालका सम्पूर्ण आदिबासीहरुको भाषा, धर्म, संस्कार-संस्कृतिलाई लोप हुनबाट बच्चाउँन वा बिकास-बिस्तारका लागि संबिधानमा धर्म, संस्कार-संस्कृतिको सम्बोधन हुने बिशेष निती अबलम्बन गरी निती निर्माण गर्नु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२१. नाम: &lt;strong&gt;सन्तोष प्रधान&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: मोरङ्ग&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: थाहा छैन।&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;अबको आठ महिनामा संबिधान बन्ला जस्तो चाँही लाग्दैन। यदी कुनै त्यस्तो खालको चमत्कार भएर संबिधान बन्यो भने मेरो बिचारमा बलत्कारी, अपहरणकारी र हत्यारा जस्ता अपराधीलाई चाँही फाँसी अर्थात आजीवन कारावास होस् भन्ने चाहन्छु।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२२. नाम: &lt;strong&gt;प्रभु ढुङ्गाना&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: तनहुँ&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: शुरेष आले मगर&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. प्रधानमन्त्रीका कार्यकारी प्रमुख जनता मार्फत सोझै निर्वाचनको माध्यमबाट चुनिनु पर्ने। र सम्पूर्ण कार्यकालको पदिय दायित्व निर्वाह गर्नु पाउँनु पर्ने।&lt;br /&gt;२. स्थानिय स्तरमा रहेका बिकासमुखी कार्यालयका कार्यालय प्रमुख पनि स्थानिय निर्वाचनको माध्यमबाटै नियुक्ति गरिनु पर्ने। स्थानिय प्रशासन प्रमुख पनि सोही बमोजिम नियुक्ति गरिनु पर्ने।&lt;br /&gt;३. मन्त्रिहरुको हकमा सम्बन्धीत क्षेत्रमा बिशेषज्ञता पाएका ब्यक्तिलाई मात्रै नियुक्त गरिनु पर्ने नकी राजनैतिक अवस्थाका आधारमा।&lt;br /&gt;४. सम्पुर्णलाई रोजगारीको ग्यारेन्टी दिईनु पर्ने। दिन असमर्थ भएमा सरलरुपमा जिविका निर्वाह गर्न सक्ने भात्ताको ब्यबस्था गर्नु पर्ने।&lt;br /&gt;५. सम्पूर्ण जनताको समस्याको सरोकार सरकारले राखी समाधान गर्नु पर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२३. नाम: &lt;strong&gt;जगनाथ अर्याल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: नवलपरासी&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: शसांक कोईराला&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. जन निर्वाचित कार्यकारी राष्ट्रपती।&lt;br /&gt;२. राष्ट्रिय सेनामा जनताको प्रत्यक्ष नियन्त्रण।&lt;br /&gt;३. राष्ट्रिय काम कार्यबाहीमा नेपाली भाषा र भाषाको आधार प्राप्त।&lt;br /&gt;४. प्रधानमन्त्री नरहने ब्याबस्था।&lt;br /&gt;५. जनमुखी संबिधान निर्माण।&lt;br /&gt;६. प्रान्त प्रमुखहरुपनी जन निर्वाचित हुनु पर्ने।&lt;br /&gt;७. संबिधान पारितका लागि दुई तिहाई बहुमत पुर्‍याउँनु पर्ने।&lt;br /&gt;८. देशमा संकटकालको ब्याबस्था लागू गर्न पनि दुई तिहाईको अनिवार्यताको ब्यबस्था हुनु पर्ने।&lt;br /&gt;९. जनताले दिएको म्याण्डेट अनुसार राष्ट्रिय सरकार बनाउँनु पर्ने र प्रतिपक्ष नरहने। सरकारमा नै सबै पार्टी रहे छलफल गर्न सकिने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२४. नाम: &lt;strong&gt;भुपेन नखोक राई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: भोजपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;अब बन्ने संबिधानमा बिकासको पुर्वाधार साथै बेरोजगारी, चेलीबेटी बेचबिखनको समस्यालाई न्यूनिकरण गर्न पहिलोरुपमा प्रस्तुत गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२५. नाम: &lt;strong&gt;नविन कुमार खत्री&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: संखुवासभा&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;बेरोजगारी समस्यालाई रोजगार मुलक कार्यको ब्याबस्था गरिनु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२६. नाम: &lt;strong&gt;रामा शंकर राजबंशी&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ५&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: केशव कुमार बुढाथोकी&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;आदिवासी जनजातिको व्याख्या, मौलिक हकको पूर्ण व्याख्या, ब्यक्तिगत स्वतन्त्रताको पूर्ण व्याख्या, मानव अधिकारको सुनियोजन, नेपाल राज्यको संघात्मक समाजवादको ब्याबस्था हुने संबिधान निर्माण हुनु पर्‍यो।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२७. नाम: &lt;strong&gt;कुशुम ज्ञवाली&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: तनहुँ&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;नेपाल राज्यको अखण्डता, नेपालीहरुको पूर्ण स्वाधिनता, समाबेसी, समानुपातिक, बहुभाषी, धर्म-संस्कृति समेट्ने पूर्ण परिपक्क संबिधान बन्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२८. नाम: &lt;strong&gt;पुष्प बगाले&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: गोर्खा&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;नेपालको आफ्नै मौलिक पन देखाउँने वा झल्काउँने खालको संबिधान बन्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;२९. नाम: &lt;strong&gt;भिमराज श्रेष्ठ&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: काठमाण्डु&lt;br /&gt;अञ्चल: बागमती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ७&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;नेपाल राज्यको सम्पूर्ण जनजाती, आदिवासीहरुलाई समयोजन गर्न सक्ने खालको संबिधान बन्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३०. नाम: &lt;strong&gt;हिरा बहादुर महत छेत्री&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: पर्वत&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: अर्जुन जोशी&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. क्रान्तिकारी भूमि ऐन लागू हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;२. + २ सम्मको शिक्षा निशुल्क हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;३. सरकारी बिद्यालयहरुमा ईङ्लिश मिडियम नर्सरी देखी नै सञ्चालन हुनु पर्ने। शिक्षा जस्तो क्षेत्रमा चलीरहेको ब्यापार बन्द गरिनुपर्ने।&lt;br /&gt;४. सांसद लगायत अन्य सरकारी कार्यलय एबंम रोजगारमा महिलाहरुको सहभागीता पुरुषको सो सरह हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;५. बैदेशिक रोजगारमा सिप मुलक तालिम हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३१. नाम: &lt;strong&gt;बसन्त कुमार शर्मा बस्याल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: नवलपरासी&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: महेन्द्रध्वज जि.शी.&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. क्रान्तिकारी भूमि ऐन लागू हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;२. सांसद सचिवालय भात्ता पकाउँने थलो नभई जनताको सेवामा समर्पित हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;३. अंशबण्डामा छोराछोरीको भेदभाब अन्त्य गरी बराबरी हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;४. छुवाछुतलाई अन्त्य गर्न कडाभन्दा कडा कानुन बनाईनु पर्ने।&lt;br /&gt;५. स्वास्थ्य जस्तो संम्बेदनशिल क्षेत्रमा निशुल्क उपचार हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;६. गुण्डागर्दी, बलत्कार जस्तो घृणित कार्यमा संलग्न ब्यक्तिलाई कडा भन्दा कडा सजय हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;७. देशको आन्तरिक मामिलामा बिदेशी (अन्तरराष्ट्रिय) हस्तक्षेप हुनु नहुने।&lt;br /&gt;८. शहिदहरुको बलिदानलाई हरपल सम्मान हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३२. नाम: &lt;strong&gt;गोबिन्द रानाभाट&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देव गुरुङ&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. अंशमा छोराछोरी बराबर हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;२. क्रान्तिकारी भूमिसुधार ऐन लागू हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. शिक्षामा +२ सम्म निशुल्क हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;४. जुनसुकै स्थानमा महिला र पुरुषको समानता हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;५. हिंसा र बलत्कार प्रति कडा भन्दा कडा सजायको ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;६. सरकारी बिद्यालयमा पनि नर्सरी कक्षा देखिनै अंग्रेजी मध्यममा पढाई लागू हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;७. बेरोजगार जनतालाई रोजगारमुलक तालिम र भात्ताको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३३. नाम: &lt;strong&gt;युबराज रानाभाट&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देव गुरुङ्ग&lt;br /&gt;१. क्रान्तिकारी भूमिसुधार ऐन लागू हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;२. महिला र पुरुषको अधिकार सांसद लगायत सबै क्षेत्रमा बराबर हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;३. शिक्षामा +२ सम्मको निशुल्क ब्याबस्था हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;४. बैदेशिक रोजगारमा नेपाली कामदार पठाउँदा दलाल मार्फत नभई सरकार पक्षबाट बिशेष पहल हुनुपर्ने। र रोजगार मुलक देशमा सिप अनुसारको रोजगार पाउँनु पर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३४. नाम: &lt;strong&gt;ईन्द्र बहादुर राना&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: बैतडी&lt;br /&gt;अञ्चल: महाकाली&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. अब बन्ने संबिधानमा जुन ब्यक्तिले पैसाको लोभमा अपहरण, बलत्कार र हत्या गर्छ त्यस ब्यक्तिलाई मृत्‍यु दण्डको सजाय हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. त्यसैगरी प्रत्येक गाबिसमा स्वास्थ्य र स्कुलको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३५. नाम: &lt;strong&gt;खगेन्द्र छेत्री&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: नवलपरासी&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. अब बन्ने नयाँ संबिधानमा कुनै पनि अपराधीहरु मात्र नभएर संरक्षण गर्न माथिल्लो तहका टाउकेहरुलाई पनि कार्यबाही हुने खालको संबिधान बनाईनु पर्छ।&lt;br /&gt;२. महिला तथा बालबालीको लागि संबिधानमा उचित ब्याबस्था हुने खालको बनाईनु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३६. नाम: &lt;strong&gt;प्रकाश खड्का&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: धादिङ&lt;br /&gt;अञ्चल: बगमती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: सालीकराम जमर कट्टेल&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. अब बन्ने संबिधानमा जाती बिशेषले नभई सबै जातजाती, भाषा, संस्कृति र भु-बनावटको आधारमा संबिधान बनाईनु पर्छ।&lt;br /&gt;२. अबको संबिधान दण्ड हिनताको अन्त्य, कुनै पनि पार्टीका कार्यकर्ताहरु, राज्यका अभिन्न अंगहरुमा रहने गरी कार्यकर्ताहरुको आचारसंहिता बनाई लागू गराउँने खालको संबिधानमा उल्लेख गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३७. नाम: &lt;strong&gt;पदम बहादुर भण्डारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: मोरङ्ग&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. घुसपेट, बलत्कार, मानबतस्कर, मानवले मानवको हत्या र देशको बिरुद्ध हतियार उठाउँने चाँही कोही पनिलाई मृत्‍यु दण्डको सजाय हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. सिपमुलक कार्य आफ्नो क्षेत्र-क्षेत्रमा खोल्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३८. नाम: &lt;strong&gt;दिलीप कुमार खड्का&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: रामेछाप&lt;br /&gt;अञ्चल: जनकपुर&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. घुसपेट, बलत्कार, मानबतस्कर, मानवले मानवको हत्या र देशको बिरुद्ध हतियार उठाउँने चाँही कोही पनिलाई मृत्‍यु दण्डको सजाय हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. सिपमुलक कार्य आफ्नो क्षेत्र-क्षेत्रमा खोल्नु पर्छ।&lt;br /&gt;३. योग्यता अनुसारको रोजगारको ब्याबस्था सरकारले गर्ने ब्याबस्था हुनुपर्दछ।&lt;br /&gt;४. सम्पूर्ण नेपाली जनताको जिउधनको सुरक्षा सरकारले गर्ने कडा ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;३९. नाम: &lt;strong&gt;ध्रुब पौडेल&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: चितवन&lt;br /&gt;अञ्चल: नारायणी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ५&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: अमिक शेरचन&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;संबिधान सभाको निर्वाचन मार्फत तपाईंहरु नयाँ संबिधान निर्माण र शान्ति प्रक्रियालाई लोकतान्त्रिक निष्कर्षमा पुर्‍याउँनका लागि चुनिएर जानु भएकोमा हालको यती लामो अवधीसम्म सत्ता भागबण्डाको खेल खेलिरहनु भएको छ। के अब ८ महिनामा संबिधान निर्माण एबंम शान्ति प्रक्रियालाई तार्किक निष्कर्षमा पुर्‍याउँन सक्नु हुन्छ?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४०. नाम: &lt;strong&gt;मनोज बाँनियाँ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: चितवन&lt;br /&gt;अञ्चल: नारायणी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;संबिधान बनाउँदा हरेक जनजाति, धर्म, रिती-रिवाजलाई प्रतिनिधित्व गरिने खालको हुनुपर्छ। बिशेष नियम कानुन बनाउँदा सर्बसाधारण जनताले समेत निया पाउँने किसिमको हुनुपर्छ। छिटो भन्दा छिटो समयमा संबिधान बनाउँन नेताहरु हातेमालो गर्दै अगाडि बढेमा मात्रै संबिधान संम्भब छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४१. नाम: &lt;strong&gt;राम बहादुर गुरुङ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: गोर्खा&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: डा. बाबुराम भट्टराई&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;जतिपनी देशमा बसोबास गर्दै आएका सबै नेपाली हुन। सबैको शरीरमा रातो रगत हुन्छ। सबै जनालाई सम्मान गरौ। कसैलाई भेदभाब नगरौ। कडा र जनताको हितमा छिटो भन्दा छिटो संबिधान बनोस र देशमा शान्ति छाओस भन्न चाहन्छु।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४२. नाम: &lt;strong&gt;गोपाल न्यौपाने&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: धादिङ&lt;br /&gt;अञ्चल: बागमती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: पुष्प बिक्रम मल्ल&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. कुनै पनि तल्लो निम्न वर्गहरुलाई आर्थिक, शिक्षा, स्वास्थ्य यि सबै बिषयहरुलाई समेटिएर संबिधान लेखियोस। शिक्षामा एकरुपता आउँनको लागि निजि बिद्यालयहरुलाई सरकारीकरण गर्ने ब्याबस्था पनि संबिधानमा लेखियोस।&lt;br /&gt;२. राष्ट्रिय झण्डाको सवालमा यथावत रहेको झण्डालाई परिवर्तन नगरी सोही झण्डालाई झण्डाको व्याख्यामा चाँही सूर्यवंशी र चन्द्रवंशी भनेर ब्यक्ति बिशेषलाई मात्र नभएर चन्द्र र सूर्य भनेका विश्वमा नै अटल र अमर ग्रहहरु रहे झैं नेपाल र नेपालीको शान पनि सदा अटल र अमर रहनेछ भनी ब्याख्यामा भने स्पष्ट उल्लेख गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४३. नाम: &lt;strong&gt;नवराज गुरुङ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: लमजुङ्ग&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ७, २&lt;br /&gt;जितेका सभासद्हरुका नाम: बुद्धि गुरुङ, पृथ्वी सुब्बा गुरुङ&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. सबै भन्दा पहिला मौलिक अधिकार क्षेत्र भित्र निशुल्क शिक्षा किटानका साथ हाम्रो संबिधानमा लेखीइनु पर्छ।&lt;br /&gt;२. कृषि क्षेत्रसंग सम्बन्धित ७० प्रतिशत ग्रामीण किसान वर्गका सरोकारवाला हक, हित र अधिकारलाई बिधानमा जीवन्तरुपमा लेखिनु पर्छ।&lt;br /&gt;३. बढी भन्दा बढी ग्रामीण जनतालाई ध्यानमा राखी सामाजिक, आर्थिक बिकासको लागि सक्रिय भूमिका खेल्ने गरी संबिधान लेख्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४४. नाम: &lt;strong&gt;प्रदिप जैसवाल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: चितवन&lt;br /&gt;अञ्चल: नारायणी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.:&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: (सम्पूर्ण ६०१ जना सभासद्हरुलाई)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. जो हाम्रा राज नेताहरु मन्त्री देखी लिएर प्रधानमन्त्री, उपराष्ट्रपती देखी लिएर राष्ट्रपती, देशको बिभिन्न अंगहरुमा कार्यरत प्रमुखहरुलाई काम गरिरहेको समयसम्म दिईरहेको हरेक सुबिधाहरु काम छाडे पछी ति हरेक किसिमका सुबिधाहरु राज्यले ति नेता तथा राजनेता र प्रमुखहरुको सुबिधा शुन्यमा झारिनुपर्छ भनेर यो कुरा अब बन्ने संबिधानमा सुनिश्चित गरिनुपर्छ अनी मात्र अलिकती भएपनी राज्यको ढुकुटी नाश हुनबाट जोगिने थियो कि?&lt;br /&gt;२. प्रधानमन्त्री, उपताष्ट्रपती र राष्ट्रपती एउटै ब्यक्ति २ पटक भन्दा बढी उम्मेद्ववारी दिन नपाउँने ब्यबस्था गरिनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. नेपाल जस्तो सानो मुलुकमा ६०१ जना सभासदहरु अली धेरै भयो यसलाई सक्दो काम संख्यामा राख्न राज्यले पहल गर्नुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४५. नाम: &lt;strong&gt;सुजन ढकाल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: गोरखा&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: अमर गुरुङ (तमु)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. संबिधान बनाउँदा जातिय, साँस्कृतिक र आर्थिकरुपमा सबैलाई सम्मान व्यबहार र समानरुपले हेर्नुपर्छ।&lt;br /&gt;२. अहिले २१ औं शताब्दीमा आएर यूवापुष्तालाई रोजगारीको अवसर दिलाउँनु पर्छ।&lt;br /&gt;३. अहिलेको युगमा आएर बिकट जिल्लाहरुमा यातायात, बिजुली र शिक्षाको राम्रो ब्याबस्था हुनुपर्‍यो। र अन्त्यमा सभासद्हरु जुन-जुन उठेपनी आफ्नो-आफ्नो क्षेत्रमा गएर जनताले चाहेको र बोलेको बचनहरु पूरा गर्न सक्नुपर्‍यो।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४६. नाम: &lt;strong&gt;जीवन कुवँर&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: चितवन&lt;br /&gt;अञ्चल: नारायणी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.:&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: राम बहादुर थापा 'बादल'&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;हाम्रो जस्तो गरीब राष्ट्रको बिकासको निमित्त धेरै कडा निति निर्माणको आवश्यकता भएकोले निम्न कुरामा अब बन्ने संबिधानमा मृत्‍यु दण्डको सजाय समाबेश गरियोस।&lt;br /&gt;(क) भ्रष्टचारी, घुसखारी, कालाबजारी।&lt;br /&gt;(ख) तस्करी, मानव, पशुपंक्षी, देशको गौरव र प्रतिस्ठासँग जोडीएको सम्पूर्ण चिज।&lt;br /&gt;(ग) बलत्कारी, अपहरणकारी, हत्यारा र आतंङ्क मच्याउँने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४७. नाम: &lt;strong&gt;तिलक भुषाल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: रुपन्देही&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;यूवाशक्ति भनेको देश निर्माण र देश बिकासको एउटा महत्वपूर्ण अंग भएकाले स्कुल, कलेज, विश्वबिद्यालयहरुमा राजनैतिक निशेध गरियोस। साथै यूवाशक्ति माथि राजनैतीक हस्तक्षेप पनि अब बन्ने संबिधानमा पूर्णरुपमा बन्देज गरियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४८. नाम: &lt;strong&gt;रुद्र प्रशाद धमला&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: सुनसरी&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;देशको आयश्रोत र नागरिकको रोजगारीमा असर पर्ने खाअको बिरोध कार्यक्र्महरु जस्तै:- चक्का जाम, नेपाल बन्द, आन्दोल, हड्ताल यस्ता किसिमका बिरोध कार्यक्रमले सामान्य नागरिकको जीवनयापनमा कठिनाई पर्ने हुँदा अब बन्ने संबिधानमा यस्ता बिरोध कार्यक्रम पूर्णरुपमा बन्देज गर्नुपर्ने कुरो लेखियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;४९. नाम: &lt;strong&gt;नरेन्द्र श्रेष्ठ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ४&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;मान्व जीवनमा पहिलो गाँस, बास र कपास पछी सम्भोग (सेक्स) महत्वपूर्ण दोश्रो बिषय हो। त्यसैले यो बिषयमा स्वतन्त्रताको बिधि बिधानमा लेखियोस। र त्यसको निश्चित क्षेत्रहरु तोकिएर यो बिषयलाई समयोजन गर्नु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५०. नाम: &lt;strong&gt;श्याम राई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: धनकुटा&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;मेरो भनाई के छ भने, कुनै पनि पार्टी दलको नेताहरुले कुर्शीको लाभ नगरी लेखिन गईरहेको संबिधान समय भित्र लेखिनु पर्‍यो र कुनै पनि जात जातिको भेदभाब नगरियोस। संबिधान भनेको देश कै बिकासको लागि बाटो देखाउँने एउटा मूल आधार हो। राज्यको निति वा कानुन हो।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५१. नाम: &lt;strong&gt;दिलिप कुमार तिवारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ५&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: केशव कुमार बुढाथोकी&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;मेरो सुझाव के छ भने, नेपाली जनताले धेरै रगत बगाएर नेपालमा राजातन्त्रलाई फ्याकेर लोकतान्त्रिक गणतन्त्र ल्याए। र राजनैतिक दलहरु कुर्शीको लडाईं र आन्दोलन बन्द बाहेकको कुरा गर्छन्। देशको निम्ति लडेका शहिदहरुलाई सम्झेर पहिला देशको नियम र कानुन देश र जनताको हितमा लेखियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५२. नाम: &lt;strong&gt;उपेन्द्र राई&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: धनकुटा&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझव/बिचार:&lt;br /&gt;मेरो सुझाव अहिले कुनै पनि नेताले कुर्शीको लोभ नगरी संबिधान लेख्न पटी लाग्नु पर्छ। संबिधान तोकिएको सहि समय भित्र लेखिनु पर्छ। किनभने संबिधान नै देशको मूल कानुन हो।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५३. नाम: &lt;strong&gt;एड बहादुर गुरुङ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.:&lt;br /&gt;जितेको सभास द्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;मेरो सुझाव के छ भने, हाम्रा देशका मन्त्रिहरु पहिला देशको मूल कानुन, निति नियम लिखिनका लागि सबै राजनैतीक दलहरुलाई सुझाव दिदैछु। हामी प्रबाशी नेपालीहरुको यही आशा छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५४. नाम: &lt;strong&gt;हर्कबहादुर रिखाम मगर&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: उदयपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: सगरमाथा&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: मणी खम्बु (एकिकृत नेकपा माओवादी)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;अब बन्ने संबिधानमा यस्तो किसिमको बनिनु पर्छ जस्तो लाग्छ:-&lt;br /&gt;(क) देशको सबै क्षेत्रहरुमा नेपाली जनताले एकै किसिमको शान्ति र सुरक्षाको अनुभुती महसुस हुनेगरी।&lt;br /&gt;(ख) जातिय समानता सामाजिक पृष्‍ठभूमिमा रुपान्तरण कायम हुनेगरी।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५५. नाम: &lt;strong&gt;नारायण बहादुर खत्री&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: राज काजी गुरुङ&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;(क) संबिधान जारी भएपछी सुरक्षा निकायका कर्मचारी अफिसरहरु कालाबजारीयाहरुको अर्थात पैसामा बिक्नेलाई कडा भन्दा कडा नियमको ब्याबस्था गरिनु पर्छ।&lt;br /&gt;(ख) न्याय र अन्न्याय सबैलाई समान र निश्पक्ष लागू हुने हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;(ग) भ्रष्टचारी र देशद्रोहीहरुलाई फाँसीको दण्ड सजायको ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;(घ) अपराधीहरुले अपराध अनुसारको सजाय पाउँनु पर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५६. नाम: &lt;strong&gt;मेघ बहादुर पुन&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: म्याग्दी&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;नयाँ संबिधान जारी हुँदा यि कुरोहरु समाबेश हुनु पर्छ:-&lt;br /&gt;(क) मौलिक भाषा र संस्कृतिको जगेर्ना हुनेगरी।&lt;br /&gt;(ख) देशलाई निश्चीत-निश्चित तोकिएको समयमा बिकासोन्मुख बनाउँन सक्नेगरी।&lt;br /&gt;(ग) मजदुरहरुको हक र सुरक्षा सदाको लागि कायम हुनेगरी।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५७. नाम: &lt;strong&gt;बिष्णु प्रशाद कँडेल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: बागलुङ&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: रमजी सापकोटा&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. संघिय प्रणाली अन्तर्गत देशलाई समान तरिकाले बराबरी बजेट छुट्टाएर निर्धारित समयमा बिकासका कार्यहरु पूरा गर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. मानव बेचबिखन र लागू औषध ओसार पसार गर्ने गिरोहहरुलाई कडा भन्दा कडा कार्यबाही गर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५८. नाम: &lt;strong&gt;दिल गुरुङ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. भारतको नाकाहरुमा सुरक्षाको बारेमा कडा ब्याबस्था लागू हुनेगरी भोली बन्न लागेको संबिधानमा लेखिनु पर्छ।&lt;br /&gt;२. सम्पूर्ण नेताहरुले नियमको पालना गर्नुपर्ने हुनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;५९. नाम: &lt;strong&gt;शुरेश श्रेष्ठ&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: सिन्धुली&lt;br /&gt;अञ्चल: जनकपुर&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;हाम्रो देशमा लुकिछिपी हुने बेश्याबृद्धि समस्या समाधान गर्नको निम्ति निश्चित ठाउँमा रेडलाईड एरियाको तोक्ने ब्याबस्था हुनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६०. नाम: &lt;strong&gt;सुजन के.सी.&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: म्याग्दी&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;हाम्रो राजधानी काठमाण्डौलाई मादक पदार्थ निषेध क्षेत्र घोषणा गर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ। काठमाण्डौलाई मात्रै नेपाल संझेर संबिधान बनिनु भएन। यस्ता-यस्ता अभियान अधिराज्यका सम्पूर्ण जिल्ला-जिल्लामा लागू हुने ब्यबस्था हुनुपर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६१. नाम:&lt;strong&gt; डम्बर के.सी.&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: दाङ&lt;br /&gt;अञ्चल: राप्ती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभास द्को नाम: कृष्ण बहादुर महरा&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;म यो पत्रको सानो स्थानमा धेरै सुझावहरु लेख्न चाहन्छु। पहिले जुन नेता चुनावमा सबै जनताहरुबाट चुनिएर कुर्शीमा जानुहुन्छ। त्यो कुर्सीको म्याद सम्म वहाँहरु कुर्सीमा बस्न पाउनु पर्दछ। र सबै नेताहरुले भोट् पाउदा मुसा बन्ने र भोट पाई चुनाव जितेर माथि पुगेपछी हात्ती बन्ने बानी छोड्नु पर्दछ। अब बन्ने संबिधानमा देशमा कडा नियम प्रशासन क्षेत्र दरिलो र घुस लिनेदिनेलाई कडा कार्यबाही हुने नियम हुनुपर्दछ। बेरोजगार जनतालाई रोजगार दिने ब्याबस्था हुनुपर्दछ। यदी नेताहरुले राजागार दिन नसकेमा नेताहरुको भत्ता र तलबबाट कटौती गरी जनतालाई दिनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६२. नाम: &lt;strong&gt;जगदीश वान्तावा राई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: उदयपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: सगरमाथा&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: डा.नारायण खड्का&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. अब बन्न गईरहेको संबिधानमा राजनीति गर्ने नेता वा नेत्रीको तह बमोजिम वा कुनै पनि बिभागीय मन्त्री हुनका लागि संम्बन्धित बिभागमा अनुभब भएको अनुभबी, साथै शिक्षा र उमेरको हतबन्दी (राजनिती गर्ने उमेर) तोकिएर लेख्नु पर्दछ।&lt;br /&gt;२. प्रधानमन्त्री वा राष्ट्रपती बन्नका लागि क्रमश: कम्तिमा ३ र ५ वटा बिभागीय मन्त्रीको अनुभब भएको हुनु पर्ने ब्याबस्था हुनुपर्दछ।&lt;br /&gt;३. एउटा पार्टी वा ब्यक्तिले अर्को पार्टी वा ब्यक्तिको गल्ती देखाउँन पाउँनेछन। र गल्ती ठहरीएमा उचित कार्यबही हुनुपर्नेछ भने आफु वा आफ्नो पार्टी राम्रो बनिनको लागि दोश्रो पार्टीलाई दोषारोपण गरेर ब्यईजत, आलोचना र आरोप लागाउँन पाउँने छैनन। यस्तो पाईएमा निश्चित समयवधी सम्मको जेल सजाय र जरिवाना तोक्ने ब्याबस्था गरिनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६३. नाम: &lt;strong&gt;साउने बुढा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: रोल्पा&lt;br /&gt;अञ्चल: राप्ती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: सन्तोष बुढा मगर&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;मनिस गरीब र धनी भन्ने भेदभावको टाढा हुनु पर्दछ। धनी र गरीब बिचको दुरीको अन्त्य हुनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६४. नाम: &lt;strong&gt;हर्क बुढा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: रोल्पा&lt;br /&gt;अञ्चल: राप्ती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: सन्तोष बुढा मगर&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;जाती जनजातिहरुलाई तल र माथि रखिनु भएन। सम्पूर्ण जनजातिहरुको हक अधिकार सुनिश्चित गराउँदै समग्र जातजातीहरुको हक र अधिकार समान हुने ग्यारेन्टी गर्नुपर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६५. नाम: &lt;strong&gt;अमित राई&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: उदयपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: सगरमाथा&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभास द्को नाम: डा.नारायण खड्का&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. जातिय, वर्गिय, छेत्रीय उत्थान तथा बिकासलाई ध्यानमा राख्दै भौगोलिक आधारमा संघिय राज्य स्थापना गर्नुपर्दछ। प्रत्येक राज्य सञ्चालनको पूर्णधिकार सोही राज्यका नागरिक हुनेछन।&lt;br /&gt;२. बैदेशिक हस्तक्षेपको मामिलामा सबै राज्यहरु एक हुनेछन।&lt;br /&gt;३. सेना, मुद्रा तथा बैदेशिक मामिला राष्ट्रिय सरकारले हेर्नेछ। तर संघिय राज्यहरुमा भएमा त्यहाँका चल अचल सम्पत्तिबाट आएका जमेका आयस्रोत सोही राज्यमा लगानी हुनु पाउँनु पर्नेछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६६. नाम: &lt;strong&gt;हरिगोपाल अधिकारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: मोरङ&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ६&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. प्राबिधिक शिक्षामा अनिवार्यता, दक्ष जनशक्ति उत्पादन र रोजगारीको ग्यारेन्टी।&lt;br /&gt;२. बैदेशिक रोजगारीमा पारदर्शिता अपनाई सरकारी निकायबाट अनुगमनको ब्याबस्था हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६७. नाम: &lt;strong&gt;यम बहादुर अधिकारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: दोलखा&lt;br /&gt;अञ्चल: जनकपुर&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;चेलीबेटी बेचबिखन बिरुद्धका घटनाका दोषीलाई मृत्‍यु दण्डको सजायको ब्याबस्था हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६८. नाम: &lt;strong&gt;दिलीप तिवारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;अबोध बालबालिका बिरुद्धको हरेक घटनाका दोषीलाई अत्यन्तै गहन सजायको ब्याबस्था हुनुपर्नेछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;६९. नाम: &lt;strong&gt;उद्दब प्रशाद ढुङ्गाना&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: नुवाकोट&lt;br /&gt;अञ्चल: बागमती&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;भ्रष्टचारी पहिचान गरी फाँसीको सजायको ब्याबस्था हुनु पर्नेछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७०. नाम: &lt;strong&gt;रमी राई&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: पुर्ण सिंह राजबंशी&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;संबिधान बनाउँदा राज्यमा स्थाई बसोबास गर्ने आदिबासी तथा जनजातिको हितमा बन्नु पर्‍यो। साथै नेपालको बिद्यमान परिस्थितिमा कानुन ठूला बडाको हातको खेल भएको छ। यस्तो परम्परा बिल्कुलै अन्त्य हुनु पर्छ। यस्तो कृयाकलापमा संम्लग्न ब्यक्तिलाई राज्यको तर्फबाट कडा सजायको ब्यबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७१. नाम: &lt;strong&gt;लिला बहादुर अधिकारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: दोलखा&lt;br /&gt;अञ्चल: जनकपुर&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देबी खड्का&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. आगामी बन्ने संबिधान गरीव दुखिका लागि राहत मिल्न सक्ने खालको हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. कुर्सीको प्रलोभनमा सत्ताको खेल खेल्न रोक्नु पर्छ।&lt;br /&gt;३. घुस लिने र दिनेको लागि स्पष्ट कानुन र कडा भन्दा कडा सजाय तोकिनु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७२. नाम: &lt;strong&gt;आईत सिंह सुनार&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देव प्रशाद गुरुङ&lt;br /&gt;१. नेपालमा बिद्यमान दलितहरु तथा महिलाहरुमा हुने अन्याय तथा अत्याचारको उन्मुलन हुने खालको संबिधान बन्नु पर्छ। यिनीहरुको हित तथा सम्बर्धनका लागि हरेक राज्यको पद तथा निकायहरुमा यिनीहरुको लागि बिशेष कोटाको ब्यबस्था हुनु पर्‍यो।&lt;br /&gt;२. चेलीबेटी बेचबिखनको लागि प्रभाबकारी संम्यन्त्र लागू गर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७३. नाम: &lt;strong&gt;टिकाराम तमाङ&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: भोजपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: पदम बहादुर राई&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. देशमा भईरहेको चन्दा तथा अपहरण जस्ता जल्दा बल्दा समस्याहरुको लागि गृहमन्त्रालयले बिशेष निती ल्याएर यसलाई निर्मुल पारी जनतालाई शान्ति सुरक्षाको महशुस गराउँनु पर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. लगानिको बातावरण बनाई दिनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. बैदेशिक रोजगारको सम्बर्धन र कामदारको सुरक्षा तथा कुट्नितिक सम्बन्ध कायम राख्नु पर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७४. नाम: &lt;strong&gt;सुक्रिम राई&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: सोलुखुम्बु&lt;br /&gt;अञ्चल: सगरमाथा&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: क. गोपाल किराती&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. राष्ट्रिय झन्डा परिवर्तन गर्न आवश्यक छैन। राष्ट्रिय जनावर गाईलाई भने परिवर्तन गरी अन्य कुनै लोपोन्मुख जनावरलाई राख्नु पर्दछ।&lt;br /&gt;२. उमेर पुगेका सम्पूर्ण यूवा-युवतीहरु (ईच्छुक) लाई साधारण सैनिक तालिम राज्यले दिलाउनु पर्ने ब्याबस्था हुनु पर्दछ।&lt;br /&gt;३. घुसखोरी, भ्रष्टचारी, हत्यारा, अपहरणकारी जस्ता जघन्य अपराधीहरुलाई घटनाको प्रकृति हेरी कडा दण्ड सजाय तथा मृत्‍यु दण्ड सम्मको ब्याबस्था बिधानमा लिखिनु पर्छ। नत्र भने जन्म कैंद त हुनै पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७५. नाम: &lt;strong&gt;रमेश दाहाल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: बारा&lt;br /&gt;अञ्चल: नारायणी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. कम्तिमा स्नातक तह सम्मको शिक्षा सरकारले निशुल्क दिलाउनु पर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. दक्षता र क्षमता अनुसारको रोजगारी सरकारले दिनु पर्ने ब्याबस्था हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;३. अनाथ, बालक, टुहुरो, बृद्ध-बृद्धा, बिधवालाई उसको साधारण जीवनयापन गर्नलाई पुग्ने सम्म भत्ता वा सेवा उपलब्ध गराउँने ब्याबस्था हुनुपर्नेछ। भत्ता वा सेवा सुबिधा दिए बापत सरकारले जिजबाट हुन सक्ने श्रम लिन पाउँने ब्याबस्था हुँदा उपयुक्त हुनेछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७६. नाम: &lt;strong&gt;हरी प्रशाद श्रेष्ठ&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: मोरङ&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: (सबै पार्टीका सांसद ज्यूहरुलाई)&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. जुन पार्टी जनताबाट निर्वाचित भएर सदनमा जान्छ त्यो पार्टीलाई बहुमतको सरकार जनताले मान्न्नेछ। सरकारले ५ बर्षे कार्यकाल पूरा चलाऊँन पाउने संबिधानमा उल्लेख हुनुपर्दछ। बिपक्षको ३-४ पार्टीको सांसद मिलेर बनाएको सरकारलाई जनताको बहुमतको सरकार भन्नु मिल्दैन। पदको लागि सरकार बिघटन गर्नु जनता बिरोधी हो।&lt;br /&gt;२. जनताबाट निर्वाचित भएर आएका सांसद देखी राष्ट्रपती सम्मले आफ्नो ५ बर्षे कार्यकालमा जनताको हक अधिकार बिपरित भ्रष्ट्रचारी, राष्ट्रघाती काम गरेमा त्यो ब्यक्तिलाई मृत्‍यु दण्ड दिने कानुन बन्नुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७७. नाम: &lt;strong&gt;खेम बहादुर गुरुङ&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देव बहादुर गुरुङ&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;अब बन्ने नयाँ संबिधानमा द्वन्दमा बाबु आमा गुमाएका अनाथ, बिभिन्न परिस्थिती बस गाँस, बास, कपास र शिक्षाबाट बञ्चित सम्पूर्ण बालबालिकाको निम्ति उनिहरुको गाँस, बास, कपास र शिक्षाको ब्याबस्था संबिधान मार्फत नै गरियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७८. नाम: &lt;strong&gt;रामचन्द्र अधिकारी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देव बहादुर गुरुङ&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;आजको परिस्थितिमा जुन सत्तामा पुगेका छन तिनिहरुले बिभिन्न नाममा फर्जी तरीकाले देश र जनताको पसिना र ढुकुटी सिध्याउँने काम गरेका हुनाले; अब संबिधानमा त्यस्ता भ्रष्ट्रचारीहरुलाई राजनीतिक गर्न बन्देज र सरकारी निकायमा प्रबेशमा समेत रोक लगाउँने कानुनको ब्याबस्था गरियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;७९. नाम: &lt;strong&gt;प्रकाश देवकोटा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: पाल्पा&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;देशमा भई रहेको चोरी, लुट्पाट, ज्यान मार्ने जस्ता जघन्य अपराधी ब्यक्तिलाई कडा भन्दा कडा सजाय दिनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८०. नाम: &lt;strong&gt;पझमहाङ राई&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: भोजपुर&lt;br /&gt;अञ्चल: कोशी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. विकराल अवस्थामा गुर्जिरहेको आम जनताहरुबाट निस्किएका प्रतिकृयाहरुबाट बन्नु पर्ने संबिधान, तिनै प्रतिकृयाहरु बमोजिम सबैको हकहित र अधिकार सबै जातजातिमा एकैनास, एउटै हुनुपर्छ।&lt;br /&gt;२. बिदेशमा रोजगारको लागि जाने यूवाहरुलाई सरकारले पर्याप्त मात्रामा सुबिधाको उपलब्ध गराउँनु पर्ने ब्यबस्था हुनु पर्दछ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८१. नाम: &lt;strong&gt;लिला सुनुवार&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: म्याग्दी&lt;br /&gt;अञ्चल: धौलागिरी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.:&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझव/बिचार:&lt;br /&gt;१. सबैलाई समान हुने खाले संबिधान लेखियोस।&lt;br /&gt;२. पैसाले कानुन किनबेच नहुने खालको संबिधान लेखियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८२. नाम: &lt;strong&gt;रामप्रशाद घोडासैनी&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कास्की&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: १&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम: देव गुरुङ&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. नेपाली झन्डा फेर्ने मान्यतामा म छैन बरु परिमार्जन गर्न सकिन्छ। जस्तो कि, हिमाल, पहाड र तराईलाई सम्बोधन गर्ने प्रतिककोकोरुपमा केही थप गर्न सकिन्छ।&lt;br /&gt;२. रेड लाईट एरियाको लागि ब्लु सिग्लन दिनुपर्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८३. नाम: &lt;strong&gt;राजु सापकोटा&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: कपिलबस्तु&lt;br /&gt;अञ्चल: लुम्बिनी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ३&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझव/बिचार:&lt;br /&gt;१. प्राकृतिक स्रोत र साधनहरुको समुचित प्रयोग र विधुतिय बितरण क्षमतालाई प्राथमिकअता दिईयोस।&lt;br /&gt;२. बेरोजगारी जानशक्तिलाई रोजगारीको अवसर प्रदान गरियोस।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८४. नाम: &lt;strong&gt;बिमल भेट्वाल&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;जिल्ला: झापा&lt;br /&gt;अञ्चल: मेची&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: ४&lt;br /&gt;जितेको सभासद्को नाम:&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. दिन प्रतिदिन बढ्दो महंगी निवारण गर्ने कार्यनिति लागू गर्नुपर्ने।&lt;br /&gt;२. किसान वर्गहरुमा योगदान पुर्‍याउने कुनै पनि पुर्वाधारहरुको ब्यबस्थापन र सुधार हुनुपर्ने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;८५. नाम: &lt;strong&gt;खगेन्द्र प्रशाद दरै&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;जिल्ला: तनहुँ&lt;br /&gt;अञ्चल: गण्डकी&lt;br /&gt;क्षेत्र नं.: २&lt;br /&gt;जितेको सभास द्को नाम: रामचन्द्र पौडेल&lt;br /&gt;सुझाव/बिचार:&lt;br /&gt;१. साना भन्दा साना ईकाइ जस्तो गाबिसको वडाबाट त जनप्रतिनिधीबाट निर्वाचन हुनुपर्छ भने राष्ट्रियस्तरको प्रतिनिधि अर्थात मन्त्री किन सोझै जननिर्वाचित नगर्ने? यसले जनता प्रति उत्तरदायित्वको बोध गराउँन मद्धत पुर्‍याउँछ नकी, कुनै पार्टीको भक्ति र चाकडी हैनर? बरु मन्त्री पद प्रधानमन्त्रीबाट वर्खास्त गर्न नसकिने हुनुपर्छ। कानुन बमोजिम गराउँने।&lt;br /&gt;२. नयाँ नेपाल भन्नु नै दलित, उपेक्षित, श्रमजिवी, सर्वाहारा वर्गको संरक्षण हुनु हो भने राष्ट्रिय जनावर पनि यस्तै वर्गबाट प्रतिनिधि गराई घोषणा गर्नु पर्दा मेरो विचारमा गधा नै माथिको उक्ति अनुसार मेल खाने देखिन्छ। गाई त सामन्तको प्रतिक हो। त्यसको सिंह हुने भएकोले हिंसाको प्रतिक पनि हो। यसलाई उपल्लो जात वा वर्ग मानिन्छ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;अनुरोध तथा निष्कर्ष:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;सम्पूर्ण सभासद् ज्यूहरु!&lt;br /&gt;एउटा देशको कानुन बन्ने जस्तो संबेदनशिल कुरोमा पनि यस्तो हाँसो लाग्दो सुझाव वा बिचार किन प्रस्तुत गरेका होलान भनेर केवल हाँसोको खित्कामा यि बिचारहरुलाई नउडाई दिनुहोला। कृपया, म यो अनुरोध गर्न चाहन्छु कि; बिचार चाहे सानो होस् चाहे ठूलो, चाहे साहित्यिक र राजनैतीक शैलीको वजनदार चाहे गाउँले, सोझो र इमान्दार शैलीको हलुका। आखिर बिचार त बिचार नै हुन। त्यसैले कसैको ठूला-ठूला, गहकिला र दवाबमूलक बिचारहरुलाई मात्रै कार्यन्वयन गर्ने पक्ष तिर लाग्दै सानातिना, झिनामसिना बिचारहरुलाई भने त्यसै ओझेल पारीदिने वा सडाईदिने तर्फ नलाग्नुहोला। मतलब यहाँका सबै सुझावहरु लागू हुनुपर्छ भन्ने मेरो मान्यता भने पटक्कै होइन। तर यि मध्येका हामी सबै नेपाल र नेपालीहरुको हक हितको साझा सवालमा आउँने बिषयका बिचारहरु भने लागू गरिनुपर्छ भन्ने चाँही मेरो जोड्दार माग हो।&lt;br /&gt;अर्को कुरो, बिदेशको कुनै पनि कुनामा अर्थात यहाँ बगदादमा नै पनि नेपालका १४ अञ्चल ७५ जिल्लाका १४ अञ्चल ७५ जिल्ला भित्र कै हामी नेपाली नागरिक छौ। जसमध्ये सबैको सुझाब त समायोजन गर्न शायदै सकिएन होला। किनकी हामी नेपालमा बढीमा ४ देखी ८ घण्टा सम्म काम गर्छौ। हप्तामा एकदिन आधा दिन बिदा र १ दिन पुरै बिदा पाएर पनि। तर यो ठाउँमा कुनै दिन बिदाको दिन नभई दिनको १२ घण्टाको दरले काम गरेर साँझबिहानको समयको सदुपयोग गर्दै गरेको यो कार्य हो।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;सभासद् ज्यूहरु,&lt;br /&gt;यि संकलन सुझावमा अब तपाईंहरुले आफुलाई आँफैले पनि मुल्याङ्कन गर्नुहोस्। तिनै जनताहरुको मत अभिमतले अहिले तपाईं सो स्थानमा हुनुहुन्छ। त तपाईंको साह्रा चिज त तिनै जनता हुन! तपाईंहरुकै सरकार, सत्ता र देश चलाऊने यो बिधिले गर्दा आज ति देशका यूवा जनशक्तिले यसरी बिदेश पलायन हुन वाध्य तुल्याउनु भएको हो। यि तिनै यूवा जनशक्तिको बिचार हुन। यि मध्येबाट तपाईंलाई कतीले चिन्नु हुँदो रहेछ? कती जनाको कस्तो सुझाब, बिचार, माग र इच्छा रहेछ? कती जनाले आफ्नो नेतृत्वकर्ता नेता र आफ्नो क्षेत्रमा नै पनि अनभिज्ञ हुनुहुँदो रहेछ! तर हरेक भनाईहरुलाई सकारात्मकरुपले मुल्यांकन गरिदिनुहोला। सुझावदाताले भन्नु खोज्नु भएको कुरो त्यही हो जुन सहि राय हो तर आफ्नो भाषा र शैलीको कमिले अर्कै हुन गएको पनि हुन सक्छ। अर्थ लागाउने र भावना, मर्म बुझ्ने दायित्व तपाईंको … !! किनकी कसैले आफ्नो राय धेरै र कुशलरुपले पनि ब्यक्त गर्नु हुनेथियो होला तर त्यो यहाँ सम्भब नहुने। दोश्रो कुरो, मलाई पनि आफ्नो अफिस कार्यको दायित्व पूरा गर्दै पनि यि सबैको धेरै बिचार समायोजन गर्न अर्थात कम्प्युटर टाईप गर्नलाई गाह्रो पर्ने हुनाले सुझाव फाराममा नै साना-साना सुझाव कोठाहरु तयार गरिएका थिए।&lt;br /&gt;अन्त्यमा; यि मध्येका जुन सम्पूर्ण हामी नेपालीहरुको साझा हक अधिकारसंग सम्बन्धित सुझाव र बिचारहरु छन ति बिचारहरु अवश्य पनि अब नयाँ बन्ने र जारी हुने संबिधानमा समाबेश गर्नु गराउँनु हुनेछ भन्ने आशा राख्दै नेपाल र नेपालीको हितमा निहित संबिधान बनोस भन्ने कामना गर्दछु। धन्यवाद!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;--------------------------------------------------------------------- &lt;strong&gt;अर्जुन राई "दुङ्मेन्"&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;मिती: २०६६ साल कार्तिक ६ गते शुक्रबार।&lt;br /&gt;तदनुसार: २३-अक्टोबर-०९&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;समाप्त।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;अन्त्यमा:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;प्रिय ब्लगर मित्रहरु,&lt;br /&gt;तथा,&lt;br /&gt;मेरो ब्लग भिजीट गर्नुहुने सम्पूर्ण श्रद्देय ब्यक्तित्वहरु,&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हजुर! संबिधान (देशको नीति) निर्माण कार्य सम्बन्धी वा सो कार्यमा सानो भएतापनी टेवा पुगोस् भन्ने अभिप्रायले प्रबासमा रहेर गरेको यो मेरो सानो प्रयास वा अभियान हो। यो कार्यको थालनी अर्थात कार्य निरन्तरताको समय तिर नै पनि आशाबादी धेरै साथीहरुले सकारात्मक एबंम उत्साह र उमंग थपी दिने काम गर्नु भयो। त निराशाबादी साथीहरुले उत्साह, जोस र जाँगरलाई गिरावट गरी दिन तिर लाग्न पनि पछी पर्नु भएन। तथापी, यो अन्यत्र राष्ट्र, मुश्लिम भूमी अनी चौबिसै घण्टा अमेरिकन सैनिकको कार्य र घेराबन्दी भित्रको आफ्नो दायित्व पूरा गर्दै यती सम्म काम गर्नु (नेपाली नागरिकहरुका आवाज वा बिचारहरुलाई नेपालको नीति बनाउनमा समायोजन गर्न पुर्‍याउनु) धेरै हद सम्म सफल भएको महशुस गरेको छु। आशा छ, यहाँहरुलाई पनि लागेको यसका सकारात्मक वा नकारात्मक पक्षहरु केलाएर मलाई थप सुझाव र सल्लाहहरु “Comment box” मा पक्कै पनि छाड्नु नै हुनेछ। यहाँको दिन शुभ-रहोस्। धन्यवाद!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;यहाँहरुको ब्लगर मित्र म- &lt;strong&gt;अर्जुन दुङ्मेन्&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;बगदाद,इराक।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-3381879194421953613?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/3381879194421953613/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=3381879194421953613' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3381879194421953613'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3381879194421953613'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/10/blog-post_23.html' title='संबिधान निर्माण कार्यको लागि सुझाब संकलन'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://i34.tinypic.com/2z599i0_th.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-4286360364669073627</id><published>2009-12-10T09:39:00.000-08:00</published><updated>2009-12-10T09:39:00.594-08:00</updated><title type='text'>शान्तिको कामना, नव-बर्षको शुभकामना !</title><content type='html'>&lt;div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyEyB_u6Q1I/AAAAAAAABLk/0v9Z_DeFyPE/s1600-h/5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" ps="true" src="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyEyB_u6Q1I/AAAAAAAABLk/0v9Z_DeFyPE/s320/5.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;हिमालय पर्वतहरु पग्लिएर झर्दैछन। हिमतालहरु फुट्दैछन। पृथ्वीका धरातलका कुनै क्षेत्रहरु डुब्दैछन। प्राकृतिक प्रकोपको रुपले डुबानमा पर्दैछन। कुटपिट, मारपिट, झगडा, दमन, शोषण, बिलाशीपन अकल्पनिय ढंगले तिब्र गतिमा बृद्धि भईरहेछ, चेतनशील भनौदो मानब प्राणी जगतमा। जति-जति मनिसहरु जिम्मेवार तहमा पुग्दै जिम्मेवार बन्दैछन त्यती-त्यती आफ्नो उत्तरदायित्व र कर्तब्य भुल्दैछन। मान सम्मान खोज्नेले मर्यादाक्रम भुल्दैछन। आखिर किन यो घमण्ड र पाप मानिसको दिमागमा पैदा भैइरहेछ त ! अरु लडेर घाईते भई मुर्छित शरीर लम्पसार परेको छ भने पनि मानवताको नाताले उठाउन मद्धत गर्नुपर्ने हो। औषधी उपचार गरीदिन नसकेपनी सहानुभूति दिए स्वरुप जहै,, सम्म मुखले भएपनी भन्नु पर्ने हो। तर यसको सट्टा कोही ब्यक्ति सहि पथमा हिड्दैछ, प्रगति पथमा लम्किरहेको छ भने ऊ हिंड्ने गोरेटोहरुमा अवरोध खडा गरी उस्लाई लडाउन जोड्दार प्रयासरत हुन्छन मान्छे।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;यसरी जतिपनी मानवरुपी आत्माहरुमा ईर्ष्या, पाप र घमण्डको बिकास हुँदै जान्छ त्यती नै शान्तिले लत्याएर जान्छिन हामीलाई। शान्तिको मुहार हेर्न, शन्तिको श्वास फेर्न कदापी सक्दैनौ हामीले। बरु अनी त्यसैगरी भवितब्य, प्रकृति र प्राकृतिक प्रकोपहरुले पनि सोही अनुरुप सताईरहेको हुन्छ। हामी मानवले मानवरुपी जिन्दगी पाउनमा कती गर्व छ तर त्यो त्यसै नष्ट भईरहेछ। जस्तै एशिया महाद्विप भित्रै पर्ने एकदुई वटा देशको उदाहरणहरुलाई लिन उपयुक्त लाग्यो।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyExynQIP_I/AAAAAAAABLg/SNvIQUeF4cs/s1600-h/4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" ps="true" src="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyExynQIP_I/AAAAAAAABLg/SNvIQUeF4cs/s320/4.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;०४-डिसेम्बरका राती मस्को, रुसको एक नगर पर्वमा अकस्मात् एक क्लबमा बिष्फोटन भएर आगलागी हुँदा १ सय ९ जनाको ज्यान गयो। १ सय ६० जना जतिको संख्यामा घाईते भए। सोही दिन पाकिस्तानको उत्तर-पश्चिमी पाकिस्तान पेसावरमा भएको शक्तिशाली बम बिष्फोटनले ७ जना मरे। ०७-डिसेम्बरमा पाकिस्तानकै पुर्बीय क्षेत्र लहोरे शहरको एउटा बजारमा २ वटा बमहरु बिष्फोट हुँदा बिशेषगरी बालबालिका, महिला र अन्य गरी ३४ जना मारिए। करिव जुन महिनाको तेश्रो हप्ता तिर इण्डोनेशियाको सुमत्रा ईजल्याण्डमा एक शक्तिशाली भुकम्प जाँदा ज्ञातरुपमा ६ सय ६४ जनाको ज्यान गयो भने थुप्रै धनमालको क्षति भयो। दोश्रो फेरी इण्डोनेशिया कै राजधानी जकर्ता क्षेत्रमा गएको भुकम्पमा सयौंको संख्यामा मनिसहरुको ज्यान गएको थियो। यसैगरी जापानमा ११-अगष्टमा करीब ६.५ रेक्टरको भुकम्पले मध्ये जापानको माकीनोहारा, शिजुओका भन्ने ठाउँको मूलबाटो नै क्षतिग्रस्त बनाउनुका साथै एकजनाको ज्यान समेत भयो। हालै मात्र पनि माल्दिभ्स, बंङ्गलादेश लगायत भारतका केही निश्चित भागहरु डुबानमा पर्न जाँदैछन। त्यसैगरी, जलवायु परिवर्तन संगै २७-सेप्टेम्बरमा आएको भेल बाढीको आँधीले फिलिपिन्समा ५१ जनाको ज्यान गयो भने ४ हजारको उद्धार गरिएको थियो। राजधानी मनिलाको ८०% भन्दा बढी भू-भाग जलमग्न हुन पुगेकोले २ लाख ५० हजार जनतालाई सुरक्षित स्थान तर्फ सारेका थिए। मनिलाको आसपासको २५ वटा प्रान्तमा आपतकाल घोषणा र फिलिपिन्स सरकारले आपतकालिन सहयोगको आग्रह पनि गर्नु पर्‍यो।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;लाग्छ कि, जती पनि मानवमा पाप र घमण्डले चुलिंदै जान्छ, भवितब्य, प्रकृति र प्राकृतिक प्रकोपहरुले पनि विश्वमा नै सताईरहन्छ।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;माया, प्रेम, स्नेह, बिचार र भावनाको अभाबले मानवमा घमण्डता, मुर्खता अनी कट्टरताले त्यसैगरी दु:खीत् परिणामहरु पनि आई पर्छन। यदी घमण्डै घमण्डले झेलिएको छ अनी पवित्र बिचार, असल भावना नहुँदामा पनि यस्तै अशान्ति र दुरदशाले झेलिन्छ मान्छे।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none; clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyExRrtgy2I/AAAAAAAABLY/rvqHSf5FgYc/s1600-h/2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; cssfloat: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" ps="true" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyExRrtgy2I/AAAAAAAABLY/rvqHSf5FgYc/s320/2.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;यसैको परिमाणस्वरुप खाडी राष्ट्रहरुमा पर्ने इराकले सन् २००४ मा मृत्‍युदण्ड दिने र झुण्ड्याएर मार्ने ब्यबस्था गरी सन् २००७ मा १ सय ९९ जना ब्यक्तिलाई मृत्‍युदण्ड दिएको थियो भने सन् २००८ मा २ सय ८५ जना निर्दोष ब्यक्तिलाई मृत्‍युदण्ड दिएको थियो र यसवर्ष अर्थात २००९ मा पनि कम्तिमा १ सय २० जनालाई मृत्‍युदण्ड दिएको कुरो मानवअधिकार, एमेनेष्टी ईन्टरनेशनलले जनाएको छ। यो देश मानव हत्यास्वरुप मृत्‍युदण्डको मामिलामा विश्वकै सबै भन्दा अग्रस्थानमा रहेको पाईन्छ। बृहत्तररुपमा यसलाई मूल्याङ्कन् गर्ने हो भने माया प्रेमको अभाब खट्किएको र कट्टरता बढी भएको पाईन्छ।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;यसैगरी कैलाली घटना र वर्तमान परीप्रेक्ष्यलाई लिएर आफ्नो नेपालको बारेमा सोचौं, दयनिय र एकदमै कहली लाग्दो छ जन-जीवन। नेपालका ७५ वटा जिल्ला मध्ये लगभग २६ वटा तराईका जिल्लाहरु जोडीएको छिमेकी राष्ट्र भारतले देशको हजारौं हेक्टर नेपाली भूमि धमिराले झै खाईसकेको छ, मिचिसकेको छ। सरकारका जिम्मेवार ब्यक्तिहरुले त्यो देख्दैनन। उता प्रशासनिक वल प्रयोग गरेर गोली ठोक्न लगाउछन सुकुम्बासी जनतालाई ! आखिरी ति सुकुम्बासीहरु को हुन त ? सबै नेपाली जनता नै हुन ! कहाँ गएर बस्ने त ? देखाई दिनु पर्‍यो। ब्यबस्था हुनु पर्‍यो। हैन भने बिचरा त्यो जंङ्गलमा छाप्रो बनाएर बसेको, आधा पेट खाएर बाँचेको, आधा आङ् मात्रै कपडाले ढाकेको गरिव जनताको छातीमा गोली किन ? त्यो गोली ठोक्दै गरेको दु:खदायी क्षणको स्पष्ट झलक २०-मंङ्शिरमा प्रकाशित कान्तिपुर खबर पात्रिकाको प्रथम पृष्‍ठमा देख्न सकिन्छ। सोही घटनामा सुकुम्बासी र प्रहरी बिचको झडपमा १ प्रहरी सहित ५ गरिव जनता मरेका छन। यस घटनालाई पनि हाम्रा सम्माननीय प्रधानमन्त्री र गृहमन्त्रीले साधारण ठहर्दै पार्टी-पार्टीमा दोषारोपण गरिबसेका छन। दिल भित्र मुटु छ कि,, चट्टान छ मुटुको सट्टामा… !&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyExdvGKcJI/AAAAAAAABLc/1FnByCWoPB0/s1600-h/3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" ps="true" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyExdvGKcJI/AAAAAAAABLc/1FnByCWoPB0/s320/3.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;नेपालको लागि यो घटना त एउटा तत्कालिन उल्लेख्य घटना मात्रै हो, बिगतमा के-के र कति-कती भए भनेर साध्य छैन ! भविष्यमा पनि यस्तै चलन रहीरहने हो भने अरु बिबिध घटना घट्न बेरै लाग्दैन। तर आगामी दिनहरुमा त्यस्ता घटना नघटोस भन्नको खातिर के स्पष्ट हुनु पर्छ भने- चाहे त्यो ब्यक्ति जुनसुकै तह, जाति, वर्ग, क्षेत्र र समुदायको होस्; सर्वसाधारण तल्लो तहका ब्यक्ति, कर्मचारी देखी लिएर उपल्लो दर्जा सम्मको ब्यक्तिहरु बिच सबैमा आपसमा माया, सद्भाव र समन्वयको बिकास गर्नुपर्छ। एकले अर्काको आदर गर्नु जान्नुपर्छ। घरको बाबु आमाले छोरा छोरीलाई अह्राउन-पठाउन त जान्नुपर्छ भने जिम्मेवार मन्त्रीको पदिय दायित्व पाएकी पाखण्डी नेतृ करीमा बेगमले सिडियो कुटेकी घटना सेलाएका छैन। उता प्रहरी नायब महानिरीक्षक पार्वती थापाले अछाममा आफ्नै सहकर्मीहरुबाट महिला प्रहरी सुन्तली धामी माथि भएको अभद्र व्यबहारले घटेको घटनाको सहि मूल्यङ्कन गरी सोहिनुरुप सम्बन्धित निकायमा प्रतिबेदन पठाएकी थिईन। तर झन संङ्गठन माथि नै आँच आउने काम गरीन भन्दै गृहमन्त्रीको कुन मतिको बिचारले पार्वती थापालाई नै उल्टो काज रद्ध गराउदै काठमाण्डु जिकाईएकी छिन। जो उत्तरदायी र जिम्मेवार ब्यक्तिहरु सरकारमा छन उनिहरुको भावना र बिचारमा बृहत परिवर्तन ल्याई घमण्ड र आँफै ठूलो अनी बुद्धिमानी देख्ने बानीलाई त्यागीनु पर्छ। किनभने, शत्रु पनि आफु भन्दा बुद्धिमानी हुन सक्छ।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyEtMhpsT1I/AAAAAAAABLU/d6QRoxDBxHw/s1600-h/1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; cssfloat: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" ps="true" src="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyEtMhpsT1I/AAAAAAAABLU/d6QRoxDBxHw/s320/1.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;वनकै राजा हुँ भन्ने सिंहलाई पनि अती नै भएपछी एउटा सानो चतुर खरायोले ईनारमा हाम फाल्ने बनाई डुबाएर मारेको बालकथा झैं अती नै भएपछी ति सोझा-सिधा जनताहरु पनि अब त्यो सानो चतुर खरायो झै बन्न वाध्य भईसकेका छन। ईनारमा हाम फाल्ने दिन आउँला ! सम्बन्धित सबै सचेत रहनुहोस् !!&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;तर मैले यो राजनैतीक शैलीमा भन्न र लेख्न खोजेको भने कदापी होइन। यो मेरो एक सोझो र ठेट नेपाली साहित्यिक शैलीको प्रस्तुति हो। किनकी म हाल यो घिन लाग्दो राजनीति भन्दा बढी साहित्यन्मुख छु। त्यसैले मेरो यो साहित्यिक कामना ! दुनियाँमा नै दुर्घटना र दैवी प्रकोपहरु रोकियोस्। नव-बर्ष सन् २०१० को शुभ आगमन संगै हामी सम्पूर्ण नेपाली अनी मानव जातिको बैचारिक उन्नतिका साथ मनमा अमन चयन र शान्तिको शुभकामना !!&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;अर्जुन दुङ्मेन्&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #351c75;"&gt;बगदाद, इराक।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #351c75;"&gt;ई-मेल: arjunkrb_d6a@hotmail.com&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-4286360364669073627?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/4286360364669073627/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=4286360364669073627' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4286360364669073627'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4286360364669073627'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/12/blog-post.html' title='शान्तिको कामना, नव-बर्षको शुभकामना !'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SyEyB_u6Q1I/AAAAAAAABLk/0v9Z_DeFyPE/s72-c/5.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-4077909104432853171</id><published>2009-11-04T22:31:00.001-08:00</published><updated>2009-11-04T22:31:41.938-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गजल'/><title type='text'>गजल</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#000066;"&gt;"बन्धुत्व"&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;बन्धुत्वको नाता यहाँ, भेटघाट भाको छैन&lt;br /&gt;जीवन जगत टाढा, दिल टाढा गाको छैन&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;साथीत्वको साथ दियौ, सहयोग मेरो लागि&lt;br /&gt;तिर्खा बनी तिमीलाई, भेट्न मैले धाको छैन&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;भातृत्वको गाथा भित्र, गोरेटो भो बेग्लाबेग्लै&lt;br /&gt;संगसंगै ढाकाटोपी, ढल्काउँन पाको छैन&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;मातृत्वको भूमी माथि, जन्मदा नि छुट्टाछुट्टै&lt;br /&gt;अदृष्‍यको दाजुभाइ, दृष्‍यभाव छाको छैन&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;प्रकाशत्व ब्रम्हाण्डमा, घुमिफिरी आईदेला&lt;br /&gt;भेट होला मिर्मिरेमा, कहीं बार लाको छैन।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-4077909104432853171?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/4077909104432853171/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=4077909104432853171' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4077909104432853171'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4077909104432853171'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/11/blog-post_7684.html' title='गजल'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-1100637384731216355</id><published>2009-11-04T22:24:00.000-08:00</published><updated>2009-11-04T22:25:57.113-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गजल'/><title type='text'>गजल</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#000066;"&gt;हस्तक्षेपमा खबरदारी&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;मेरो देश फूल जस्को बयान गर्दैछु आज&lt;br /&gt;थुंङ्गै थुंङ्गा लिईकन सुभाष छर्दैछु आज।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हिमाल पहाड र तराई सुन्दर बगैंचा&lt;br /&gt;खर्कको सोझो ठिटो बेशीतिर झर्दैछु आज।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;गोर्खाली शिर झुक्दैन कहीं बढ्छु अघिसरी&lt;br /&gt;रक्षक हुँ गुलेलीमा बारुद भर्दैछु आज।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;बिबिध आईपर्ने घटना मर्दको उपमा&lt;br /&gt;राष्ट्रघाती भनी जेल सजाय पर्दैछु आज।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;साहस धर्यता र इमान्दारीता मेरो नीति&lt;br /&gt;किन दुस्मनको थिचोमिचोमा मर्दैछु आज?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;साँध वर सार्दै सुपरसोनिक उडायो रे&lt;br /&gt;त्यही पर नै चौकीदार बस्न सर्दैछु आज।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;राष्ट्र माथिको हस्तक्षेपमा खबरदारी गर्दै&lt;br /&gt;महाकाली कर्णाली सेती भेरी तर्दैछु आज।&lt;br /&gt;त्यही पर नै चौकीदार बस्न सर्दैछु आज। ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;(भारतिय पक्षबाट नेपालको भूमी बिभिन्न ठाउँमा मिच्दै आईरहेको बेला केही दिन अगाडि त महाकाली र कर्णाली क्षेत्रको आकाश तिर बिना जानकारी नै भारतको सुपरसोनिक यान उडान भरी फर्केको अनलाईन समाचार माध्यमबाट पाइयो। यसैमा सम्बन्धित खबरदारी हो यो।)&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-1100637384731216355?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/1100637384731216355/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=1100637384731216355' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/1100637384731216355'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/1100637384731216355'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/11/blog-post_04.html' title='गजल'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-7063959793540337202</id><published>2009-11-04T22:12:00.000-08:00</published><updated>2009-11-04T22:22:18.495-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='कविता'/><title type='text'>कविता</title><content type='html'>&lt;span style="color:#003333;"&gt;&lt;strong&gt;कलाकार राष्ट्रका गहाना हुन ...!&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कलाकार राष्ट्रका गहना हुन, कलंङ्क होइनन।&lt;br /&gt;हिजो जती उचाईमा थिए, आज त्यती छैनन।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;एकदुइ जनाको गढ्बढीले समुह नै दुर्गन्धित पारे।&lt;br /&gt;तिनको व्यबहारले गर्दा कलाको परिवारलाई नै मारे।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;पारीवारीक क्षेत्रबाटै यसको, कडा निगरानी राख्नु पर्छ।&lt;br /&gt;लापरबाही छाड्यो भने, नयाँ पुष्तामा यस्तै रोग सर्छ।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;छोटो कपडाले के हुनु अश्लिनता, ओठे जवाफ गर्छन्।&lt;br /&gt;एकैछिनको जवानीको मात देखाई, ओझेलतिर पर्छन।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;कती सच्चा प्रेमीका र आमाको, भूमिका गरे होलान।&lt;br /&gt;गहन पात्र बनी सकेकाले, ऐले पश्चातापमा रुँदै होलान।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;मोडल र नायिकालाई जस्तो, अरुलाई बैश चाढ्दैन र ?&lt;br /&gt;इमानदारीताले अभिनय गरे, तिनको छबी बढ्दैन र ?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;नामै लिदाँ कती सुन्दर छन, पूजा अनी नम्रता।&lt;br /&gt;असल सन्देश प्रचारक, लाग्थियो दर्शकका मन भित्रता।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;अभिनय कला मात्र हैन, यथार्थलाई उतार्नु पनि हो।&lt;br /&gt;जीवनमा कलाकार नाम मात्र हैन, जगतलाई सुधार्नु पनि हो।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-7063959793540337202?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/7063959793540337202/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=7063959793540337202' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/7063959793540337202'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/7063959793540337202'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/11/blog-post.html' title='कविता'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-8641409023432619799</id><published>2009-09-17T00:01:00.000-07:00</published><updated>2009-09-17T00:14:52.574-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='शुभकामना'/><title type='text'>बडा दशैं-२०६६ को  हार्दिक मंगलमय शुभकामना</title><content type='html'>&lt;a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHhnrgMT9I/AAAAAAAABI0/9jAgepnsQ5U/s1600-h/untitled.GIF"&gt;&lt;img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 299px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHhnrgMT9I/AAAAAAAABI0/9jAgepnsQ5U/s400/untitled.GIF" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5382331101493350354" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHgjsU5XWI/AAAAAAAABIs/UAhlaAS0QGY/s1600-h/downloadddd.htm"&gt;&lt;img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 206px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHgjsU5XWI/AAAAAAAABIs/UAhlaAS0QGY/s400/downloadddd.htm" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5382329933483302242" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHgTLGZ6DI/AAAAAAAABIk/KIGrdtgE8Fw/s1600-h/downloadd.htm"&gt;&lt;img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 208px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHgTLGZ6DI/AAAAAAAABIk/KIGrdtgE8Fw/s400/downloadd.htm" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5382329649686243378" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHfxHbaWSI/AAAAAAAABIc/dSBtU3C2OqU/s1600-h/download.htm"&gt;&lt;img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 329px; height: 400px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHfxHbaWSI/AAAAAAAABIc/dSBtU3C2OqU/s400/download.htm" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5382329064585058594" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt; "बडा दशैं-२०६६ को पावन अवसरले गर्दा यहाँको घर आँगनीमा श्री माता दुर्गा भवानीको बास होस्, अन्न बालीको ढुकुटीले घर भरी भराउ होस्, सुन चाँदीको रास होस्, ईष्टमित्रहरु सबैको तपाईंसंग सुझाब, सल्लाह, सहयोग र सद्भाबको आस होस्, शत्रु जती सबैको नाश होस्; भनी यहाँलाई ' एड्भान्स ह्यापी विजय दशमी ' को  हार्दिक मंगलमय शुभकामना !" हवस्त यहाँको दिन शुभ-रहोस् । धन्यवाद!&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-8641409023432619799?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/8641409023432619799/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=8641409023432619799' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/8641409023432619799'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/8641409023432619799'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/09/blog-post.html' title='बडा दशैं-२०६६ को  हार्दिक मंगलमय शुभकामना'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SrHhnrgMT9I/AAAAAAAABI0/9jAgepnsQ5U/s72-c/untitled.GIF' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-3095545621163612939</id><published>2009-08-17T00:09:00.000-07:00</published><updated>2009-10-22T09:31:43.104-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गजल'/><title type='text'>म हराएँ धेरै दिन, यहाँहरुको माझ बाट। माफ गर्नुस् ह !</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="FONT-WEIGHT: bold"&gt;प्रिय साथीहरु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सम्पूर्ण सबैमा नमस्कार। जिन्दगीका भोगाईहरुमा यस्तो पनि हुँदो रहेछ, ताकी म यहाँहरुबाट टाढिन नचाहँदा-नचाहँदै पनि धेरै दिन सम्म अज्ञात झै ओझेलिएर बसें। हुनको लागि यहाँहरुलाई म त्यस्तो बौदिक, शैक्षिक, समसामयिक, मनोरञ्जनात्मक एबंम् व्याबहारिक ज्ञानगुणका कुरोहरु त के नै शेयर गर्न सक्थे होला र! तापनी मित्रताको निरन्तरता भने दिन चाहन्थे र सदा-सदा चाहन्छु पनि। तर, मसँग मेरो अफिस आओर भरी दैनिक १२ घण्टा इन्टरनेट एक्सेस हुँदा-हुँदै पनि 'ब्लगर डट्कम' मा परेको प्राबिधिक समस्याले गर्दा आफ्नो ब्लग अपडेट गर्न नपाएर तपाईंहरुबाट टाढा रहें झै लागेकोले ‘जहाँ समस्या त्यहाँ समाधान’ भने झै समस्याको हल गर्ने क्रममा: “nijgadh.com” अर्थात “hamronijgadh.blogspot.com” का सञ्चालक मित्र (भाइ, प्रल्हाद शर्मा, काठमाण्डौ) मार्फत तपाईंहरुसँगै छु है भन्दै सानो 'गीती गजल' लिएर आएको छु।आशा छ, तपाईंहरुको आफ्नो अमूल्य सुझाब-सल्लाह स्वरुप कमेन्ट गर्दै मेरो मित्रवत भेट स्विकार गरिदिनु हुनेछ। साथै उक्त 'ब्लगर' को समस्याले मेरो खुराकहरु बेला-बेलामा पस्कन नसकेपनी मैले प्राय: तपाईंहरु सबैको ब्लग र त्यहाँ भित्र बाँट्नु भएका खुराकहरु सधैं हेरी नै रहेको छु। बिभिन्न ज्ञानगुणका साथ यो हेर्ने मौका दिनु भएकोमा समग्र सबै साथीहरुलाई धन्यवाद!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"गीती गजल"&lt;br /&gt;&lt;span style="FONT-WEIGHT: bold"&gt;“सपना”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;मनमुटु जोडी मैले माया लाएँ तिमीसँग&lt;br /&gt;संगै बाँचु-मरुँ भन्दै गीत गाएँ तिमीसँग&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;रमायौ तिमी मेरो संगीत्मा पाउँदा मलाई&lt;br /&gt;उसैबेला दिलको कसम खाएँ तिमीसँग&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;धरानको बजारमा ईन्द्रेणी झै रुप तिम्रो&lt;br /&gt;रमाई-रमाई चुम्न भनी आएँ तिमीसँग&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;सोभा तिम्रो बाह्रमासे फूल् हौकी आकाशकी जुन्&lt;br /&gt;जीवन् मा प्रकाशको आस् बोकी छाएँ तिमीसँग&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;जब निद्रामा ब्यूझेछु तिमी ओझेलिन पुग्यौ&lt;br /&gt;सपना नै रहेछौ यथार्थ पाएँ तिमीसँग।&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-3095545621163612939?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/3095545621163612939/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=3095545621163612939' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3095545621163612939'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3095545621163612939'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/08/blog-post.html' title='म हराएँ धेरै दिन, यहाँहरुको माझ बाट। माफ गर्नुस् ह !'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-253221863937901637</id><published>2009-07-03T22:18:00.000-07:00</published><updated>2009-07-03T22:57:19.914-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='हार्दिक श्रद्धाञ्जली'/><title type='text'>हार्दिक श्रद्धाञ्जली ख्यातिलाई !</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sk7m5i6e8VI/AAAAAAAAAgM/q8nKv4LFn-s/s1600-h/untitled.bmp"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5354470883289133394" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 334px" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sk7m5i6e8VI/AAAAAAAAAgM/q8nKv4LFn-s/s400/untitled.bmp" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;यसरी भयो ख्यातीको हत्या&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;शनिवार, 04 जूलाई 2009 09:16 नागरिक &lt;em&gt;&lt;/em&gt;&lt;br /&gt;&lt;em&gt;&lt;/em&gt;&lt;br /&gt;&lt;em&gt;सुन्दर खनाल,&lt;/em&gt; &lt;em&gt;काठमाडौं असार २०-&lt;/em&gt; वीरेनको उद्देश्य फिरौती लिएपछि ख्यातीलाई मार्ने नै थियो। घटनाक्रमको फरक मोड यति हो, हत्या योजनाभन्दा अघि अपहरणको तीन घण्टा नबित्दै भयो। वीरेनले अपहरणको दुई दिनभित्र २५ लाख रुपैयाँ फिरौती लिएपछि ख्यातीलाई मारी छलपूर्वक कुनै अस्पतालमा छाडेर भाग्ने योजना बनाएको थियो। तर खुसिबुस्थित आफ्नै डेरामा बन्धक बनाउने क्रममा स्लिपिङ ट्याब्लेट ख्वाएर लट्ठयाइएकी ख्याती हातखुट्टा बाँध्न लाग्दा कराउन खोजेपछि उसले रड प्रहार गरी हत्या गरेको हो। प्रहरी अनुसन्धानका अनुसार ख्यातीको ज्यान नरहेपछि ऊ १० लाख रुपैयाँ मात्रै भए पनि लिएर उम्कने चेष्टामा लाग्यो।&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.......&lt;/span&gt;प्रहरीले शुक्रबार सार्वजनिक गरेको जानकारीबाट ख्याती हत्या प्रकरणसम्बन्धी थुप्रै रहस्यका पाटा खुलेका छन्। तिनीहरुलाई दिनांक विवरणमा यहाँ प्रस्तुत गरिन्छः &lt;/div&gt;&lt;div align="left"&gt;&lt;span style="font-size:85%;color:#ffffff;"&gt;..&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="left"&gt;&lt;strong&gt;जेठ २२:&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;पूर्व योजनाअनुसार वीरेनबाट प्रयोग भएकी किशोरीले बागबजारस्थित एक इन्स्टिच्युटबाट ब्रिज कोर्सको कक्षा सकेर बिहान ८ बजे ख्यातीलाई फोन गरिन्। ख्याती अनामनगरस्थित डेराबाट छिमेकी दाजु बिक्कीसँग लिफ्ट मागेर मोटरसाइकलमा पुतलीसडक आइन्। त्यहाँ पहिल्यै पखॆ्रर बसेको वीरेनले किशोरीलाई ख्याती चिनायो। ट्याक्सीमा हालेर ल्याउन पाँच सय रुपैयाँको नोट दियो। किशोरीले ख्यातीलाई भेटिन् र १ बजेसम्म घर फर्काइदिने बताएपछि बिक्की फर्के। ट्याक्सीमा किशोरीले ख्यातीलाई 'भाउ' म्यागजिनको प्रश्नावली भर्न भनेर दिइन्। ट्याक्सी खुसिंबु  पुग्यो। अकस्मात एउटा घरको कोठामा वीरेनलाई देखेपछि ख्याती छक्क परिन्। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;........&lt;/span&gt;'अंकल तपाईं यहाँ ' ख्यातीले सोधिन्। 'हो म भाउको एडभाइजर तिमी आफ्नो मान्छे सेलेक्ट भइहाल्छौ' वीरेनले उत्तर दियो। अब वीरेन भान्सामा कफी लिन भनेर गयो। दुइटा कफी बनाएर ख्यातीलाई पिलाउनेमा चाहिँ 'एन्जिट ०.२५ एमजी' दस चक्की घोल्यो। कोठामा बसेर किशोरी र ख्याती कफी पिउन थाले। वीरेनले आफूलाई भनेर छुट्टै ल्यायो। ख्यातीले कफी तितो भयो भनिन्। पिँधमा सेतो नघुलेको चिज नदेखेपछि उनले के भनेर पनि सोधिन्। अनि वीरेन 'तिमीलाई स्लाइस ल्याउँछु भनेर निस्कियो र दुइटा स्लाइससँगै औषधी पसलबाट थप एन्जिट पनि किन्यो। ख्याती र किशोरीले सँगै स्लाइस खाए। स्लाइसमा मिलाइएको थप एजिन्टको नसाले ख्याती लट्ठिँदै गइन्। उनले निद्रा लाग्यो भनेपछि कोठामै भएको होचो खाटमा सुत भनियो। सुतेको केही बेरमै ख्यातीले होस गुमाएको लागेपछि वीरेनले हातखुट्टा बाँध्ने र मुखमा पट्टी बाँध्ने काम सुरु गर्‍यो । पूरै बेहोस नभइसकेकी ख्याती त्यसैबेला कराउन खोजिन् प्रतिकार गर्न खोजिन्। त्यसपछि वीरेनले ड्रअरभित्र राखेको रड झिकेर लगातार तीन पटक ख्यातीको टाउकामा प्रहार गर्‍यो । त्यसो नगरौं मर्छ भन्दै किशोरीले सम्झाउन खोज्दा वीरनेले उनलाई पनि एक चोटि रडले हान्यो औंलामा चोट लाग्यो। थुनामा रहँदा उनले त्यसलाई निकै पछिसम्म तातो तेलले पोलेको भन्दै थिइन्।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.......&lt;/span&gt;ख्यातीको ज्यान गइसकेको थियो यो सबै बिहान साढे ११ बजेभित्र भइसकेको थियो। वीरेनले सास नाडी केही पनि भेटेन। किशोरी जान्छु भन्न थालिन्। वीरेनले उनलाई कसैलाई घटनाबारे भनेमा परिवारसहित मार्ने धम्की दियो। त्यहीँ रोकिराख्यो। उसले भान्सामा गएर ख्यातीको एटिएम कार्ड र भाउ म्यागजिनको भनेर बनाएको नक्कली कार्ड जलायो। त्यसपछि किशोरीलाई इचंगुस्थित घर पुर्‍यायो । त्यो दिन साढे बाह्र बजे किशोरीलाई अमेरिकी दुताबासमा ओबामाको भाषणसम्बन्धी विश्लेषण गर्ने कार्यक्रममा भाग लिनु थियो। वीरेनले नै उनलाई त्यहाँसम्म पुर्‍यायो । त्यो क्रममा उसले ख्यातीको परिवारसँग उनकै फोनबाट अपहरण र १० लाख फिरौतीको कुरा राखिसकेको थियो। बेलुकी ५ बजे दुतावासबाट किशोरीलाई ल्याई उसले घरमै छाडिदियो। बालाजुमा गई रक्सी खाएर डेरामा फक्र्यो चाउचाउ पकाएर खायो। ख्यातीको मृत शरीरलाई तन्दामा पोको पारेर ऊ अर्को कोठामा सुत्यो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;जेठ २३:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;शनिबार। घरबेटीका छोरीहरु पनि विदा भएकाले घरमै थिए। उसले डेराभित्र कुनै काम गर्नुमा थाहा पाउने खतरा देख्यो गरेन। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;जेठ २४:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;शवलाई पोको पारेर मोटरसाइकलमा लगेर कतै फाल्ने योजना गर्‍यो । तर सम्भव देखेन। टुक्रा-टुक्रा पारेर नफ्याँकी उपाय देखेन। बिहान ९ बजे शव काट्न थाल्यो। आफूसँग भएको सानो खुँडा प्रयोग गरी पहिले हातको कुहिनाबाट काट्यो। त्यसपछि काखीबाट। खुट्टालाई घुँडा र जाँघबाट काटी चार टुक्रा पार्‍यो । सबै टुक्रालाई सेतो प्लास्टिकमा बेरेर पि्रुजमा हाल्यो। टाउको र जिउको भागलाई छुट्टै धोक्रोमा। गन्ध आउला भनेर धुप बाल्यो। उता ख्याती परिवारसँग एसएमएसबाट बार्गेनिङ पनि जारी। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#000000;"&gt;जेठ २५:&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;ख्यातीले लगाएको औंठी झिकेर बालाजुमा एक पसलमा लगी २ हजार ५ सय रुपैयाँमा बन्धकी राख्यो। बिहान १० बजेलाई बागबजारबाटै मोटरसाइकलमा हालेर किशारीलाई डेरामा ल्यायो। किशोरीलाई घरपछाडिको इनारबाट पानी ल्याउन लगायो। भित्र बसेर उ पि्रुजबाट प्लास्टिकका पोकाहरु झिकेर सफा गर्न थाल्यो। टाउको र जिउको भाग प्लास्टिकमा अटेन। त्यसलाई पनि काटेर छुट्टयायो। रगत लागेका कपडा र तन्ना शोभाभगवतीवरपर लगेर सुटक्क फाल्यो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;जेठ २६:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;बिहान साढे पाँचे बजे उठ्यो। धुप बाल्यो। स्प्रे गर्‍यो । ट्याक्सी बोलायो। कार्टुनमा राखिएको जिउको भाग पछाडिपट्टि राख्यो। आफूलाई गुणस्तर विभागको मान्छे भन्दै मिटरमा चलाउन भन्यो। ट्याक्सी ललितपुरको कार्यविनायक सैंबुतिर लाग्यो। ट्याक्सीमा बस्दाबस्दै पनि स्प्रे छर्कदै थियो। सैंबु क्षेत्र उसका लागि परिचित थियो लामो समय ललितपुरको स्कुलमा पढाएको हुनाले। मिटरमा ३ सय ८७ रुपैयाँ उठेछ चार सय दियो। ट्याक्सीलाई वरै रोकेर केहीबेर हिँडी तल खोला रहेको भीरजस्तो ठाउँबाट पोको खसालिदियो। अचम्म त्यसपछि कार्यविनायक मन्दिरको दर्शन पनि गरेछ। माइक्रोबाट डेरा फक्र्यो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;........&lt;/span&gt;दिउसो हातखुट्टालाई अर्को कार्टुनमा हाल्यो। अब ऊ ट्याक्सीमा कलंकीतिर लाग्यो। नारायणगढको माइक्रो समात्यो। खलासीले याद नगर्ने गरी हत्तपत्त कार्टुन छतमा लगेर राखिहाल्यो। नारायणगढ र मुग्लिनबीचमा पर्ने ठाउँमा ओल्र्यो। अलिकति हिँडेर फालिदियो। त्यसपछि आफूलाई सडक विभागको कर्मचारी भन्दै एउटा मोटरसाइकलसँग लिफ्ट माग्यो। नारायणगढबाट माइक्रोमै काठमाडौं फक्र्यो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;जेठ २७:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;टाउको कालो प्लास्टिकमा बेर्‍यो । त्यसपछि धारागल्लीसम्म हिँडेर गयो। बाइपासबाट मोटर चढ्यो। मुटखु भन्ने ठाउँमा ओर्लेर केहीबेर हिँडेर भिरोलोमा गुल्टाइदियो।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;........&lt;/span&gt;डेरा फक्र्यो। गिजरको तातो पानीले कपडा सफा गर्‍यो । अनि रगत लागेका कपडाहरु बेलुकीपख विष्णुमतिमा लगेर फाल्यो।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.......&lt;/span&gt;जेठ २८ र २९ गते उसले कोठा सफा गर्ने ठूल्ठूला कार्पेट धुने टुक्राएर बाटोमा फालेर अरुलाई टिप्न लगाउने सबै काम प्रमाण नष्ट गर्न काम गर्‍यो । ख्याती परिवारसँग फोन र एसएमएसमा कुराकानी पनि जारी थियो।&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;strong&gt;जेठ ३०:&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;ख्याती परिवारलाई फिरौतीका लागि काँकरभिट्टा आउन भन्यो। आफ्नो नाम राजेन्द्र मानन्धर भन्यो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;जेठ ३१:&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;बिहान साढे नौ बजे ऊ काँकरभिट्टा पुग्यो। बसको टिकटमा पनि राजेन्द्र मानन्धर नै नाम लेखाएको थियो। उसले पैसा ख्याती परिवारका घरेलु सहयोगी किशोर रामलाई पैसा दिएर पठाउनू भनेको थियो। उसले रकम बुझ्नका लागि भनेर चिनजानका प्रकाश गुरुङलाई अनुरोध गरेको थियो त्यसवापत ५० हजार रुपैयाँ दिने आश्वासनसहित। तर गुरुङ काम पर्‍यो। भनेर आएन। त्यसपछि ऊ आफैं पैसा लिन तम्सियो । उसले रामलाई सीमापारीको भारतीय ठाउँ पानीट्यांकी पठाउनू भन्यो। पानीट्यांकीमा उसलाई देखेर राम अचम्भित भयो। उसले एउटी डिएसपीकी छोरी हराएकी हुनाले आफू पनि फिरौती नै बुझाउन आएको बतायो। 'पैसा म बुझाइदिउँला तिमी गए हुन्छु भनेर १० लाख भएको ब्याग आफूले लियो। उसले त्यतिखेर आफू जोगिन रामलाई पनि कब्जामा लिएर मार्नुपर्ने सोचिसकेको थियो। तर त्यतिबेला शंका लाग्नु भाग्य थियो हुलमुलमा अल्मल्याएर राम कुलेलम ठोक्यो।&lt;br /&gt;रकम लिएपछि उसले काठमाडौंमै ख्यातीलाई छाडिदिने जवाफ पठाएको थियो।&lt;/div&gt;&lt;div align="left"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;असार १:&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;ऊ थानकोट नाका भएर काठमाडौं फक्र्यो। घरमै बसेकी किशोरीलाई लैनचौरमा बोलाएर भेट्यो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;असार ५:&lt;/strong&gt; गतेसम्म उसले पाएको रकमबाट क्यासिनो र सहकारीको ऋण चुक्ता गर्‍यो । ससुरालीमा भात खाएर निर्धक्क हिँडिरहेको थियो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;strong&gt;असार ६:&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;ऊ छोरीहरुलाई लिएर फिल्म हेर्न गयो। उनीहरुलाई ससुरालीमा छाडेपछि सोह्रखुट्टेमा पान खाएर डेरातिर फर्किरहेका बेला प्रहरीले उसलाई पक्राउ गर्‍यो ।&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;पहिल्यै शंकामा:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;ख्यातीका छिमेकी दाजु बिक्कीसँग फोनमा गरेको कुराकानीको आवाज र बंगालीमिश्रित हिन्दी लवजका आधारमा वीरेनमाथि नै परिवार र प्रहरीको शंका थियो। काँकरभिट्टामा ख्यातीकी आमा राधाले उसलाई एउटा पसलमा समेत देखिन् तर देख्ला भनेर हच्किन्। स्रोतका अनुसार त्यतिबेला ४० जना सादा पोसाकका प्रहरीले उसलाई घेरिसकेका थिए। तर समातिहाल्दा बन्धक ठानिएकी ख्यातीको हत्या हुनसक्ने खतराले पक्राउ गरिएन।&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;color:#ffffff;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;योजना:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;क्यासिनोका लती ४२ वर्षीय वीरेन प्रधानलाई पैसाले फिटफिटी परेको थियो। खेल्दाखेल्दै उसलाई क्यासिनोवालाकै ऋण लागेको थियो। क्यासिनोवालाले पैसा फिर्ता माग्यामाग्यै गरेपछि ऊ कसरी जुटाउने भन्ने चिन्तामा थियो। शिक्षकको जागिर बैशाखमै गुमाएको थियो छात्रामाथि दुव्र्यवहारका कारण। क्यानडामा रहेकी पत्नीले पनि पैसा पठाउन छाडेकी थिइन्। जॆठ पहिलो साता उसले आफ्नो बालाजुस्थित पूर्व घरका डेरावाल विराटनगरवासी गोपाल र राधा श्रेष्ठ दम्पतीबाट खाना खाने निम्तो पायो। उनीहरु आफ्नी एक्ली १९ वर्षीय छोरी ख्यातीले प्लस टु पास गरेपछि के पढाउने भनेर वीरेनसँग सल्लाह लिन चाहन्थे।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;........&lt;/span&gt;अनामनगरस्थित श्रेष्ठ निवासमा आएपछि ख्यातीलाई पाइलट पढाउन लागिएको वीरेनले थाहा पायो। त्यसका लागि तीसौं लाख रुपैयाँ खर्च गर्न तयार भएको र २५ लाख रुपैयाँ नगद श्रेष्ठ दम्पतीसँगै भएको उसले बुझ्यो। त्यतिबेलै उसले ख्यातीलाई अपहरण गर्ने २५ लाख लिने र हत्या गर्ने सोच्यो।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;........&lt;/span&gt;जेठ १३ गते ख्याती अपहरण गर्ने उसको पहिलो प्रयास असफल भयो। ख्यातीको प्लस टुको परीक्षाको सेन्टर विजेश्वरीमा परेको थियो। उसले फोन गरेर ख्यातीलाई त्यहीँ बोलायो। परीक्षा सकेर ख्याती पौने सात बजे चिया पसलमा बसिरहेका उसलाई भेट्न आइन्। तर साथमा अर्की साथी पनि भएकाले उसको योजना सफल भएन। नभए त्यहाँबाट परीक्षाको प्रश्नावली आफूसँग भनेर डेरामा लाने र त्यहाँ बेहोस पारी बार्गेनिङ थाल्ने उसले योजना बनाएको थियो।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.......&lt;/span&gt;त्यसको चार पाँच दिनपछि उसले भाऊ म्यागजिनको नाटक रच्यो यसैपाला एसएलसी दिएर बसेकी आफ्नी पूर्व विद्यार्थीले प्रयोग गर्‍यो। नक्कली कार्ड र प्रश्नावली बनायो। बालाजुको पिसिओबाट किशोरीलाई फोन गर्न लगाई ख्यातीसँग जेठ २२ बिहानको समय लियो। &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="left"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;{....... उक्त घटनाक्रम आजको "नागरिकन्यूज डटकम" मा दिईएको रहेछ । सुन्दै काहाली लाग्दो घटना हो यो । कस्तो चट्टानको हृदय होला अभियुक्त/अपराधी वीरेन को ? यस्ता दैत्य र राक्षस जस्ता कुमतीका अपराधीहरुको अन्त्यको पहल गर्दै शोकाकुल परिवार प्रति सान्त्वना तथा उचित न्याय प्राप्ति  एबंम अन्य जो कोही हामी समग्रमा सचेत र होसियार रहनमा मद्घत पुगोस्  भन्ने अभिप्रायले  यस घटनाक्रमको समाचार मैले यहाँ "कपी" एण्ड "पेष्ट" गरेको हुँ ।  अन्त्यमा; हामी र हाम्रो बिच नरहेकी निर्दोष ख्यातिको मृतात्मालाई स्वर्गमा शान्ति मिलोस् । हार्दिक श्रद्धाञ्जली ख्याती तिमीलाई! }&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-253221863937901637?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/253221863937901637/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=253221863937901637' title='3 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/253221863937901637'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/253221863937901637'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/07/blog-post.html' title='हार्दिक श्रद्धाञ्जली ख्यातिलाई !'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sk7m5i6e8VI/AAAAAAAAAgM/q8nKv4LFn-s/s72-c/untitled.bmp' height='72' width='72'/><thr:total>3</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-5166674401497376452</id><published>2009-06-22T06:41:00.000-07:00</published><updated>2009-06-24T05:53:33.601-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='फोटो'/><title type='text'>हुसेनका दरबारको फोटोहरु</title><content type='html'>&lt;div align="center"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SkBZKM3cjvI/AAAAAAAAAfM/lWIoOLuHhHE/s1600-h/Shark%20Fighter%20iraq.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350374389103496946" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SkBZKM3cjvI/AAAAAAAAAfM/lWIoOLuHhHE/s400/Shark%2520Fighter%2520iraq.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt; दरबार क्षेत्रको तालमा एक अमेरिकन सैनिक माछा (फिशिङ्ग) मार्दैछन ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LmbHqt5I/AAAAAAAAAes/6PXQIqafjc0/s1600-h/IMG_3738.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350148374570645394" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 291px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LmbHqt5I/AAAAAAAAAes/6PXQIqafjc0/s400/IMG_3738.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt; यो नहर, अनी झाडी भएको छेउ-छेउ मेरो दैनिक अफिस (डिउटी) जाँदा हिंड्ने बाटो । गाडीबाट हिड्दा तल र पैदल हिड्दा माथि देखिन्छ । &lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LJRve1vI/AAAAAAAAAek/VC9_UqBpfOM/s1600-h/saddams-palace-21.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350147873837078258" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LJRve1vI/AAAAAAAAAek/VC9_UqBpfOM/s400/saddams-palace-21.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt; नेपालमा छँदा फलानो देशको राष्ट्रपती त पानीमुनी लुकेर बसेका छन'रे ! भन्दै थिए, थियौ । शायद यस्तै होला ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LJHC6yrI/AAAAAAAAAec/oWKx_dStJRg/s1600-h/Saddam%20Palace%20-%20VICTORY%20complex_jpg.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350147870965811890" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 270px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LJHC6yrI/AAAAAAAAAec/oWKx_dStJRg/s400/Saddam%2520Palace%2520-%2520VICTORY%2520complex_jpg.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt; दरबारको उत्तर-पश्चिमी मोहडा ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LIqBoURI/AAAAAAAAAeU/i1TORkklFuw/s1600-h/IZ%20Baghdad_jpg.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350147863175778578" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LIqBoURI/AAAAAAAAAeU/i1TORkklFuw/s400/IZ%2520Baghdad_jpg.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;दरबार क्षेत्र भन्दा बाहिरी दृष्‍यहरु ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LIqSOSHI/AAAAAAAAAeM/Akqym0HFXvw/s1600-h/AlFawPalace.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350147863245375602" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 266px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LIqSOSHI/AAAAAAAAAeM/Akqym0HFXvw/s400/AlFawPalace.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;दरबार वरी-परी पानीको भागले घेरेको । &lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LIJq7UBI/AAAAAAAAAeE/8EmAhiXnEgA/s1600-h/Al%20Faw%20Palace2.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5350147854490619922" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/Sj-LIJq7UBI/AAAAAAAAAeE/8EmAhiXnEgA/s400/Al%2520Faw%2520Palace2.jpg" border="0" /&gt;&lt;/a&gt; साँझपख । &lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;भन्नुहोला है ! कस्तो लाग्यो यि दरबारका दृष्‍यहरु ! ??&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;यहाँ हामी बाहिर देशबाट (एशियन राष्ट्र) साथै अन्य सब-कन्ट्र्याक्ट कम्पनी मार्फत आई काम गर्दै गरेको कार्यरत श्रमिकहरुलाई क्यामेरा, ल्याप्टप, क्यामेरा फिट भएको मोबाईल, आईपोड लगायतका स्टोरेज डिभाइसहरु प्रयोग गर्न र क्याम्पदेखी बाहिर टाढा क्षेत्रतिर आँफै आफु खुशीले घुम्न अनुमती छैन । आफ्नो खुशीले फोटोहरु क्याप्चर गर्न पनि सजिलो र सम्भब हुँदैन । त्यसैले, यो फोटोहरु अरु माध्यमबाटै कलेक्शन गरेको हो । एकदिन करिब १५ दिन अगाडी एकजना अनुमती प्राप्त (अमेरिकन) ब्यक्तिसँग घुम्न जाँदा मात्रै मैले पनि आनन्दसँग हेर्ने अवसर मिल्यो । हुनको लागि त दैनिक मेरो आवत-जावत गर्ने बाटो भन्दा करिब ५०-१०० मिटरको दुरीमा रहेको छ यो दरबार । &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="left"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-5166674401497376452?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/5166674401497376452/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=5166674401497376452' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5166674401497376452'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5166674401497376452'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/06/blog-post_22.html' title='हुसेनका दरबारको फोटोहरु'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SkBZKM3cjvI/AAAAAAAAAfM/lWIoOLuHhHE/s72-c/Shark%2520Fighter%2520iraq.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-4719508524190533546</id><published>2009-06-17T02:37:00.000-07:00</published><updated>2009-06-17T02:52:37.094-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गजल'/><title type='text'>"गजल"</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;"शान्तिको बिगुल फुक्नु है ।"&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सदा दिल खुशी राखी कर्ममा जुट्नु है&lt;br /&gt;बुढापाका बृद्धाहरुको आशिष लिनु है&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कुँदेको चट्टान अनी मुर्तिलाई भन्दा&lt;br /&gt;देवता जस्ता आमा र बाबालाई पुज्नु है&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;लाखौं तारा मण्डलको एक आकाश जस्तै&lt;br /&gt;जन्मभूमिको धर्तिमा वीर सपुत बन्नु है&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;चर्किन्छ धर्तिको माटो होइन्छ वारीपारी&lt;br /&gt;हृदयदेखी भाइ-वन्धुत्वको जालो बुन्नु है&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;ढुंङ्गामाटो र हावापानी मुटु मिची रुन्छन&lt;br /&gt;यि साह्रा सिंगो राष्ट्र जोड्न, मनमा गुन्नु है&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;लोभीपापी र हत्या हिंसाले ढाक्दैछ देश&lt;br /&gt;गाउँ-गाउँबाट उठी शान्तिको बिगुल फुक्नु है ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-4719508524190533546?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/4719508524190533546/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=4719508524190533546' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4719508524190533546'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4719508524190533546'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/06/blog-post_17.html' title='&quot;गजल&quot;'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-4437601468337467470</id><published>2009-06-13T07:30:00.000-07:00</published><updated>2009-06-17T00:10:37.743-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='कविता'/><title type='text'>कविता:</title><content type='html'>&lt;strong&gt;"नेपाल मेरो"&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;सूर्यका बिहानी किरणहरु टल्कने&lt;br /&gt;रारा, बेगनाश र फेवाताल,&lt;br /&gt;वन-जंगल, हिमाली सुन्दर्यताले भरीभराउ&lt;br /&gt;मेरो प्यारो सुन्दर देश नेपाल ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;सीता, भृकुटी र बुद्धको जन्मस्थल&lt;br /&gt;अनी आफु जन्मेको ठाउँ नेपाल,&lt;br /&gt;आफ्नो जन्मभूमि र हुर्केको&lt;br /&gt;घमाईलो र हराभरा त्यो गाउँ नेपाल ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;खुकुरीको भरमा युद्ध गरी&lt;br /&gt;बैरी परास्त गर्ने वीर गोर्खाली,&lt;br /&gt;उनै वीर गोर्खालीका सन्तान&lt;br /&gt;हामी नेपाली अनी नेपाल ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;रातो चन्द्र र सूर्य&lt;br /&gt;जब सम्म आकाशमा रहन्छ,&lt;br /&gt;रातो र तातो रगत&lt;br /&gt;जब सम्म नशा-नशामा बहन्छ,&lt;br /&gt;मेरो प्यारो सुन्दर देश नेपाल&lt;br /&gt;तब सम्म अटल र अमर रहन्छ,&lt;br /&gt;जय नेपाल ! जय नेपाल !! जय-जय नेपाल !!!&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-4437601468337467470?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/4437601468337467470/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=4437601468337467470' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4437601468337467470'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/4437601468337467470'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/06/blog-post.html' title='कविता:'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-7538185036354335682</id><published>2009-05-28T07:02:00.000-07:00</published><updated>2009-06-02T04:33:49.514-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='यथार्थ अनी बिचार'/><title type='text'>यथार्थ अनी बिचार</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;प्रिय ब्लगर मित्रहरु,&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;तथा सम्पूर्ण सबै साथीहरुमा; सलामी नमस्कार । &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;........&lt;/span&gt;आज धेरै दिन पछी यहाँहरुको माझ पुन: झुल्किन लागिरहेछु । तर खै अहिले म के को बारेमा तपाईहरुसँग भलाकुसारी गरुँ ? एनी वे, जसले जे देखेको छ, जे भोगेको छ उसले त्यसैको बयान-बखान गर्छ- जस्तो मलाई लाग्छ । त्यसैले अब म नेपाली दाजुभाइहरुको सपना चकनाचुर हुँदै गरेको ब्यथा सुनाउँछु । जुन सपनाले मलाई मात्र हैन, यहाँ इराकमा कार्यरत दाजुभाइहरुलाई मात्र हैन एउटा सिङ्गो नेपाललाई पनि असर पुर्‍याउने छ । छिट्टै मेरो प्रसंग भित्र प्रबेश गर्न चाहन्छु । तपाईंहरुलाई थाहा भएकै कुरो हो- ०१-सेप्टेम्बर-०४ का दिन यही ठाउँमा १२ जना नेपाली दाजुभाइहरुले जिन्दगी नै गुमाउन वाध्य हुनु भएको थियो, सपनाको त कुरै नगरौ । त्यसैले नेपाल र इराक बिच द्विपक्षिय अन्तरराष्ट्रिय रोजगारीको निम्ति औपचारिक सम्झौता पनि नभएको देशमा हाल ४५ डिग्री सेल्सियस भन्दा माथिको तातो हावापानी र बातावरणमा पसिना बगाएरै भएपनी नेपाली दाजुभाइहरुले कमाएर पठाएको मासिक करोडौ रुपैया नेपाल भित्रिने गरेको छ । जसले एउटा कुल राष्ट्रको आयलाई नै मद्घत गरिरहेको छ । तर समयको कालखण्डहरु बित्दै जाँदा हामी सबैले आफ्नो कम्पनिको सम्झौता पत्रमा एउटा निश्चित करार अवधी तोकेको भएतापनी कम्पनिकै करार अवधी सिद्दिन गैरहेकोले भिभिन्न राष्ट्र (नेपाल, भारत, श्रीलंका, फिलिपिन्स, कोशोभो, बोस्निया आदि) बाट आई बिश्वकै ठूलो मानिने यहाँको एक अमेरिकन कम्पनी (केबिआर; Kellogg Brown and Root) मा आबद्ध रही कार्यरत कामदारहरुलाई खाली हात फर्काउने निर्णय कम्पनिले भर्खरै मिटिङ गराएर सार्बजनिक गराएको छ । औपचारिक मान्यता नपाएको देश परेकोले पनि यसमा कुनै औलो ठड्याउने अधिकार पनि कसैलाई छैन । यदी त्यसो भएको खण्डमा झन तुरुन्तै आजै घर । यस्तो कम्पनिको निर्णयले सबैलाई कालो अनुहार बनाउन वाध्य तुल्याएको छ । नहोस् पनि कसरी ? ३ साँढे ३ लाख रुपैया लगानी गरेर यहाँ सम्म बल्ल-बल्ल आइ पुगेको भएतापनी मासिक ५५/६० हजार रुपैया चोखो घर गैरहेको थियो । यसैको लागि कतिले आफ्नो देश, साथीभाइ, आफ्नी श्रीमती, तामाका मुना जस्ता लाला-बाला, घर-परिवार छाडेर त कतिले हृदयमा सजाई राखेको परी जस्ती प्रेमिकालाई छाडेर आएका हौ, हामी बैदेशिक रोजगारीमा । मेरो पनि एउटा सानो घर होस् । मेरो पनि जिन्दगी जिउने एउटा आधार बनोस । यस्ता-यस्ता सपनाहरु मनमा सजीएका थिए । भन्नाले घरै जानको लागि त कुनै आपतीको कुरो हैन । तर यहाँ सम्म आउनुमा कुनै उपलब्धी पनि हुन सकेन । कतिको त आउदा लागेको लागानी नै सम्म पनि उठाउन नसक्ने स्थिती सिर्जना हुने भयो, यहाँ अब । यसको मतलब हामीले घाटा सहनु हुन्न ! अब जीवनमा सम्पती नै कमाउन नसकिने भयो ! जिन्दगीमा केही गर्न नसकिने भयो अनी धन दौलत, सिरी-सम्पती भए मात्रै जिन्दगी हो- भनेर मैले भन्न खोजेको हुँईन । निष्कर्षमा भन्नु पर्दा यहाँ हाल हामी नेपालीहरु दैनिक १२ घण्टा कुनै दिन छुट्टी नपाईकन काम गरी रहेछौ भने हामी नेपालमा दिनको १२ घण्टा काम गरेको शायदै रेकर्ड छैन कसैको । त्यसैले यो १ दशक, २ दशक मात्र नभएर एउटा बिरुवा उमार्नलाई सयौ बर्ष लाग्ने ठाउँमा हामी यती मेहेनत र परिश्रम गरीरहेका छौ भने तोरीको गेडा, माकैको गेडा, धानको बियाँ, रुख बोट-बिरुवाको गेडा वा बियाँ फाली दिएको भरमा हाम्रो देशमा त्यो बिरुवा उम्रन्छ र हुर्कन्छ । यसरी हाम्रो देशको दक्ष जनशक्ति जती हामी सबै बैदेशिक मुलूकहरुमा प्रबाशी भएर रहेका छौ । अनी हामीले दु:खले पसिना बगाएर भित्रयाएको केही आम्दानीमा देशका साशक सत्ताधारीहरुले पालै-पालो हालीमुहाली गर्दै मच्छडले रगत चुसेझै दैत्य र राक्षस बनी हाम्रो रगत चुसिरहेका छन । हामी अब आफ्नो देशमा यसै गरी १२ घण्टा वा सो भन्दा बढी श्रम गरे अन्य बैदेशिक रोजगार वा दाह्रा नभएको बाघ जस्तो नेपालको सरकारसँग कुनै कुरोको आश्रित हुनु नपर्ला । तर; मेरो अन्तिम बिचार वा मैले देखेको- "हामीले हाम्रो माटो, जन्मभूमि र आफ्नो देश नेपालको चिर शान्ति र दिर्घायूको निम्ति हरपल होसियारीका साथ खबरदारी गर्नै पर्छ कुठाराघाती देशका सत्ताधारीहरुलाई ! &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.........&lt;/span&gt;नत्र कुनै दिन हामी नेपालीले सुखको श्वास फेर्न पाउने छैनौ किनकी; बिदेशी हातहरुले बुनेका, उनेका फूलमाला र पहिराई दिएका अबिरका साथ सजिएर बसेका खोक्रो सत्ताधारीहरुले कुनै दिन नेपालको राजाधानी डिल्ली बनाएर नेपाललाई भारतको कुनै एक  राज्य बनाउन पछी पर्नेवाला छैनन ।"&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-7538185036354335682?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/7538185036354335682/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=7538185036354335682' title='6 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/7538185036354335682'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/7538185036354335682'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/05/blog-post_28.html' title='यथार्थ अनी बिचार'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>6</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-3746507457436595275</id><published>2009-05-01T07:30:00.000-07:00</published><updated>2009-05-09T05:58:54.895-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='दैनिकी'/><title type='text'>चिडीयाखानाको दैनिकी</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;मलाई महशुस गरी रहेछु आँफैले । बिशाल र घनाघोर जंगलमा आफु खुशी र स्वतन्त्ररुपमा बस्ने, आराम साथ शिकार गर्ने, खाने रमाउँने जातको जनावरलाई चिडियाखानाको बन्दी गृहमा छेकेर राखेको छ । हरियाली डाँडा-पाखा, रानी वन र सल्लेरीका मनोरञ्जनात्मक दृष्‍यहरुमा रमाई घुमफिर गरी सुरीला अनी अग्ला-अग्ला रुखका टोड्काहरुमा गुँड बनाई बस्ने सुँगालाई एउटा सानो तारको जालोले बुनेको पिँजडामा थुनेर राखेको छ । लागिरहेछ, यस्तै-यस्तै भोगाईमा भोगिरहेछु जीवन । मैले मेरा प्रिय ब्लगर मित्रहरु तथा समग्र साथीहरु माझ नव-बर्ष ०६६ को उपलक्क्षमा शुभकामना आदान-प्रदान गरे देखी यता तपाईंहरुको बिचमा उपस्थित हुन नसकेर शून्यता र एक्लो अनुभुती भईरहेछ मनमा । त्यसैले आज म आफ्नो ब्लग अपडेट गरी मित्रहरु सँग भेटघाट गर्ने तयारीमा छु ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;strong&gt;प्रिय साथीहरु !&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.........&lt;/span&gt;तर खै ! के लेखौ र कसरी !? तापनी केही छैन, चिन्ता नगर्नुस् । म तपाईंहरुलाई हिजोको मेरो दैनिकी बाताई दिनु पर्‍यो है ? सुनेर हा...आई नगर्नुस् नि फेरी ! बरु अन्त्यमा छ्या ०० यस्तो पनि दैनिकी हुन्छ, ... हुनु पर्ने भनेर प्रतिकृया दिनुस् । है त ।&lt;br /&gt;- बिहान ४:०० बजे ओछ्यानको सिरानीमा घण्टी बज्यो । उठे आँखा मिच्दै-मिच्दै । अनी जिउँ दु:खाईको पिडाले मडारिदै-मडारिदै । ५ मिनेटमा बेड मिलाई ओरी सावर गए । २० मिनेट लेट्रिन बाथरुम सकियो । १० मिनेटमा कपडा लगाई २५ मिनेट मेश जाने र ब्रेकफाष्ट (खबुस र दाल अनी अण्डा र चिसो जुश) गरे । अब २० मिनेट भित्रमा क्याम्पको गेटमा गफसफ गर्दै साथीहरु सँग पुग्ने, जहाँ अफिश सम्म पुर्‍याउँनको लागि बसले कुरेको हुन्छ । अफिश ५:३० मा पुगेर आफ्नो दैनिक कार्य शुरु गरे, जुन म मेरो अफिशमा क्यम्पको टेक्निकल ईन्स्पेकशन बनाउँछु । प्राय: काम धेरै हुन्न । बिचमा बिभिन्न राष्ट्रका च्याटिङ् फ्रेन्डहरु सँग च्याट पनि गर्दै ११:०० बज्यो । लञ्चको समय पनि भयो । लञ्च लिदै थियौ । केशर याक्खा भन्ने एक जना साथीले भन्नुभयो- "ठिकै छ राई सर, यहाँ बसुञ्जेलको लागि गर्लफ्रेन्ड ।" जो एक जना फिलिपिनो महिला (लगभग ५०।५२ बर्षको तर तरुनी नै छु भन्न चाहने) ले गोरुको मासु प्लेटमा ल्याई दिईन । र भनिन "यू लाईक ?" हुनको लागि त उनी आमा भन्न सुहाउँने खाल्की हुन । तर यो ठाउँमा महिलाको अनुहार कमै मात्रमा देख्न पाईने अर्थात पाउँदै नपाउँने भएकोले अर्को साथीले पनि थपी दिनु भो- लाईक लाईक । यसरी उनी म प्रति अतिनै नजिक हुन चाहन्छिन । आज मात्र हैन । हिजो मात्र हैन । सम्झदै साथीहरुसँग मेरो लञ्च सिद्दियो । मिटिङ शुरु भयो "कञ्चन साहित्य पाक्षीक" को बारेमा । जुन साहित्यिक पत्रिका मेरो सम्पादकत्वमा यहाँ स्थित बगदादबाट प्रकाशन गरीईदै छ । नेपाली बिक्रम संबत् अनुसार हरेक महिनाको १ र १५ गते प्रकाशन गरिने भएकोले दोश्रो अंक भर्खरै २ दिन अघी मात्र १५ गते प्रकाशित थियो । जवानीको बल बिसाउने ठाउँ अथवा खुलामरुपको बेष्यालयहरुबाट एक दमै बञ्चित हुनु पर्छ यहाँ । नत्र त्यही दिन झोला झाम्टा बोकाएर घरको लागि टिकेट कटाई दिन्छ कम्पनिले । तैपनी जुन कुरोको अभाब छ त्यही चाहिन्छ हामीलाई । त्यसैले पनि होला एक जना साथीले कुरो त्यसै तिर मोड्नु भो । मेरो पनि कहाँ स्टोन को हर्ट त होर ? तैपनी म अली स्ट्रिक स्वभाबको मान्छे ! अहिले सम्म हाम्रो कञ्चन साहित्य पत्रिका विश्वमा सम्भवत: १००० जना जती पाठक तथा साहित्य प्रेमी मित्रहरुले पढ्दै हुनुहुन्छ । यसमा अझ जोडदारका साथ लागि परी धेरै भन्दा धेरै विश्वमा छरिएर रहनु भएका साहित्यनुरागी मित्रहरुलाई हाम्रो कञ्चन साहित्यको ई-मेल आई डी: &lt;a href="mailto:kanchansahitya@gmail.com"&gt;kanchansahitya@gmail.com&lt;/a&gt; दिएर लेख रचनाहरु संकलन गरी प्रकाशनमा ल्याई साहित्यिक हातेमालो गर्ने निर्णयको निस्कर्ष गरी १२:०० बजे मिटिङ सकियो ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;..........&lt;/span&gt;११:०० देखी १३:०० बजे सम्म लञ्च ब्रेक हो । जसमा ३० मिनेट लञ्च र ३० मिनेट मिटिङ अब १ घण्टा बाँकी । यो १ घण्टाको समयमा हितैशी साथीहरु नबिन गुरुङ, हर्क मगर, कृष्ण ढुंगाना, प्रताप तमाङ, केशर याक्खा लगायत ग्रुपिङ चेश खेलियो । प्रमुख खेलाडी म र नबिन जी थियौ तर अन्य साथीहरुले झुक्याएर मेरो मन्त्रीलाई हारा-बरा पारी दिए । अहिले हाम्रो नेपालको वर्तमान प्रधानमन्त्री प्रचण्डलाई झै । मैले गेममा हात उठाईन । १३:०० बज्यो । डिउटी शुरु भयो । अब यसै गरी साँझको १८:०० बजे सम्म डिउटी समय । भन्नाले प्रत्येक दिन १२ घण्डा । बेलुकी सम्मको समयावधी भरी फेरी च्याट्मा थुप्रै साथीहरुको सकारात्मक सोच र बधाई पनि पाइयो, कञ्चन साहित्यको प्रगति र प्रकाशनको लागि । गर्वको अनुभुती गराउनु भो ! वहाँहरु हुनुहुन्थियो- साउदीबाट बि.जे. बान्तवा, अल-असाद इराकबाट देबेन्द्र राई, डि-१६ कल्सु इराकबाट अमर लिम्बु, काठमाण्डौबाट निराजन बतास र संगिता राई लगायत अन्य थुप्रै साथीहरु पनि । १८:०० बज्यो, साँझ परेछ । डिउटी सकियो । पुन: अफिशको गेटमा पर्खेर रहेको तयारी गाडी चढी रेसिडेन्ट क्यम्प १८:२० मा पुगियो । अनी आज त महिना भरिको दु:खको कमाईको, बैंकको लागि पिन नंम्बर दिने हो कम्पनिले । त्यो नंम्बर लिएर फोन गरे घर तिर । ॠषिव गर्नु भएन । साह्रै निराश हुँदै सावर गए अनी बाथिङ् गरेर खाना खानको लागि मेश गए । तत्-पश्चात साथीहरु लगायत अन्य नौला साथीहरुसँग संगै खान खाएर रूममा आए । के गर्ने ? जहाँ गए जे गरे पनि नेपाली तन र नेपाली मन नै प्यारो लाग्दो रहेछ । हरेक बिहानीपख र साँझपख सुत्ने र उठ्ने बेलामा याद उस्तै आई रहने सार-साथीभाइ, आफ्नो परिवार र आफ्नो जन्मभूमि नेपालको । त्यसैले पनि अब सिडी डेगमा नेपाली गाना लागाउँछु । सोचे । दिदै गरेको टिभीको च्यानललाई मोडी नेपाली सिडी लगाए । "हे माया मिठो.. आहै माया मिठो" बोलको गीत सुन्दै २१:१५ बजे बिस्तारमा ढल्के । &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;(ओझेल पर्न मनले नमानेर यो मेरो एक दिनको दैनिकीको साथ तपाईं साथीहरु माझ उपस्थित हुने प्रयास मात्र गरेको हुँ । पढेर समय वेष्ट भएकोमा साथी सम्झी क्षमा दिनुहोला । अन्यथा, लागेमा तपाईको रि-साईकल बिनबाट डिलिट गरी दिनु होला । हा .. हा .. हा .. )&lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-3746507457436595275?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/3746507457436595275/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=3746507457436595275' title='4 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3746507457436595275'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3746507457436595275'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/05/blog-post.html' title='चिडीयाखानाको दैनिकी'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>4</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-5669130434107722343</id><published>2009-04-11T21:28:00.000-07:00</published><updated>2009-04-11T21:43:08.147-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='शुभकामना'/><title type='text'>नब-वर्ष २०६६ को शुभकामना !</title><content type='html'>&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SeFuxqD-ryI/AAAAAAAAARI/mMBgAKvBpJA/s1600-h/Shubhakamana.bmp"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5323658033912262434" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 163px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SeFuxqD-ryI/AAAAAAAAARI/mMBgAKvBpJA/s400/Shubhakamana.bmp" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;नब-वर्ष २०६६ सालको नव-उदय दिन सँगै नयाँ जोस, जाँगर अनी मनमा उमंग र शान्ति एबंम नयाँ-नयाँ योजनाहरु बन्दै सफलतै सफलता प्राप्ति होस् साथै लेखाईमा तपाई कलमप्रेमिहरुको रफतारको गति बढोस् भन्ने मेरा प्रिय साथीहरु लगायत सम्पूर्ण ब्लगर मित्रहरुमा नब-वर्ष २०६६ सालको हार्दिक मंगलमय शुभमामना ब्यक्त गर्दछु । &lt;span style="color:#ffffff;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-5669130434107722343?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/5669130434107722343/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=5669130434107722343' title='7 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5669130434107722343'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5669130434107722343'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/04/blog-post.html' title='नब-वर्ष २०६६ को शुभकामना !'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SeFuxqD-ryI/AAAAAAAAARI/mMBgAKvBpJA/s72-c/Shubhakamana.bmp' height='72' width='72'/><thr:total>7</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-3534345934401212004</id><published>2009-03-31T07:44:00.000-07:00</published><updated>2009-03-31T21:42:34.976-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='प्रबाशी जीवन र अनुरोध ।'/><title type='text'>मरुभूमिको बिरुवा</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;जीवनशैली त्यस्तो होस, मनमा चिन्ता र हृदयका हरेक प्यास चाँही टाढै होस । सायपत्री, गोदावरी अनी मखमली फूलको सेरोफेरोले सुगन्धित । शितको थोपाले पखालिएको झै स्वच्छ जीवन । केहीबेर अगाडी मात्र आकाशमा मडारीएको कालो बादलको साथमा बर्षेको गड-गडाहट बर्षा पछी उग्रेको धर्ति जस्तो सुन्दर प्यारो जन्मभूमी नेपाल आमाको साथमा सदाको बास । तर अहिले नचाहेर पनी आज म प्रबाशी छु । आमा बिरामीको कारणले काम गरेर म नाबालक छोरो लाई टाल्-टुल गर्न सक्नुहुन्न । वहाँको दु:खाइलाई उपचार गर्ने मेरो दाईत्व । मेरो जिन्दगी समाल्ने मेरो काँधमा जिम्मेवारी । एक मुट्ठी श्वास र शुभ-प्रभातकालिन उज्यालो किरणको आश, यहाँ मसँग छ केवल । अनेकौ आधुनिक ढाँचा र शैलीका सपनाहरुको जालो बुन्दै अनगिन्ती ईच्छा-आकांक्षाहरु (साहित्य लेखन, गायन, अध्यन, सामाजिक सुधार, पारिवारीक एकता, सामाजिक एकता) लाई थाँती राख्तै गुजारिरहेछु दिनहरु । यि शाह्रा कुरोहरु बाट बञ्चित छु म आज । भनौ, मेरो पहिलो हरफको मान्यता नै थियो कि प्यासी नहोस् आत्मा कहिले पनि । जसानुरुप मेरो परिवार, मेरी दिलकी रानी, सुनका ठोसा र तामाका मुना जस्ता सन्तानहरु एबंम बाल्यकालका क्षण, हितैशी साथीहरु सँग संगै बिताएका भूतकाल अनी मेरो घमाईलो आगनी मातृभूमी नेपाल । यि आदी बाट अतिनै प्यासी छु । काल्पनीक मान्यता पाएको कथा बाल्यबस्थामा एउटा पाठमा पढेको थिए, तिर्खाएको कागले कतै खोल्सा-खाल्सी, पँधेरी, कुवा अनी जंङगल तिर पानी भेटेन । संयोगवस धेरै टाढा क्षितिजमा एउटा घैटो देख्यो र पक्कै पनि त्यहाँ पानी छ भन्ने मनसायले पुग्यो । नभन्दै पानी थियो तर घैटोको पिदमा थोरै मात्रै । के गर्ने अब उपाय त गर्नै पर्‍यो । उसले साना-साना ढुङ्गाका टुक्राहरु बटुलेर घैटो भित्र खसाउदै गायो, पानी माथि आयो, तब उसले पानी पिएर आफ्नो तिर्खा मेटायो । यसैनुरुप आज यो प्रबाशी दुनियाँमा कागले घैटोमा ढुङगो खसाए झै म कञ्चन मरुभूमिको बिरुवा बनी उम्रिरहेछु । ताकी घैटोको पिदको पनि धमिलो भएतापनी माथि ल्याई पिएर तिर्खा मेटाए झै साहित्य, निबन्ध, कथा, लघु कथा, कविता, गीत, गजल, प्रेम-पत्र, प्रेम-कहनी, यात्रा संस्मरण, रमाइलो अनुभब, अबिस्मरणीय क्षण, साहित्यिक पुस्तक बिश्लेशन आदी मार्फत हामी सम्पूर्ण को प्यास मेटाउ । यहि नै हो मेरो उदेश्य । म कञ्चन साहित्य पछीक । &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;मेरो ई-मेल ठेगाना: &lt;a href="mailto:kanchansahitya@gmail.com"&gt;kanchansahitya@gmail.com&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;प्रिय मित्रहरु नमस्कार ।&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;आगामी १४-अप्रिल, ०९ तदनुसार १-बैशाख, ०६६ का दिन नयाँ वर्षको शुरुवात सँग-सगै शुभ उदय दिनको शुभकामना आदान्-प्रदानका साथमा "कन्चन साहित्य पाक्षिक" साहित्यीक पत्रिकाको बगदाद बाट जन्म अर्थात शुभरम्भ गरी तपाईहरु समाक्ष साहित्यीक भेट गर्ने जमर्को गरेका छौ । जसमा राजनैतिक खुराक भन्दा अन्य जुनसुकै सामाग्री प्रकाशित हुने छन । तसर्थ आफ्नf महत्वपूर्ण सिर्जनाहरु हाम्रो ईमेल ठेगाना (&lt;a title="mailto:kanchansahitya@gmail.com" href="mailto:kanchansahitya@gmail.com"&gt;kanchansahitya@gmail.com&lt;/a&gt;) मा पठाई हाम्रो कन्चन साहित्यमा हातेमालो गर्नु हुन अनुरोध गर्दछौ ।&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#993399;"&gt;- सम्पादक&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-3534345934401212004?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/3534345934401212004/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=3534345934401212004' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3534345934401212004'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/3534345934401212004'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/03/blog-post_31.html' title='मरुभूमिको बिरुवा'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-5215647971660349048</id><published>2009-03-20T23:17:00.000-07:00</published><updated>2009-03-20T23:41:32.827-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='स्वास्थ्य र यौन'/><title type='text'>यौन हरेक दुःखको औषधि</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;अस्वस्थ यौन क्रियाकलापमा संलग्न हुनुहुन्छ भने बेग्लै कुरा, संसारमै सुखद् मानिने यो गतिविधिमा स्वस्थ रूपमा क्रियाशील हुनुहुन्छ र कुनै भ्रान्ति पाल्नुभएको छ भने आजैदेखि हटाउनुस् । विशेषज्ञहरूका अनुसार स्वस्थ यौनक्रिया सबैभन्दा राम्रो व्यायाम हो । &lt;strong&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;यौनले शारीरिक मात्रै नभई मानसिक स्वास्थ्यमा पनि सकारात्मक परिवर्तन ल्याउँछ ।&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; &lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;One Tab&lt;/span&gt; स्वस्थ सम्भोग पौडी खेल्नुभन्दा राम्रो व्यायाम हो,' जोरपाटीस्थित नेपाल मेडिकल कलेजका चर्म तथा यौनरोग विभाग प्रमुख प्राडा अनिलकुमार झा भन्छन्, 'पौडी खेल्दा शारीरिक व्यायाममात्र हुन्छ भने सम्भोगबाट मानसिक सन्तुष्टिसमेत पाइन्छ ।' स्वस्थ यौनसम्बन्धबारे समाजमा धेरै गलत धारणा भए पनि यो हरेक दृष्टिले फाइदाजनक रहेको उनी बताउँछन् । &lt;/div&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;यौनक्रियाबारे वैज्ञानिक विश्लेषणको सुरुआत पूर्वीय समाजमै भएको उल्लेख गर्दै प्राडा झा समयसँगै पूर्वीय जोडीहरू नै यो अद्भुत सुखबारे गलत बुझाइमा रहेको सुनाउँछन् । 'यौनक्रियासम्बद्ध पहिलो उत्कृष्ट विज्ञान कोकशास्त्र भारतीय उपमहाद्वीपमै आविष्कृत भएको हो,' उनी भन्छन्, 'यसमा जस्तो भरपर्दो वैज्ञानिक विश्लेषण अन्त कतै छैन । विदेशी विशेषज्ञले गर्ने धेरैजसो यौन अध्ययनसमेत कोकशास्त्रमै आधारित हुन्छन् ।' उपत्यकाका मन्दिरका टुँडालहुँदी कुँदिएका आकृति र भारतको खजुराहो मन्दिरमा पाइने यौनक्रियासम्बद्ध प्रस्तर मूर्तिले मान्छेका यी गुप्त जिज्ञासालाई मेटाउन खोजेको झा सुनाउँछन् । 'यौनक्रियाकलापले फाइदा नहुँदो त मन्दिरमा यस्ता चित्र किन कोरिन्थे ?' उनी भन्छन्, 'तर धेरै जनासँग सम्भोग सुख लिन खोज्दा फाइदा कम बेफाइदा बढी हुन्छ ।' उनका अनुसार कोकशास्त्रमा विभिन्न आसनबारे वर्णन गरिनुको अर्थ 'पार्टनर' फेर्नु नभई एकै जनासँग भिन्नभिन्न तरिकाले आनन्द उठाउनु हो अर्थात् स्वस्थ यौन क्रियाकलापमा संलग्न हुनु हो । यौन गतिविधि स्वस्थ र नियमित रहे शरीरलाई धेरै फाइदा पुग्ने तथ्य विदेशमा गरिएका अध्ययनले समेत देखाएका छन् । &lt;/div&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;One Tab&lt;/span&gt; नर्थ क्यारोलिना र पिटरबर्ग विश्वविश्वविद्यालयका अनुसन्धाताहरूका अनुसार यौनक्रियाले शरीरमा 'आक्सिटोसिन' हार्मोनको मात्रा बढाउँछ । यसबाट यौनसाथीको आपसी सम्बन्धमा प्रगाढ हुन थाल्छ, एकअर्काप्रति विश्वास बढ्छ । यही प्रकृतिका कारण आक्सिटोसिन हार्मोनलाई 'लभ हार्मोन' समेत भनिन्छ । यौनले रक्तचाप पनि नियन्त्रण गर्छ । स्कटल्यान्डमा २४ महिला र २२ पुरुषमा गरिएको अध्ययनमा के देखियो भने नियमित यौनक्रियामा संलग्नहरू तनावबाट पनि मुक्त हुन्छन् । स्वस्थ यौन गतिविधिको सीधा प्रभाव शारीरिक स्वास्थ्यमा समेत पर्छ । सातामा एक/दुईपटक सम्भोग गर्दा शरीरमा रोग प्रतिरोधी पदार्थ 'इम्युनोग्लोबलिन' बृद्धि हुन्छ । विलकिस विश्वविद्यालयसम्बद्ध विशेषज्ञहरूले एक सय १२ विद्यार्थीमा गरेको अध्ययनअनुसार सम्भोगपछि उत्पन्न हुने 'इम्युनोग्लोबलिन' रुघालगायत संक्रमण रोक्न सहयोगी हुन्छ । हाम्रो समाजमा अलि वृद्ध अवस्थामा सम्भोग गर्दा हृदयाघातको जोखिम बढ्ने भ्रमसमेत व्याप्त छ । बेलायती विशेषज्ञहरूले भने यो कुरामा अलिकति पनि सत्यता नरहेको पुष्टि गरेका छन् । हृदयाघात भएका ९ सय १४ पाका पुरुषमा गरिएको अध्ययनअनुसार उनीहरूमा हृदयाघात हुनुमा यौनक्रियाकलापको कुनै सम्बन्ध नरहेको इपिडिमियोलजी एन्ड कम्युनिटी हेल्थको जर्नलमा उल्लेख छ ।&lt;br /&gt;यौनले मोटोपना घटाउनसमेत सहयोग गर्छ । आधा घन्टाको यौनक्रियाले शरीरमा दुई सय क्यालोरी डढाउँछ । विशेषज्ञहरू के भन्छन् भने यौनले एन्डरोफिन हार्मोन बढाउनाले दुखाइमा कमी आउँछ । सम्भोगपछि टाउको वा जोर्नीको दुखाइ हराएको अनुभव त पक्कै गर्नुभएको होला । &lt;/div&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;One Tab&lt;/span&gt; युरोलजी इन्टरनेसनलको बि्रटिस जर्नलमा छापिएको प्रतिवेदनअनुसार यौनले के युवा के वृद्ध सबै पुरुषमा प्रोस्टेट क्यान्सरको जोखिम घटाउँछ । यौनबाट फाइदा महिलालाई पनि कम छैन । चुलोचौकामा लाग्दालाग्दा उनीहरूमा कम्मर दुख्ने समस्या बढी देखिने गरेको छ । यसको कारण 'पेल्भिक फ्लोर' मांसपेशी कमजोर हुनु हो । यो मांसपेशीलाई बलियो बनाउने भरपर्दो उपाय सम्भोग नै रहेको विशेषज्ञहरू बताउँछन् । सुखद यौनसम्बन्धले अनिद्रालाई भगाउँछ । मज्जाले निदाउने भएपछि तौल र रक्तचाप नियन्त्रित हुनु स्वाभाविकै भयो ।&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;नियमित यौनले:&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; दुखाइ, मोटोपन, तनाव घटाउँछ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; रक्तचाप सामान्य राख्छ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; एकआपसमा विश्वास बढाउँछ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; राम्रो निद्रा लाग्छ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; आत्मसम्मान बढाउँछ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab &lt;/span&gt;संक्रमण रोकथाम गर्छ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; महिलामा कम्मर दुखाइ हटाउँछ ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; पुरुषमा प्रोस्टेट क्यान्सरको जोखिम घटाउँछ ।&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Tab&lt;/span&gt; (सभार: कान्तिपुर दैनिक )_ अतुल मिश्र&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-5215647971660349048?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/5215647971660349048/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=5215647971660349048' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5215647971660349048'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5215647971660349048'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/03/blog-post_20.html' title='यौन हरेक दुःखको औषधि'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-7343253427741413342</id><published>2009-03-14T05:26:00.000-07:00</published><updated>2009-03-14T05:55:15.101-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='कविता'/><title type='text'>कविता</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;"प्यासी हृदयहरु !"&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;तिनै हुन बाटाहरु&lt;br /&gt;तिनै उकाली, ओरालीहरु&lt;br /&gt;तिनै हुन झरनाहरु&lt;br /&gt;तिनै सल्लेरीका सल्लाहरु&lt;br /&gt;तिमी त्यही थियौ&lt;br /&gt;जहाँ म अनी तिमी&lt;br /&gt;थाहा थियो&lt;br /&gt;ईर्ष्या गर्दै थिए&lt;br /&gt;रमितेका वर पीपलहरु&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सबै खुशी होलान&lt;br /&gt;देखेर यो हाम्रो पिडाहरु&lt;br /&gt;छुट्टीनु हाम्रो बिबशता&lt;br /&gt;दिशा परिवर्तनका यात्राहरु&lt;br /&gt;त्यही गोधुली साँझ&lt;br /&gt;समाएकी थियौ तिमीले यि मेरा हातहरु&lt;br /&gt;गरेकै त हुँ मैले पनि प्रतिग्याका बातहरु&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;तर आखिर आज किन?&lt;br /&gt;बाध्यता नै रहेछ हाम्रो मायाको कशी&lt;br /&gt;किन होला हे दैब ! यस्तो सजाय,&lt;br /&gt;बिताउनु पर्ने दिनहरु तिमी बिनाको&lt;br /&gt;उजाड मरुभूमि यो संसारमा बसी&lt;br /&gt;यता हेर्‍यो, उता फर्क्यो&lt;br /&gt;उजाड बाह्रमासे खडेरी सरी&lt;br /&gt;कहिले काँही त तिम्रा नयनमा रसाउदै होलान&lt;br /&gt;बोकी मिर्मिरेका सितका थोपा गहभरी-भरी&lt;br /&gt;बारुली लाग्दो होला,&lt;br /&gt;अनी, पिउछौ पानी उही शितका थोपा सरी&lt;br /&gt;कहालिन्छौ होला,&lt;br /&gt;एकलै, एकान्त अनी दोबाटोमा परी&lt;br /&gt;तिमी नढाँटिकन भन,&lt;br /&gt;खोज्दै होलान मलाई तिम्रा प्यासी हृदयहरु&lt;br /&gt;खोली स्वागतद्वार बोकी पुष्प गुच्छाहरु&lt;br /&gt;त्यसै गरी यि मेरा प्यासी हृदय भौतारिएर&lt;br /&gt;भात्काउदैछन ति हामी बिचका बारहरु&lt;br /&gt;हाम फाली नाघ्न खोज्छन&lt;br /&gt;झस्किएरखाली पैतालाले ति काँडे तारहरु&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;तिमी बिनाको यो रित्तो जिन्दगी&lt;br /&gt;जहाँ गएपनी भिज्दैन रस&lt;br /&gt;गन्दै ति दिन, हेर्दै ति दोबाटाहरु&lt;br /&gt;घमाईलो त्यो आँगनीमा पर्खि बस ।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-7343253427741413342?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/7343253427741413342/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=7343253427741413342' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/7343253427741413342'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/7343253427741413342'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/03/blog-post_14.html' title='कविता'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-352104305953382816</id><published>2009-03-11T21:12:00.000-07:00</published><updated>2009-03-11T21:17:08.652-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गजल'/><title type='text'>गजल</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;&lt;em&gt; - जिन्दगी&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;किसानले कुलेशो खनेको, कुलो सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt;लौ न रजनी कुलो यो शुक्यो, धुलो सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;बग्न खोज्छ कुलेशो बिना,  लछारियो तल छाँगा बनी&lt;br /&gt;पसारियो छाँगा मुनी, मृत शब सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;छहराका छाल सँगै बौढिन खोज्छ, मृत शब पनि   &lt;br /&gt;बगी दियो आर्यघाट तिरै, चिता सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt; Blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;थाँती रह्यो कल्पनाका महलहरु, पुरा गर्न पनि&lt;br /&gt;चिता जल्यो, शब सिद्दियो, खरानी सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ffffff;"&gt;Blank space&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;किसानले कुलेशो खनेको, कुलो सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt;लौ न रजनी कुलो यो शुक्यो, धुलो सरी भयो जिन्दगी ।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;Blank space&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-352104305953382816?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/352104305953382816/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=352104305953382816' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/352104305953382816'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/352104305953382816'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/03/blog-post_11.html' title='गजल'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-6496687835367637879</id><published>2009-03-08T22:40:00.000-07:00</published><updated>2009-03-10T05:44:25.353-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='प्रसंगमा'/><title type='text'>ईन्टरनेटले सानो भयो दुनियाँ !</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;हुन त सबै मान्छे एकै स्वभाबको हुँदैन । समयनुसार मोड पनि फरक-फरक हुन्छ । मानशिक तनाब भएको बेलामा झर्को मान्नु, रिस उठ्नु र फ्रेश मोड भएको अवस्थामा खुलेर बोल्नु त स्वाभाबिकै हो । बिशेष यहाँ मैले भन्न खोजेको चाँही ईन्टेरनेटको बोली । करीब यही गत असोज महिना तिरको कुरो हो । एकजना संखुवासभाकी कबिता बहिनी अर, साथी थिईन । मेरो बि.बि.यस पढ्दाको क्लासमेट । एउटा ई-मेल आई डि कता बाट मेरो मेल अड्रेसमा नोट भयो त्यो बिर्षे मैले पनि । न त मैले नै एड गरेको थिए, न त एड रिक्वोइष्ट गरीएको थियो । एनी वे, त्यो आई डि कबिता नाम बाट बनेको छ । यहाँ मैले उल्लेख गरिन । उनी संग मैले त्यही साथी-साथीको सदभाबले नै करिब २ पटक जती बोले । उनले पछी आएर भनिन- म तिमीले सोचेको कबिता हुँईन । तिमी भ्रममा छौ । अनी मलाई पनि सो ब्यक्तीलाई चिन्ने जिज्ञासा त लाग्ने नै भयो । मैले सोधे उसो भए को हुनुहुन्छ त हजुर? अहँ म आज बिजी छु भोली भनुँला है, बाई । जवाफ यस्तै आयो । धेरै निराश । ४/५ दिन पछाडि आईन । अब दुबै जनाले वास्तबिक यथार्थता बताउने सर्त-बन्ध गरेर मैले शुरु गरे, बाताए । लगभग डेढ घण्टा जतिको कुरो भयो । फेरी ए ! ल मैले यु लाई चिने ! भोली पर्शी भनुँला । नरिसाउ है, मलाई हतार छ । म जान्छु आज, भन्दै साईन आउट । मेरो जिज्ञासा; जिज्ञासामै सिमित भयो । फेरी त्यती गरी सके पछी त नसम्झनु नि । हाइ फायभ रेक्वोएष्ट पठाउन छाददैन । दु:ख र टेनशनको कुरो पर्‍यो यहाँ अब । यसैगरी, ११-डिसेम्बर-०८ अर्थात ०६५-मंशिर-२६ गतेको दिन यो ईन्विजिबल बोली च्याटको कुरो गराईले गर्दा मेरो अती सह-ह्रिदयी साथी पूजा लिम्बु पनि म बाट दुखी भईन । वास्तबमा पूजा नभएर कुनै अन्य थर्ड पर्सन नै हुनु पर्छ भन ठानेर त्यहीनुरुप कुरो गर्दै गए । उनी पनि सदाको भन्दा अली भिन्दैरुपको प्रस्तुती भएको झै महसुश गरे । कोही छोरा मान्छेको झै बोलाइको शैली लाग्यो । उनकै घरमा नेटको सुबिधा भएकोले गर्दा उनको आई डि प्रयोग गरी, उनको कोही दाजु-भाइ होकी भन ठानेर भाइ भनी सम्बोधन गरी बोले । अन्त्यमा आएर उनले भनिन म पूजा नै हुँ । तपाई बिदेशिएर गएपछी यसरी परिवर्तन हुनु भएछ । ठिकै छ । हामी बि.बि.यस दोश्रो बर्षको टिउशन पढ्न ईश्वर सरको मा सँगै-सगै गएको बिर्सनु भो ? यतिबेला म झसँग भए । मलाई यती पश्चाताप । त्यही दिन बेलुकी मैले मेरो अफिस टायम सकेर कोठा पुगी पहिले पूजालाई नै फोनकल गरे, नभन्दै लाग्यो पनि । मैले सरी भने र क्षमा मागे । उनले भनिन मैले त आई डि नै डिलेट गरी सके यो पुन एड गर्ने वाला छैन । यसरी रिसाइन । ताकी उनी मेरो एक अभिन्न मित्रभाब भएर पनि दाजु र बहिनिको साईनो जोडीएको मित्रता थियो त्यो हाल सम्म पु:न जोडीन सकेको छैन । मलाई त्यस्तो कुनै बिदेशिएर खुशी र हर्षउल्लासको भान पनि छैन । आफ्नो साथी-भाइ, घर परिवार छाडेर बिदेश जान कोही पनि शायदै रुचाउदैनन । यो भनेको बिदेशिनेहरुको बाध्यता र परिस्तिथी हो । बरु पूजा जस्तो एक अभिन्न साथी म बाट टाढा भई दिदा मेरो केही न कुछ गुमेको छ । पूजा, मेरो यो मेरो भावना बुझेर पनि कुनै दिन दाई भनी फेरी हाम्रो पुरानो मित्रतालाई निरन्तरता दिने छिन भन्ने झिनो आशा बोकेको छु । मलाई आज फेरी पश्चाताप लागिरहेको छ । एक जना "पवित्रा राई" नाम डिश्प्ले हुने आई डि बाट कसैको एड रिक्वोइष्ट आयो करिब १५ दिन अगाडि । मैले पनि "एसेप्ट" गरे । हाइ भन्नै पर्‍यो । जवाफ आएन । २/४ दिन पछी फेरी अनलाइन । फेरी चिन्न जिज्ञासा त हुन्छ नै र परिचित बन्न पनि । हाइ भने जवाफ आएन । अन्तिम कुरो आस्ति ६-मार्च, फाल्गुन-२४ गतेको हो । हाइ भने, बल्ल-बल्ल जवाफ आयो हाइ । त्यसपछी हाम्रो साधारण संबाद भयो, तर झगडाको संबाद ! र त्यो ब्यक्ती पवित्रा हो वा जो कोही थियो । त्यो थाहा भएन । यसै क्रममा मैले धेरै अनुरोध गरे, आफ्नो परिचय दिनुस् न प्लिज । "बिस्तारै चिनीहाल्नु हुन्छनी ! किन हतार गर्नुहुन्छ ?" जवाफ आउँछ । मैले भने- मलाई चिन्नु हुन्छ हजुरले ? चिन्छु उत्तर आउँछ । ल भन्नुस् न त हजुर को हुनुहुन्छ ? म "अज्नबी" हो । प्रतिउत्तर गरे- अज्न्बी !? भन्छ- अँ म अज्नबी । मलाई त पत्तै भएन यो "अज्नबी" भनेको हिन्दी भाषामा "अपरिचित" भनेको रहेछ । यो पनि मेरो एक जना साथीले "वो अज्नबी" बोलको गीत आज सेन्ड गरी दिनु भो । हत्त न पत्त मैले अर्थ जान्ने कोशीस गरे । नजिकै को स्टाफ साथीले बताउनु भो । अनी, मेरो जिज्ञासालाई नकार्दै म भोली भन्छु, भन्छ । मेल हो कि फिमेल हो त्यो पनि मलाई थाहा भएन । या त दिमाग चाट्न खोजेको । मेरो पहिले नै धेरै यस्ता ईन्टरनेटका घटनाहरु थिए । अब मलाई पनि रिश उठे झै भयो । पारो ततियो । भोलि-सोली मलाई भन्नु पर्दैन । तिमी मान्छे काँतर रहेछौ । ए ! मलाई एउटी बदमास केटी सम्झनु भा? भनेर उल्टै भन्छ । उत्तर दिनै पर्‍यो- तिमी गतिली हौ, तिम्रो व्यबहारले बताई सक्यो, तिमीलाई चिन्न नि जरुरत छैन यदी साथी भनेर हात मिलाउन आउछौ भने ठिकै छ, म तयार छु । फेरी उसले नि भन्छ- म पनि तयार छु । पछाडि भन्दै थिईन- म पवित्रा नै हुँ । ढाँटेकी हुँईन । पत्त्यार लागेन ? मैले नि भने- मलाई पत्त्यार लाग्नु वा तिमीलाई चिन्नु नि अब कुनै सरोकारको बिषयबस्तु छैन । तिमी सँग धेरै डिष्कष्ट गर्नु नि छैन मलाई । मलाई चिन्छु त भन्यौ शुरुमै यदी अरु चिन्न चाहन्छौ भने मेरो प्रोफाईल नै देखाइ दिउला ओके बाइ । यतिकैमा उताबाट उत्तर आयो- म पनि चिन्ने कोशीस गर्छु तर ईन्डाइरेक्ट्ली ! अझै !! "यो यथार्थ घटना र यो ब्लगको यथार्थ लेखले सम्बन्धित ब्यक्ती माथि असर पर्न गएमा क्षमाप्रार्थी छु । क्षमा दिन नमिलेमा हाम्रो संबाद मसँग सुरक्षित छ ।" &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;br /&gt;त्यसैले, यो अत्याधुनिक संचार-प्रबिधीको दुनियाँमा इ-मेल इन्टरनेटले विश्वलाई&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SbSsjf2UMYI/AAAAAAAAAPE/pVmhdW_4oAA/s1600-h/Earth.bmp"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311059586421371266" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 286px; CURSOR: hand; HEIGHT: 311px" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SbSsjf2UMYI/AAAAAAAAAPE/pVmhdW_4oAA/s400/Earth.bmp" border="0" /&gt;&lt;/a&gt; नै सानो बनाएको छ । ताकी विश्वका कुनै कुना-काप्चामा रहेका आफन्त, चिनजानका साथी-भाइसँग समयको सेकेण्ड-सेकेण्ड भित्रमा आफ्ना बिचारहरु सेयर गरिन्छ । यो अतिनै भरपर्दो, विश्वासिलो, छिटो र चमत्कारी र उपयोगी प्रबिधी । त, कुनै बेला समय वेष्टेज र मानशिक हानी पनि । &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-6496687835367637879?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/6496687835367637879/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=6496687835367637879' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/6496687835367637879'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/6496687835367637879'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/03/blog-post_08.html' title='ईन्टरनेटले सानो भयो दुनियाँ !'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SbSsjf2UMYI/AAAAAAAAAPE/pVmhdW_4oAA/s72-c/Earth.bmp' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-6730501911210570350</id><published>2009-03-03T03:17:00.000-08:00</published><updated>2009-03-10T06:06:15.913-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='कल्पना'/><title type='text'>अंगालो भरीको माया</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;प्रेमको पलुवामा पलाएका भावना&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="justify"&gt;सानी-सानी पुतली, भन्ने गर्थिन सुन्तली । वारी-पारी हिमाल अनी छाँगा र छहरा, यता हेरो उता हेरो सबै सुन्दर हरा-भरा । अस्ताउने र उदाउने गर्छ सूर्यका किरणसरी डाँडा अनी पाखा, उही प्रभातकालिन समयसरी गीत गाउँछन कोइलीका आ-आफ्नै भाखा । माथि-माथी लेकैमा खर्क र चौरी गोठ, पुतलीका रंगिन सरी चम्कन्छन मधेश र भोट । त्यही सुन्दर नेपालको भूमिको भोट र मधेशको बिचमा जन्मेको एक पहाडे मूलको पहाडे (गोर्खाली) नेपालीको छोरो । गरीबीको तलाउमा नुहाइ-दुहाई गरी, मकैको ढोड र बासको राँकोबाट बिजुली बत्ती उत्पादन गरी, फुसको छानोको झुपडीको बास । पारिवारिक सदस्यहरुको हकमा सबै भन्दा कान्छो सदस्य । दाजु-भाइ, दिदी-बहिनीहरुको सबै जनाको विवाह गरिसक्नु भयो । यो दुनियाँको रीति नै हो । अब मेरो बाँकी थियो । सबै सर-साथी भाइ, छर-छिमेक र घर-परिवारको अनुरोधलाई अस्विकार गर्दै केही बर्ष ढिलो गरी पछी त गर्नु नै बाध्यता पर्‍यो । उनी धेरै हद सम्म मिजासिली, हँसिली र सिक्षित छिन । साक्षर नारी हुन उनी । पहिले-पहिले गाउँ-घरमा बुढा-पाका हजुरबा हजुरमाले भन्ने गर्नु हुन्थियो रे "पढी गुनी के काम, हलो जोती माम" तर अहिले मलाई लाग्छ "हलो जोती फल्दैन धान, सिक्षित भयो भने यता फर्क्यो काम, उता फर्क्यो दाम" । यो दाम भयो भने संसार पाइदो रहेछ । माया पाइदो रहेछ । बाजी जितिदो रहेछ । हरेक सफलता मिल्दो रहेछ । यधपी, आफूले पनि त्यती धेरै शिक्षा हासिल गर्न नि सकिन, अब काम र दाम त कसरी कमाउने? हुनको लागि शिक्षा र रोजगारी त नेपालमा अभाब भएकै कुरो हो । समाजसेवा र साधारण जीवन । "संयोग" मेरो सन्तान । उसलाई हुर्काएर, पढाएर ठूलो मान्छे बनाउने सपना र कल्पना त थियो म सँग । यती सोच्ता-सोच्तै मेरो छोरोले पनि बाबा,,बाबा ~~ अब म कहिले देखी स्कूल जाने हो ? भन्न थाल्यो । म झसंग भएछु । म एकै पटक सम्झन पुगे अब म बैदेशिक रोजगारीको लागि बिदेश जान्छु । मेरी जन्मदाता आमा सत्तरीको हारा-हारी बुढेसकाल उमेर । कसरी म भनुँ म अब छाडेर बिदेश जान्छु ! तैपनी परीस्तिथी र बाध्यतालाई संगालेर एक दिन बिदेशिने नजिकैको दिन त मैले भने, आमा म बिदेश जादैछु । धेरै पैसा कमाएर ल्याउँछु । त्यसपछी म सबै जनालाई हाँसीखुसी साथ पाल्छु । आमाको मन हो, छोरोले नगरोस भन्ने कहिले हुँदैन । दुबै आँखाबाट तरक्क आशुँ झार्दै भन्नु भयो- "म डाँडा पारीको जुन र घाम झै हुँ, देश-बिदेश घुम्नु, नाम-दाम कमाउनु, घर-परिवार नभूल्नु, चाँडै घर फर्की आउनु, ल ठिकै छ जा बाबु ! तेरो भबिष्य सु:खी होस ।" उता, मेरी हृदयकी रानी, दिलकी खानी, मेरो झुपडीकी बत्ती, भर्खर टीनएज नाघेर परीपक्क अनी भरीभराउ उमेर । सुँघा र कोइलीको झै बानी र बोली । मुनामदन को शैलीमा भनिन्-&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:0;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;मुना:&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; नछोडी जानुस हे मेरा प्यारा ! अकेली मलाई,&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;मनको वनमा ननिभ्ने गरी विरह जलाई, &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;ननिभ्ने गरी विरह जलाई, &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;लोचनका तारा हे मेरा प्यारा ! यो ज्योति बिलाए, &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;के भनुँ? भन्ने म केही थिईन बिष नै पिलाए, &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;प्यारा ! बिष नै पिलाए !&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;मदन:&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; हे मेरी मुना ! नभन त्यसो, जुनामा फुलेकी, &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;फर्कन्छु फेरी म चाँडै भन्ने किन हो भूलेकी ? &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;म बिसै दिन बसुँला ह्वालाशा, बाटमा बिसै दिन &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;चखेवा फेरी आउँछ उडी बिहान कुनै दिन, &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;प्यारी ! भेटको बडा दिन !&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;One Tab&lt;/span&gt; एनी वे, त्यो कुनै भेटको बडा दिन लाई कल्पना कल्पित गर्दै मेरो यो बैदेशिक भूमिमा जीवन यापन गर्दैछु । प्रतिदिनको १२ घण्टा डयुटी । चबिसै घण्टा सम्झना । बेलुकी थकित भयो अनी कोठा पुग्यो । सावर गयो । नुहाई-दुहाई अनी खाना खाएर एक छिन उनैलाई फोन ट्राई । लाग्दैन । निराश अनी बेडमा बसेर टेलिभिजन अन । नेपाल र दुबइ-साउदी तिर बाट पार्सियल मगाएको नेपाली कालेक्शन सि.डी. डेगमा । भरदिन अफिस र इन्टरनेटमा डाउनलोड गरी प्रिन्ट गरेको पत्र-पत्रीका छरपष्ट बेडमा । उता सुन्दैछु, सम्भु राई, आभा मुकारुम, सत्यकला राई, सिन्धु मल्ल, राजेश पायल लगायतका सुरिला माया प्रेमी भाबका गीतहरु । ए ! शुक्मित गुरुङ अझै गाँउदै रहेछिन-&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;"ज्यानको बाजी राखेर नजाउ बिदेश &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;यो रमाइलो गाउँ घर उजाड परेर,&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;मेरो हजुर ... मेरो हजुर ~~&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;मिठो मानी खाउ यही गिठ्ठा भ्याकुर ।" &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#ffffff;"&gt;One Tab&lt;/span&gt; सम्झन पुगे, मैले प्रथम पटक मेरी मुनालाई म बिदेश आउने योजनाका कुरा सुनाउदा उनले मेरो यो छातीमा अडेश लागेर, गहभरी आँशुका तलाउ बनाई, सुम्-सुम्याउदै यस्तै-यस्तै मायामा डुबुल्की मार्दै थिईन । दु:ख-सुख जे भए नि सँगै जिउने । नमिठो भए नि म र उनी बिच एक-अर्काको साथ पाए, मिठो मानी खाने भन्दै थिईन । वास्तबमा भन्नु पर्दा हो, मायामा तडपीएर, छटपटिएर बाँच्नु कती नमिठो ! बाल्यवस्था देखी युवावस्था सम्मका साथी भाइ, आफन्तहरु सँग आफ्नो गाउँघर, लेकबेशी, मेला, कुवापानी, जंगल र पँधेरीमा गरेको मेरा रमाइला क्षण पुन: दोहोर्‍याउने छु । अहिले म यहाँ मेरो जन्मभूमि र मेरो कर्मथलो नेपाललाई अनी मेरो घर-परिवारको माया र सम्झनामा बैदेशिक जिवन बिताउदैछु । अब जे होस, निकै रात छिपीसकेछ । म सुत्छु । एक दिन म यहाँ बाट घर फर्कदा मेरो छोरो संयोग पनि बाबा... बाबा भन्दै अली वर बाटैमा मेरो हात समाउन आई पुग्छ होला । अनी, प्रथमत: म मेरो बुढी आमाको पाउमा दर्शन गर्नेछु । मलाई मेरी मुनाले अंगालो भरीको माया दिने छिन । &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#ffffff;"&gt;blank space&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;(यो मेरो अन्य सन्दर्भमा यथावत भई पारिवारिक सन्दर्भमा वास्तबिकता नभई काल्पनिक भावना मात्र हो !) &lt;em&gt;&lt;span style="color:#993399;"&gt;- अर्जुन दुङमेन्&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-6730501911210570350?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/6730501911210570350/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=6730501911210570350' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/6730501911210570350'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/6730501911210570350'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/03/blog-post.html' title='अंगालो भरीको माया'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-960395742526902144</id><published>2009-02-23T03:15:00.000-08:00</published><updated>2009-03-10T05:53:33.144-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='विश्वको सर्बोच्च शिखर'/><title type='text'>"Mount Everest"</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#33cc00;"&gt;&lt;strong&gt;विश्वको सर्बोच्च शिखर सगरमाथा;&lt;/strong&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#33cc00;"&gt;&lt;strong&gt;“ Highest mountain of the World." &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#33cc00;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;Mount Everest, also called Sagarmatha (&lt;a title="Nepali language" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Nepali_language"&gt;Nepali&lt;/a&gt;: सगरमाथा meaning Head of th&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKJPWypCEI/AAAAAAAAANs/CBZZJmPtTk4/s1600-h/Mt.Everest.png"&gt;&lt;/a&gt;e Sky) or Chomolungma, Qomolangm&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKOYu71VoI/AAAAAAAAAOc/qziKbDP737U/s1600-h/Mt.Everest.png"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5305959866562860674" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 286px; CURSOR: hand; HEIGHT: 217px" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKOYu71VoI/AAAAAAAAAOc/qziKbDP737U/s400/Mt.Everest.png" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;a or Zhumulangma (in &lt;a title="Tibetan language" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tibetan_language"&gt;Tibetan&lt;/a&gt;: ཇོ་མོ་གླང་མ, in &lt;a title="Standard Mandarin" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Standard_Mandarin"&gt;Chinese&lt;/a&gt;: 珠穆朗玛峰 Zhūmùlǎngmǎ Fēng) is the &lt;a title="List of highest mountains" href="http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_highest_mountains"&gt;highest mountain&lt;/a&gt; on &lt;a title="Earth" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Earth"&gt;Earth&lt;/a&gt;, as measured by the height of its &lt;a title="Topographical summit" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Topographical_summit"&gt;summit&lt;/a&gt; above &lt;a title="Sea level" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sea_level"&gt;sea level&lt;/a&gt;, which is 8,848 metres (29,029 ft). The mountain, which is part of the &lt;a title="Himalaya" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Himalaya"&gt;Himalaya&lt;/a&gt; range in High Asia, is located on the border betwee&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKJcNrroBI/AAAAAAAAAN0/JsAEnxrwDsc/s1600-h/Location+of+Earth.png"&gt;&lt;/a&gt;n &lt;a title="Sagarmatha Zone" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sagarmatha_Zone"&gt;Sagarmatha Zone&lt;/a&gt;, &lt;a title="Nepal" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Nepal"&gt;Nepal&lt;/a&gt;, and &lt;a title="Tibet" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tibet"&gt;Tibet&lt;/a&gt;, &lt;a title="China" href="http://en.wikipedia.org/wiki/China"&gt;China&lt;/a&gt;. In 1856, the &lt;a title="Great Trigonometric Survey" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Trigonometric_Survey"&gt;Great Trigonometric Survey&lt;/a&gt; of India established the first published height of Everest at&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKKTcHuiXI/AAAAAAAAAOE/wMSR0TxBQBQ/s1600-h/Location+of+Earth.png"&gt;&lt;/a&gt; 29,002 ft (8,840 m), although at the time Everest was known as Peak XV. In 1865, Everest was given its official English name by the &lt;a title="Royal Geographical Society" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Royal_Geographical_Society"&gt;Royal Geographical Society&lt;/a&gt; upon recommendation of &lt;a title="Andrew Scott Waugh" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Andrew_Scott_Waugh"&gt;Andrew Waugh&lt;/a&gt;, the &lt;a title="United Kingdom" href="http://en.wikipedia.org/wiki/United_Kingdom"&gt;British&lt;/a&gt; &lt;a title="Category:Surveyors General of India" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Surveyors_General_of_India"&gt;Surveyor Ge&lt;/a&gt;&lt;a title="Category:Surveyors General of India" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Surveyors_General_of_India"&gt;neral of India&lt;/a&gt; at the time. Waugh was unable to propose an established local name because Nepal an&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKOpWfGNrI/AAAAAAAAAOk/7-9fIR11q1g/s1600-h/Location+of+Earth.png"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5305960152057657010" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 331px; CURSOR: hand; HEIGHT: 189px" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKOpWfGNrI/AAAAAAAAAOk/7-9fIR11q1g/s400/Location+of+Earth.png" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;d Tibet were closed to foreigners at the time, although Chomolungma had been in common use by Tibetans for centuries. The highest mountain in the world attracts climbers of all levels, from well experienced mountaineers to novice climbers willing to pay substantial sums to professional mountain guides to complete a successful climb. The mountain, while not posing substantial technical climbing difficulty on the standard route (other &lt;a title="Eight-thousander" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Eight-thousander"&gt;eight-thousanders&lt;/a&gt; such as &lt;a title="K2" href="http://en.wikipedia.org/wiki/K2"&gt;K2&lt;/a&gt; or &lt;a title="Nanga Parbat" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Nanga_Parbat"&gt;Nanga Parbat&lt;/a&gt; are much more difficult), still has many inherent dangers such as &lt;a title="Altitude sickness" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Altitude_sickness"&gt;altitude sickness&lt;/a&gt;, weather and wind. By the end of the 2007 climbing season, there had been 3,679 ascents to the summit by 2,436 individuals. Climbers are a significant source of &lt;a title="Tourist" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tourist"&gt;tourist&lt;/a&gt; revenue for Nepal, whose government also requires all prospective climbers to obtain an expensive permit, costing up to &lt;a title="United States dollar" href="http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_dollar"&gt;US$&lt;/a&gt;25,000 per person.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-3#cite_note-3"&gt;[4]&lt;/a&gt; Everest has claimed 210 lives, including eight who perished during a 1996 storm high on the mountain. Conditions are so difficult in the &lt;a title="Death zone" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Death_zone"&gt;death zone&lt;/a&gt; that most corpses have been left where they fell, some of which are visible from standard climbing routes.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-4#cite_note-4"&gt;[5]&lt;/a&gt; &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;Identifying the highest mountain;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;In 1808, the British began the &lt;a title="Great Trigonometric Survey" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Trigonometric_Survey"&gt;Great Trigonometric Survey&lt;/a&gt; of India to determine the location and names of the world's highest mountains. Starting in southern India, the &lt;a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest##"&gt;survey&lt;/a&gt; teams gradually moved northward using giant 1100 &lt;a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest##"&gt;pound&lt;/a&gt; (500 kg) &lt;a title="Theodolite" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Theodolite"&gt;theodolites&lt;/a&gt; (each requiring 12 men to carry) to measure heights as accurately as possible. They reached the Himalayan foothills by the 1830s, but Nepal was unwilling to allow the British to enter the country because of suspicions of political aggression and possible annexation. Several requests by the surveyors to enter Nepal were turned down.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; The British were forced to continue their observations from &lt;a title="Terai" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Terai"&gt;Terai&lt;/a&gt;, a region south of Nepal which is parallel to the Himalayas. Conditions in Terai were difficult owing to torrential rains and &lt;a title="Malaria" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Malaria"&gt;malaria&lt;/a&gt; — three survey officers died from malaria while two others had to retire owing to failing health.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; Nonetheless, in 1847, the British pressed on and began detailed observations of the Himalayan peaks from observation stations up to 150 mi (240 km) away. Weather restricted work to the last three months of the year. In November 1847, &lt;a title="Andrew Scott Waugh" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Andrew_Scott_Waugh"&gt;Andrew Waugh&lt;/a&gt;, the &lt;a title="United Kingdom" href="http://en.wikipedia.org/wiki/United_Kingdom"&gt;British&lt;/a&gt; &lt;a title="Category:Surveyors General of India" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Surveyors_General_of_India"&gt;Surveyor General of India&lt;/a&gt; made a number of observations from &lt;a title="Sawajpore (page does not exist)" href="http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Sawajpore&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1"&gt;Sawajpore&lt;/a&gt; station located in the eastern end of the Himalayas. At the time, &lt;a title="Kangchenjunga" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kangchenjunga"&gt;Kangchenjunga&lt;/a&gt; was &lt;a title="List of past presumed highest mountains" href="http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_past_presumed_highest_mountains"&gt;considered the highest peak in the world&lt;/a&gt;, and with interest he noted a peak beyond it, some 140 mi (230 km) away. John Armstrong, one of Waugh's officials, also saw the peak from a location further west and called it peak 'b'. Waugh would later write that the observations indicated that peak 'b' was higher than Kangchenjunga, but given the great distance of the observations, closer observations were required for verification. The following year, Waugh sent a survey official back to Terai to make closer observations of peak 'b', but clouds thwarted all attempts.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; In 1849, Waugh dispatched James Nicolson to the area. Nicolson was able to make two observations from &lt;a title="Jirol (page does not exist)" href="http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Jirol&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1"&gt;Jirol&lt;/a&gt;, 118 mi (190 km) away. Nicolson then took the largest theodolite and headed east, obtaining over 30 observations from five different locations, with the closest being 108 mi (174 km) away from the peak.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; Nicolson retreated to &lt;a title="Patna" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Patna"&gt;Patna&lt;/a&gt; on the &lt;a title="Ganges" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Ganges"&gt;Ganges&lt;/a&gt; to perform the necessary calculations based on his observations. His raw data gave an average height of 30,200 ft (9,200 m) for peak 'b', but this did not take into account &lt;a title="Light refraction" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Light_refraction"&gt;light refraction&lt;/a&gt; which distorts heights. The number clearly indicated, however, that peak 'b' was higher than Kangchenjunga. Unfortunately, Nicolson came down with malaria and was forced to return home, calculations unfinished. Michael Hennessy, one of Waugh's assistants, had begun designating peaks based on &lt;a title="Roman Numerals" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Roman_Numerals"&gt;Roman Numerals&lt;/a&gt;, with Kangchenjunga named Peak IX, while peak 'b' now became known as Peak XV.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; In 1852, stationed at the survey's headquarters in &lt;a title="Dehradun" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Dehradun"&gt;Dehradun&lt;/a&gt;, &lt;a title="Radhanath Sikdar" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Radhanath_Sikdar"&gt;Radhanath Sikdar&lt;/a&gt;, an Indian mathematician and surveyor from &lt;a title="Bengal" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Bengal"&gt;Bengal&lt;/a&gt;, was the first to identify Everest as the world's highest peak, using &lt;a title="Trigonometry" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Trigonometry"&gt;trigonometric&lt;/a&gt; calculations based on Nicolson's measurements.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-BBC_mwde-6#cite_note-BBC_mwde-6"&gt;[7]&lt;/a&gt; An official announcement that Peak XV was the highest was delayed for several years as the calculations were repeatedly verified. Waugh began work on Nicolson's data in 1854, and along with his staff spent almost two years working on the calculations, having to deal with the problems of light refraction, barometric pressure, and temperature over the vast distances of the observations. Finally, in March 1856 he announced his findings in a letter to his deputy in &lt;a title="Kolkata" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kolkata"&gt;Calcutta&lt;/a&gt;. Kangchenjunga was declared to be 28,156 ft (8,582 m), while Peak XV was given the height of 29,002 ft (8,840 m). Waugh concluded that Peak XV was "most probably the highest in the world".&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; In actuality, Peak XV was found to be exactly 29,000 feet (8,839 m) high, but was publicly declared to be 29,002 ft (8,840 m). The arbitrary addition of 2 feet (60 cm) was to avoid the impression that an exact height of 29,000 feet was nothing more than a rounded estimate.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-tas1982-7#cite_note-tas1982-7"&gt;[8]&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;strong&gt;Naming;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;With the height now established, what to name the peak was clearly the next challenge. While the survey was anxious to preserve local names if possible (e.g., Kangchenjunga and &lt;a title="Dhaulagiri" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Dhaulagiri"&gt;Dhaulagiri&lt;/a&gt; were local names), Waugh argued that he was unable to find any commonly used local name. Waugh's search for a local name was hampered by Nepal and Tibet being closed to foreigners at the time. Many local names existed, with perhaps the best known in Tibet for several centuries being Chomolungma, which had appeared on a 1733 map published in Paris by the French geographer &lt;a title="Jean Baptiste Bourguignon d'Anville" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Jean_Baptiste_Bourguignon_d"&gt;D'Anville&lt;/a&gt;. However, Waugh argued that with the plethora of local names, it would be difficult to favour one specific name over all others. So, he decided that Peak XV should be named after &lt;a title="George Everest" href="http://en.wikipedia.org/wiki/George_Everest"&gt;George Everest&lt;/a&gt;, his predecessor as Surveyor General of India.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-8#cite_note-8"&gt;[9]&lt;/a&gt; He wrote:&lt;br /&gt;I was taught by my respected chief and predecessor, Colonel Sir George Everest to assign to every geographical object its true local or native appellation. But here is a mountain, most probably the highest in the world, without any local name that we can discover, whose native appellation, if it has any, will not very likely be ascertained before we are allowed to penetrate into Nepal. In the meantime the privilege as well as the duty devolves on me to assign…a name whereby it may be known among citizens and geographers and become a household word among civilized nations.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-rgs1857-9#cite_note-rgs1857-9"&gt;[10]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;George Everest opposed the name suggested by Waugh and told the &lt;a title="Royal Geographical Society" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Royal_Geographical_Society"&gt;Royal Geographical Society&lt;/a&gt; in 1857 that Everest could not be written in &lt;a title="Hindi" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Hindi"&gt;Hindi&lt;/a&gt; nor pronounced by "the native of India". Waugh's proposed name prevailed despite the objections, and in 1865, the Royal Geographical Society officially adopted Mount Everest as the name for the highest m&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKK-B0X-wI/AAAAAAAAAOM/K42XzUWxuxo/s1600-h/Ariel+view+of+mt.ev.+form+south.png"&gt;&lt;/a&gt;ountain in the world.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;br /&gt;The &lt;a title="Tibetan language" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tibetan_language"&gt;Tibetan&lt;/a&gt; name for Mount Everest is Chomolungma or Qomolangma (ཇོ་&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKNcsGQ_lI/AAAAAAAAAOU/aJicvUie4Jk/s1600-h/Ariel+view+of+mt.ev.+form+south.png"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5305958835009158738" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 187px" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKNcsGQ_lI/AAAAAAAAAOU/aJicvUie4Jk/s400/Ariel+view+of+mt.ev.+form+south.png" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;མོ་གླིང་མ, which means "&lt;a title="Saint" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Saint"&gt;Saint&lt;/a&gt; Mother"), and the &lt;a title="Chinese language" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_language"&gt;Chinese&lt;/a&gt; transliteration is Zhūmùlǎngmǎ Fēng (&lt;a title="Simplified Chinese characters" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Simplified_Chinese_characters"&gt;simplified Chinese&lt;/a&gt;: 珠穆朗玛峰; &lt;a title="Traditional Chinese characters" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Traditional_Chinese_characters"&gt;traditional Chinese&lt;/a&gt;: 珠穆朗瑪峰), which refers to Earth Mother; the Chinese translation is Shèngmǔ Fēng (&lt;a title="Simplified Chinese characters" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Simplified_Chinese_characters"&gt;simplified Chines&lt;/a&gt;&lt;a title="Simplified Chinese characters" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Simplified_Chinese_characters"&gt;e&lt;/a&gt;: 圣母峰; &lt;a title="Traditional Chinese characters" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Traditional_Chinese_characters"&gt;traditional Ch&lt;/a&gt;&lt;a title="Traditional Chinese characters" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Traditional_Chinese_characters"&gt;inese&lt;/a&gt;: 聖母峰), which refers to Holy Mother. According to English accounts of the mid-19th century, the local name in &lt;a title="Darjeeling" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Darjeeling"&gt;Darjeeling&lt;/a&gt; for Mount Everest was Deodungha, or "Holy Mountain".&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-10#cite_note-10"&gt;[11]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;In 1865, the mountain was officially given its &lt;a title="English language" href="http://en.wikipedia.org/wiki/English_language"&gt;English&lt;/a&gt; name by the Royal Geographical Society after being proposed by &lt;a title="Andrew Scott Waugh" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Andrew_Scott_Waugh"&gt;Andrew Waugh&lt;/a&gt;, the &lt;a title="United Kingdom" href="http://en.wikipedia.org/wiki/United_Kingdom"&gt;British&lt;/a&gt; &lt;a title="Category:Surveyors General of India" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Surveyors_General_of_India"&gt;Surveyor General of India&lt;/a&gt;.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everest_bwp70-5#cite_note-everest_bwp70-5"&gt;[6]&lt;/a&gt; Waugh chose to name the mountain after &lt;a title="George Everest" href="http://en.wikipedia.org/wiki/George_Everest"&gt;George Everest&lt;/a&gt;, first using the spelling Mont Everest, and then Mount Everest. However, the modern pronunciation of Everest IPA: &lt;a title="Wikipedia:IPA for English" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:IPA_for_English"&gt;/ˈɛvərɪst, ˈɛvrɪst/&lt;/a&gt;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-11#cite_note-11"&gt;[12]&lt;/a&gt; is in fact different from Sir George's own pronunciation of his surname, which was /ˈiːvrɪst/&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-12#cite_note-12"&gt;[13]&lt;/a&gt;.&lt;br /&gt;In the late 19th century, many European &lt;a title="Cartography" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Cartography"&gt;cartographers&lt;/a&gt; incorrectly believed that a native name for the mountain was "Gaurisankar".&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-waddell-13#cite_note-waddell-13"&gt;[14]&lt;/a&gt; This was a result of confusion of Mount Everest with the actual &lt;a title="Gauri Sankar" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Gauri_Sankar"&gt;Gauri Sankar&lt;/a&gt;, which, when viewed from &lt;a title="Kathmandu" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kathmandu"&gt;Kathmandu&lt;/a&gt;, stands almost directly in front of Everest.[&lt;a title="Wikipedia:Citation needed" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citation_needed"&gt;citation needed&lt;/a&gt;]&lt;br /&gt;In the early 1960s, the &lt;a title="Nepal" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Nepal"&gt;Nepalese government&lt;/a&gt; gave Mount Everest the official name Sagarmatha (सगरमाथा).&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-Unsworth584-14#cite_note-Unsworth584-14"&gt;[15]&lt;/a&gt; This name had not previously been used; the local inhabitants knew the mountain as Chomolungma. The mountain was not known and named in ethnic Nepal (that is, the &lt;a title="Kathmandu valley" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kathmandu_valley"&gt;Kathmandu valley&lt;/a&gt; and surrounding areas).[&lt;a title="Wikipedia:Citation needed" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citation_needed"&gt;citation needed&lt;/a&gt;] The government set out to find a Nepalese name for the mountain because the &lt;a title="Sherpa" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sherpa"&gt;Sherpa&lt;/a&gt;/Tibetan name Chomolangma was not acceptable, as it would have been against the idea of unification (Nepalization) of the country.[&lt;a title="Wikipedia:Citation needed" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citation_needed"&gt;citation needed&lt;/a&gt;]&lt;br /&gt;In 2002, the Chinese &lt;a title="People's Daily" href="http://en.wikipedia.org/wiki/People"&gt;People's Daily&lt;/a&gt; newspaper published an article making a case against the continued use of the English name for the mountain in the &lt;a title="Western world" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Western_world"&gt;Western world&lt;/a&gt;, insisting that it should be referred to by its Tibetan name. The newspaper argued that the Chinese (in nature a Tibetan) name preceded the English one, as Mount Qomolangma was marked on a Chinese map more than 280 years ago.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-15#cite_note-15"&gt;[16]&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;In 1856, Andrew Waugh announced Everest (then known as Peak XV) as 29,002 feet (8,840 m) high, after several years of calculations based on observations made by the &lt;a title="Great Trigonometric Survey" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Trigonometric_Survey"&gt;Great Trigonometric Survey&lt;/a&gt;.&lt;br /&gt;More recently, the mountain has been found to be 8,848 metres (29,029 ft) high, although there is some variation in the measurements. On 9 October 2005, after several months of measurement and calculation, the PRC's State Bureau of Surveying and Mapping officially announced the height of Everest as 8,844.43 m ± 0.21 m (29,017.16 ± 0.69 &lt;a title="Foot (length)" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Foot_(length)"&gt;ft&lt;/a&gt;). They claimed it was the most accurate and precise measurement to date.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-16#cite_note-16"&gt;[17]&lt;/a&gt; This height is based on the actual highest point of rock and not on the snow and ice covering it. The Chinese team also measured a snow/ice depth of 3.5 m,&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-ABC_au-17#cite_note-ABC_au-17"&gt;[18]&lt;/a&gt; which is in agreement with a net elevation of 8,848 m. The snow and ice thickness varies over time, making a definitive height of the snow cap impossible to determine.&lt;br /&gt;The elevation of 8,848 m (29,029 ft) was first determined by an Indian survey in 1955, made closer to the mountain, also using &lt;a title="Theodolite" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Theodolite"&gt;theodolites&lt;/a&gt;. It was subsequently reaffirmed by a 1975 Chinese measurement.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-ABC_au-17#cite_note-ABC_au-17"&gt;[18]&lt;/a&gt; In both cases the snow cap, not the rock head, was measured. In May 1999 an American Everest Expedition, directed by &lt;a title="Bradford Washburn" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Washburn"&gt;Bradford Washburn&lt;/a&gt;, anchored a &lt;a title="Global Positioning System" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System"&gt;GPS&lt;/a&gt; unit into the highest bedrock. A rock head elevation of 8,850 m (29,035 ft), and a snow/ice elevation 1 m (3 ft) higher, were obtained via this device.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-alpres-18#cite_note-alpres-18"&gt;[19]&lt;/a&gt; Although it has not been officially recognized by Nepal,&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-19#cite_note-19"&gt;[20]&lt;/a&gt; this figure is widely quoted. &lt;a title="Geoid" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Geoid"&gt;Geoid&lt;/a&gt; uncertainty casts doubt upon the accuracy claimed by both the 1999 and 2005 surveys.&lt;br /&gt;A detailed &lt;a title="Photogrammetry" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Photogrammetry"&gt;photogrammetric&lt;/a&gt; map (at a scale of 1:50,000) of the &lt;a title="Khumbu" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Khumbu"&gt;Khumbu&lt;/a&gt; region, including the south side of Mount Everest, was made by Erwin Schneider as part of the 1955 International Himalayan Expedition, which also attempted &lt;a title="Lhotse" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Lhotse"&gt;Lhotse&lt;/a&gt;. An even more detailed &lt;a title="Topography" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Topography"&gt;topographic&lt;/a&gt; map of the Everest area was made in the late 1980s under the direction of Bradford Washburn, using extensive &lt;a title="Aerial photography" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Aerial_photography"&gt;aerial photography&lt;/a&gt;.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-washburn_map-20#cite_note-washburn_map-20"&gt;[21]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;It is thought that the &lt;a title="Plate tectonics" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Plate_tectonics"&gt;plate tectonics&lt;/a&gt; of the area are adding to the height and moving the summit northeastwards. Two accounts suggest the rates of change are 4 mm (0.16 in) per year (upwards) and 3-6 mm (0.12-0.25 in) per year (northeastwards),&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-alpres-18#cite_note-alpres-18"&gt;[19]&lt;/a&gt;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-21#cite_note-21"&gt;[22]&lt;/a&gt; but another account mentions more lateral movement (27 mm/1.1 in),&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-22#cite_note-22"&gt;[23]&lt;/a&gt; and even shrinkage has been suggested.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-23#cite_note-23"&gt;[24]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;The Mount Everest region, and the &lt;a title="Himalayas" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Himalayas"&gt;Himalayas&lt;/a&gt; in general, are thought to be experiencing ice-melt due to &lt;a title="Global warming" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Global_warming"&gt;global warming&lt;/a&gt;.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-24#cite_note-24"&gt;[25]&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;Comparisons;&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;Everest is the mountain whose summit attains the greatest distance above &lt;a title="Sea level" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sea_level"&gt;sea level&lt;/a&gt;. Several other mountains are sometimes claimed as alternative "tallest mountains on Earth". &lt;a title="Mauna Kea" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mauna_Kea"&gt;Mauna Kea&lt;/a&gt; in &lt;a title="Hawaii" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Hawaii"&gt;Hawaii&lt;/a&gt; is tallest when measured from its base;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-base-25#cite_note-base-25"&gt;[26]&lt;/a&gt; it rises over 10,200 m (6.3 mi) when measured from its base on the mid-ocean floor, but only attains 4,205 m (13,796 ft) above sea level.&lt;br /&gt;By the same measure of base&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-base-25#cite_note-base-25"&gt;[26]&lt;/a&gt; to summit, &lt;a title="Mount McKinley" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_McKinley"&gt;Mount McKinley&lt;/a&gt;, in &lt;a title="Alaska" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Alaska"&gt;Alaska&lt;/a&gt;, is also taller than Everest. Despite its height above sea level of only 6,193.6 m (20,320 ft), Mount McKinley sits atop a sloping plain with elevations from 300-900 m (1,000-3,000 ft), yielding a height above base in the range of 5,300-5,900 m (17,300-19,300 ft); a commonly quoted figure is 5,600 m (18,400 ft).&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-26#cite_note-26"&gt;[27]&lt;/a&gt; By comparison, reasonable base elevations for Everest range from 4,200 m (13,800 ft) on the south side to 5,200 m (17,100 ft) on the &lt;a title="Tibetan Plateau" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tibetan_Plateau"&gt;Tibetan Plateau&lt;/a&gt;, yielding a height above base in the range of 3,650 m (12,000 ft) to 4,650 m (15,300 ft).&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-washburn_map-20#cite_note-washburn_map-20"&gt;[21]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;The summit of &lt;a title="Chimborazo (volcano)" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Chimborazo_(volcano)"&gt;Chimborazo&lt;/a&gt; in &lt;a title="Ecuador" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Ecuador"&gt;Ecuador&lt;/a&gt; is 2,168 m (7,113 ft) farther from the Earth's centre (6,384.4 km or 3,967.1 mi) than that of Everest (6,382.3 km or 3,965.8 mi), because the Earth bulges at the Equator. However, Chimborazo attains a height of only 6,267 m (20,561 ft) above sea level, and by this criterion it is not even the highest peak of the &lt;a title="Andes" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Andes"&gt;Andes&lt;/a&gt;.&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;Climbing routes;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;Southern and northern climbing routes as seen from the International Space Station.&lt;br /&gt;Mt. Everest has two main climbing routes, the southeast ridge from Nepal and the northeast ridge from &lt;a title="Tibet" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tibet"&gt;Tibet&lt;/a&gt;, as well as many other less frequently climbed routes.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-evhist-27#cite_note-evhist-27"&gt;[28]&lt;/a&gt; Of the two main routes, the southeast ridge is technically easier and is the more frequently-used route. It was the route used by &lt;a title="Edmund Hillary" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Edmund_Hillary"&gt;Edmund Hillary&lt;/a&gt; and &lt;a title="Tenzing Norgay" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tenzing_Norgay"&gt;Tenzing Norgay&lt;/a&gt; in 1953 and the first recognised of fifteen routes to the top by 1996.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-evhist-27#cite_note-evhist-27"&gt;[28]&lt;/a&gt; This was, however, a route decision dictated more by politics than by design as the Chinese border was closed to the western world in the 1950s after &lt;a title="People's Republic of China" href="http://en.wikipedia.org/wiki/People"&gt;Communist China&lt;/a&gt; took over the control Tibet from the &lt;a title="Republic of China" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Republic_of_China"&gt;Republic of China&lt;/a&gt;.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-ngetl-28#cite_note-ngetl-28"&gt;[29]&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;a title="View from space showing South Col route and North Col/Ridge route" href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:STS058-101-12_2.JPG"&gt;&lt;/a&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5305966858316412466" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 167px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKUvtPx9jI/AAAAAAAAAO0/GWNThqcUoEs/s400/View+from+space+showing+South+Colroute+and+North+Co1Ridge+route.png" border="0" /&gt;Most attempts are made during May before the summer &lt;a title="Monsoon" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Monsoon"&gt;monsoon&lt;/a&gt; season. As the monsoon season approaches, a change in the &lt;a title="Jet stream" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Jet_stream"&gt;jet stream&lt;/a&gt; at this time pushes it northward, thereby reducing the average wind speeds high on the mountain.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-nytimes-29#cite_note-nytimes-29"&gt;[30]&lt;/a&gt;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-te03-30#cite_note-te03-30"&gt;[31]&lt;/a&gt; While attempts are sometimes made after the monsoons in September and October, when the jet stream is again temporarily pushed northward, the additional snow deposited by the monsoons and the less stable weather patterns (tail end of the monsoon) makes climbing more difficult.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;Southeast ridge;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;The ascent via the southeast ridge begins with a trek to &lt;a title="Everest Base Camp" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Everest_Base_Camp"&gt;Base Camp&lt;/a&gt; at 5,380 m (17,700 ft) on the south side of Everest in Nepal. Expeditions usually fly into &lt;a title="Lukla" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Lukla"&gt;Lukla&lt;/a&gt; (2,860 m) from &lt;a title="Kathmandu" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kathmandu"&gt;Kathmandu&lt;/a&gt; and pass through &lt;a title="Namche Bazaar" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Namche_Bazaar"&gt;Namche Bazaar&lt;/a&gt;. Climbers then hike to Base Camp, which usually takes six to eight days, allowing for proper altitude acclimatization in order to prevent &lt;a title="Altitude sickness" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Altitude_sickness"&gt;altitude sickness&lt;/a&gt;. Climbing equipment and supplies are carried by &lt;a title="Yak" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Yak"&gt;yaks&lt;/a&gt;, &lt;a title="Dzo" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Dzo"&gt;dzopkyos&lt;/a&gt; (yak hybrids) and human &lt;a title="Porter (carrying)" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Porter_(carrying)"&gt;porters&lt;/a&gt; to Base Camp on the &lt;a title="Khumbu Glacier" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Khumbu_Glacier"&gt;Khumbu Glacier&lt;/a&gt;. When Hillary and Tenzing climbed Everest in 1953, they started from Kathmandu Valley, as there were no roads further east at that time.&lt;br /&gt;Climbers will spend a couple of weeks in Base Camp, acclimatizing to the altitude. During that time, &lt;a title="Sherpa (people)" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sherpa_(people)"&gt;Sherpas&lt;/a&gt; and some expedition climbers will set up ropes and ladders in the treacherous &lt;a title="Khumbu Icefall" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Khumbu_Icefall"&gt;Khumbu Icefall&lt;/a&gt;. &lt;a title="Serac" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Serac"&gt;Seracs&lt;/a&gt;, crevasses and shifting blocks of ice make the icefall one of the most dangerous sections of the route. Many climbers and Sherpas have been killed in this section. To reduce the hazard, climbers will usually begin their ascent well before dawn when the freezing temperatures glue &lt;a title="Ice" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Ice"&gt;ice&lt;/a&gt; blocks in place. Above the icefall is Camp I at 6,065 metres (19,900 ft).&lt;br /&gt;From Camp I, climbers make their way up the &lt;a title="Western Cwm" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Western_Cwm"&gt;Western Cwm&lt;/a&gt; to the base of the &lt;a title="Lhotse" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Lhotse"&gt;Lhotse&lt;/a&gt; face, where Camp II or Advanced Base Camp (ABC) is established at 6,500 m (21,300 ft). The Western Cwm is a relatively flat, gently rising glacial valley, marked by huge lateral &lt;a title="Crevasse" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Crevasse"&gt;crevasses&lt;/a&gt; in the centre which prevent direct access to the upper reaches of the Cwm. Climbers are forced to cross on the far right near the base of &lt;a title="Nuptse" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Nuptse"&gt;Nuptse&lt;/a&gt; to a small passageway known as the "Nuptse corner". The Western Cwm is also called the "Valley of Silence" as the topography of the area generally cuts off wind from the climbing route. The &lt;a title="High altitude" href="http://en.wikipedia.org/wiki/High_altitude"&gt;high altitude&lt;/a&gt; and a clear, windless day can make the Western Cwm unbearably hot for climbers.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-nova-climb-31#cite_note-nova-climb-31"&gt;[32]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;From ABC, climbers ascend the Lhotse face on &lt;a title="Fixed rope" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Fixed_rope"&gt;fixed ropes&lt;/a&gt; up to Camp III, located on a small ledge at 7,470 m (24,500 ft). From there, it is another 500 metres to Camp IV on the &lt;a title="South Col" href="http://en.wikipedia.org/wiki/South_Col"&gt;South Col&lt;/a&gt; at 7,920 m (26,000 ft). From Camp III to Camp IV, climbers are faced with two additional challenges: The Geneva Spur and The Yellow Band. The Geneva Spur is an anvil shaped rib of black rock named by a 1952 Swiss expedition. Fixed ropes assist climbers in &lt;a title="Scrambling" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Scrambling"&gt;scrambling&lt;/a&gt; over this snow covered rock band. The Yellow Band is a section of interlayered &lt;a title="Marble" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Marble"&gt;marble&lt;/a&gt;, &lt;a title="Phyllite" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Phyllite"&gt;phyllite&lt;/a&gt;, and &lt;a title="Schist" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Schist"&gt;semischist&lt;/a&gt; which also requires about 100 metres of rope for traversing it.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-nova-climb-31#cite_note-nova-climb-31"&gt;[32]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;On the South Col, climbers enter the &lt;a title="Death zone" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Death_zone"&gt;death zone&lt;/a&gt;. Climbers typically only have a maximum of two or three days they can endure at this altitude for making summit bids. Clear weather and low winds are critical factors in deciding whether to make a summit attempt. If weather does not cooperate within these short few days, climbers are forced to descend, many all the way back down to Base Camp. &lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5305968986511064082" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 427px; CURSOR: hand; HEIGHT: 115px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKWrlY7PBI/AAAAAAAAAO8/gyomyDGZDuk/s400/helicoptor.png" border="0" /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;A view of Everest southeast ridge &lt;/span&gt;&lt;a title="Everest Base Camp" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Everest_Base_Camp"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;base camp&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;. The &lt;/span&gt;&lt;a title="Khumbu Icefall" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Khumbu_Icefall"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;Khumbu Icefall&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; can be seen in the left. In the center are the remains of a helicopter that crashed in 2003.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;From Camp IV, climbers will begin their summit push around midnight with hopes of reaching the summit (still another 1,000 metres above) within 10 to 12 hours. Climbers will first reach "The Balcony" at 8,400 m (27,600 ft), a small platform where they can rest and gaze at peaks to the south and east in the early dawn light. Continuing up the ridge, climbers are then faced with a series of imposing rock steps which usually forces them to the east into waist deep snow, a serious &lt;a title="Avalanche" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Avalanche"&gt;avalanche&lt;/a&gt; hazard. At 8,750 m (28,700 ft), a small table-sized dome of ice and snow marks the South Summit.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-nova-climb-31#cite_note-nova-climb-31"&gt;[32]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;From the South Summit, climbers follow the knife-edge southeast ridge along what is known as the "Cornice traverse" where snow clings to intermittent rock. This is the most exposed section of the climb as a misstep to the left would send one 2,400 m (8,000 ft) down the southwest face while to the immediate right is the 3,050 m (10,000 ft) &lt;a title="Kangshung face" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kangshung_face"&gt;Kangshung face&lt;/a&gt;. At the end of this traverse is an imposing 12 m (40 ft) rock wall called the "Hillary Step" at 8,760 m (28,740 ft).&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-nova-climb-31#cite_note-nova-climb-31"&gt;[32]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;Hillary and Tenzing were the first climbers to ascend this step and they did it with primitive ice climbing equipment and without fixed ropes. Nowadays, climbers will ascend this step using fixed ropes previously set up by Sherpas. Once above the step, it is a comparatively easy climb to the top on moderately angled snow slopes - though the exposure on the ridge is extreme especially while traversing very large cornices of snow. With increasing numbers of people climbing the mountain in recent years, the Step has frequently become a &lt;a title="Bottleneck" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Bottleneck"&gt;bottleneck&lt;/a&gt;, with climbers forced to wait significant amounts of time for their turn on the ropes, leading to problems in getting climbers efficiently up and down the mountain. After the Hillary Step, climbers also must traverse a very loose and rocky section that has a very large entanglement of fixed ropes that can be troublesome in bad weather. Climbers will typically spend less than a half-hour on the "top of the world" as they realize the need to descend to Camp IV before darkness sets in, afternoon weather becomes a serious problem, or supplemental oxygen tanks run out. &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;Northeast ridge;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;Mount Everest north face from Rongbuk in Tibet&lt;br /&gt;The northeast ridge route begins from the north side of Everest in Tibet. Expeditions trek to the &lt;a title="Rongbuk Glacier" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Rongbuk_Glacier"&gt;Rongbuk Glacier&lt;/a&gt;, setting up &lt;a title="Everest Base Camp" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Everest_Base_Camp"&gt;Base Camp&lt;/a&gt; at 5,180 m (16,990 ft) on a gravel plain just below the glacier. To reach Camp II, climbers ascend the medial moraine of the east Rongbuk Glacier up to the base of &lt;a title="Changtse" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Changtse"&gt;Changtse&lt;/a&gt; at around 6,100 m (20,000 ft). Camp III (ABC - Advanced Base Camp) is situated below the &lt;a title="North Col" href="http://en.wikipedia.org/wiki/North_Col"&gt;North Col&lt;/a&gt; at 6,500 m (21,300 ft). To reach Camp IV on the north col, climbers ascend the glacier to the foot of the col where fixed ropes are used to reach the North Col at 7,010 m (23,000 ft). From the North Col, climbers ascend the rocky north ridge to set up Camp V at around 7,775 m (25,500 ft). The route crosses the North Face in a diagonal climb to the base of the Yellow Band reaching the site of Camp VI at 8,230 m (27,000 ft). From Camp VI, climbers will make their final summit push. Climbers face a treacherous traverse from the base of the First Step: 27,890 feet - 28,000 feet, to the crux of the climb, the Second Step: 28,140 feet - 28,300 feet. (The Second Step includes a climbing aid called the "Chinese ladder", a metal ladder placed semi-permanently in 1975 by a party of Chinese climbers. It has been almost continuously in place since, and is used by virtually all climbers on the route.) Once above the Second Step the inconsequential Third Step is clambered over: 28,510 feet - 28,870 feet. Once above these steps, the summit pyramid is climbed by means of a snow slope of 50 degrees, to the final summit ridge along which the top is reached.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-NOVA_wtsn-32#cite_note-NOVA_wtsn-32"&gt;[33]&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;First successful ascent by &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;Tenzing and Hillary;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;In 1953, a ninth British expedition, led by &lt;a title="John Hunt, Baron Hunt of Llanfair Waterdine" href="http://en.wikipedia.org/wiki/John_Hunt,_Baron_Hunt_of_Llanfair_Waterdine"&gt;John Hunt&lt;/a&gt;, returned to Nepal. Hunt selected two climbing pairs to attempt to reach the summit. The first pair (&lt;a title="Tom Bourdillon" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tom_Bourdillon"&gt;Tom Bourdillon&lt;/a&gt; and &lt;a title="Charles Evans" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Charles_Evans"&gt;Charles Evans&lt;/a&gt;) came within 100 m (300 feet) of the summit on 26 May 1953, but turned back after becoming exhausted. As planned, their work in route finding and breaking trail and their caches of extra oxygen were of great aid to the following pair. Two days later, the expedition made its second and final assault on the summit with its second climbing pair, the New Zealander &lt;a title="Edmund Hillary" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Edmund_Hillary"&gt;Edmund Hillary&lt;/a&gt; and &lt;a title="Tenzing Norgay" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tenzing_Norgay"&gt;Tenzing Norgay&lt;/a&gt; from Nepal. They reached the summit at 11:30 a.m. local time on 29 May 1953 via the South Col Route. At the time, both acknowledged it as a team effort by the whole expedition, but Tenzing revealed a few years later that Hillary had put his foot on the summit first.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-38#cite_note-38"&gt;[39]&lt;/a&gt; They paused at the summit to take photographs and buried a few sweets and a small cross in the snow before descending.&lt;br /&gt;News of the expedition's success reached &lt;a title="London" href="http://en.wikipedia.org/wiki/London"&gt;London&lt;/a&gt; on the morning of Queen &lt;a title="Elizabeth II of the United Kingdom" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Elizabeth_II_of_the_United_Kingdom"&gt;Elizabeth II's&lt;/a&gt; &lt;a title="Coronation" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Coronation"&gt;coronation&lt;/a&gt;. Returning to &lt;a title="Kathmandu" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Kathmandu"&gt;Kathmandu&lt;/a&gt; a few days later, Hunt (a Briton) and Hillary (a subject of Elizabeth, through her role as &lt;a title="Head of state" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Head_of_state"&gt;head of state&lt;/a&gt; of New Zealand) discovered that they had been promptly &lt;a title="Knighthood" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Knighthood"&gt;knighted&lt;/a&gt; in the &lt;a title="Order of the British Empire" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Order_of_the_British_Empire"&gt;Order of the British Empire&lt;/a&gt;, a KBE, for the ascent. Tenzing (a subject of the King of Nepal) was granted the &lt;a title="George Medal" href="http://en.wikipedia.org/wiki/George_Medal"&gt;George Medal&lt;/a&gt; by the UK. Hunt was ultimately made a &lt;a title="Life peer" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Life_peer"&gt;life peer&lt;/a&gt; in Britain, while Hillary became a founding member of the &lt;a title="Order of New Zealand" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Order_of_New_Zealand"&gt;Order of New Zealand&lt;/a&gt;. &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;a name="First_ascents_without_supplemental_oxyge"&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;strong&gt;First ascents without supplemental oxygen;&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;On 8 May 1978, &lt;a title="Reinhold Messner" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Reinhold_Messner"&gt;Reinhold Messner&lt;/a&gt; (Italy) and &lt;a title="Peter Habeler" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Habeler"&gt;Peter Habeler&lt;/a&gt; (Austria) made the first ascent without supplemental oxygen, using the southeast ridge route.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-NOVA_fwo-39#cite_note-NOVA_fwo-39"&gt;[40]&lt;/a&gt;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-evhist-27#cite_note-evhist-27"&gt;[28]&lt;/a&gt; On 20 August 1980, Messner reached the summit of the mountain solo for the first time, without supplementary oxygen or support, on the more difficult Northwest route via the North Col to the North Face and the Great Couloir. He climbed for three days entirely alone from his base camp at 6,500 metres (21,300 ft).&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-evhist-27#cite_note-evhist-27"&gt;[28]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a name="1996_disaster"&gt;&lt;/a&gt;1996 disaster&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;Main article: &lt;/strong&gt;&lt;a title="1996 Everest disaster" href="http://en.wikipedia.org/wiki/1996_Everest_disaster"&gt;&lt;strong&gt;1996 Everest disaster&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;During the 1996 climbing season, fifteen people died trying to come down from the summit, making it the deadliest single year in Everest history. Eight of them died on 11 May alone. The disaster gained wide publicity and raised questions about the commercialization of Everest.&lt;br /&gt;Journalist &lt;a title="Jon Krakauer" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Jon_Krakauer"&gt;Jon Krakauer&lt;/a&gt;, on assignment from &lt;a title="Outside (magazine)" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Outside_(magazine)"&gt;Outside&lt;/a&gt; magazine, was in one of the affected parties, and afterwards published the bestseller &lt;a title="Into Thin Air" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Into_Thin_Air"&gt;Into Thin Air&lt;/a&gt; which related his experience. &lt;a title="Anatoli Boukreev" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Anatoli_Boukreev"&gt;Anatoli Boukreev&lt;/a&gt;, a guide who felt impugned by Krakauer's book, co-authored a rebuttal book called &lt;a title="The Climb (book)" href="http://en.wikipedia.org/wiki/The_Climb_(book)"&gt;The Climb&lt;/a&gt;. The dispute sparked a large debate within the climbing community. In May 2004, Kent Moore, a physicist, and John L. Semple, a surgeon, both researchers from the &lt;a title="University of Toronto" href="http://en.wikipedia.org/wiki/University_of_Toronto"&gt;University of Toronto&lt;/a&gt;, told &lt;a title="New Scientist" href="http://en.wikipedia.org/wiki/New_Scientist"&gt;New Scientist&lt;/a&gt; magazine that an analysis of weather conditions on 11 May suggested that freak weather caused oxygen levels to plunge approximately 14%.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-NewScientist-40#cite_note-NewScientist-40"&gt;[41]&lt;/a&gt;&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-BioEd_Online-41#cite_note-BioEd_Online-41"&gt;[42]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;The storm's impact on climbers on the mountain's other side, the North Ridge, where several climbers also died, was detailed in a first hand account by British filmmaker and writer &lt;a title="Matt Dickinson" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Matt_Dickinson"&gt;Matt Dickinson&lt;/a&gt; in his book The Other Side of Everest. &lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;/div&gt;&lt;a name="2005_-_Helicopter_landing"&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#009900;"&gt;2005 - Helicopter landing;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;On 14 May 2005, pilot &lt;a title="Didier Delsalle (page does not exist)" href="http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Didier_Delsalle&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1"&gt;Didier Delsalle&lt;/a&gt; of France landed a &lt;a title="Eurocopter" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Eurocopter"&gt;Eurocopter&lt;/a&gt; &lt;a title="Eurocopter Ecureuil" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Eurocopter_Ecureuil"&gt;AS 350 B3&lt;/a&gt; helicopter on the summit of Mount Everest&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-eurocopter-42#cite_note-eurocopter-42"&gt;[43]&lt;/a&gt; (without any witness) and took off after about four minutes. (His rotors were continually engaged, constituting a "hover landing", and avoiding the risks of relying on the snow to support the aircraft.) He thereby set &lt;a title="Rotorcraft" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Rotorcraft"&gt;rotorcraft&lt;/a&gt; world records, for highest of both landing (de facto) and take-off (formally).&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-fai-43#cite_note-fai-43"&gt;[44]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;Delsalle had also performed, two days earlier, a take-off from the South Col; some press reports suggested that the report of the summit landing was a misunderstanding of a South Col one.&lt;a title="" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Everest#cite_note-everestnet-44#cite_note-everestnet-44"&gt;[45]&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#ff99ff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#cc66cc;"&gt;&lt;strong&gt;Collected from:&lt;/strong&gt; Wikipedia &amp;amp; Encyclopedia.&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-960395742526902144?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/960395742526902144/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=960395742526902144' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/960395742526902144'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/960395742526902144'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/02/mount-everest.html' title='&quot;Mount Everest&quot;'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SaKOYu71VoI/AAAAAAAAAOc/qziKbDP737U/s72-c/Mt.Everest.png' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-5575215442333549456</id><published>2009-02-17T02:58:00.000-08:00</published><updated>2009-02-18T05:33:13.000-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='बिचार'/><title type='text'>नेपालको राजनीति र संबिधान</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;- अर्जुन दुङमेन् &lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify"&gt;यि दिनहरु र यो समय हामी नेपाल र नेपालीहरुका लागि प्रत्येक महिना, दिन, र प्रत्येक घण्टा, मिनेट र सेकेन्ड-सेकेन्ड अमूल्य बन्दै गईरहेको छ । हुन त समयको मूल्य र मान्यता भनेको त कहाँ र कहिले नहुने होर ! तर पनि यतिखेरको यो समय भनेको नेपाल र नेपालीहरुको भाग्य र भविष्यको सिमांकन वा नक्सांकन गर्ने दिनहरु हुन । नेपालमा मात्र नभएर कुनै पनि राष्ट्रका लागि सो देशको नीति र सो देशका जनाताका लागि उचित नियम-कानुनको अपरिहार्यता हुन्छ । हुनको लागि नेपालमा हिजोका दिनमा पनि बिना बिधी-बिधान र कनुन बिना देश सन्चालन भने भएको थिएन । पटक-पटक बिधान कोरिएको थियो । यधपी, यो हिजोको दुनियाँ होइन, आज जस्तो भोलि हुँदैन । जति-जती युग र समयले कोल्टे फेर्दै जान्छ उति-उती आधुनिकता र परिवर्तन चाहन्छन जो कोहि पनि सफल मानब जिबनका लागि । त्यसैले गर्दा पनि यो किटान गर्न सकिन्छ कि ढुङ्गे युगमा घनाघोर ठुल्ठुला जंगलका ओडारहरुमा बस्ने, जंगलका पाकेका फलफुलहरु खोजेर टिपेर खाने, गिठ्ठा र भ्याकुर खोजेर खाने हाम्रा पुर्खाहरुबाट आज हामी यो स्तिथिमा आईपुगेका छौ । त्यसैले हिजोकोले आज भएन त आजकोले भोलीलाई हुँदैन । किनकी यो मानब जातिको बिकासक्रम हो भन्नमा फरक नपर्ला । त्यसैले अब नेपालको राजनीति र राजनैतीक दलहरुले समयनुरुप हिजो त्यही भूमिमा त्यही नेपाल आमाका वीर सपुतहरुले नेपाल र नेपालीहरुको भलाईका लागि ज्यानका बाजी थापेर ज्यान बलिदान दिन आहुती दिने १४ हजार वीर शहीद योद्दाहरु र नेपाली जनताका भावनालाई कदर गर्दै यो समयलाई उच्च मूल्यांकन गरी स्वच्छ र निष्पक्षढंगले संम्बिधान निर्माण कार्यमा जुट्नु अतिनै जरुरी छ । तर हिजो जो ब्यक्तिहरुलाई एक जिम्मेवार ब्यक्ती ठानेर अभिभावकस्वरुप सम्बन्धित निकायमा पुर्र्याईएका छन, उनिहरु आज आफ्नो कर्तब्य र दायित्वलाई गहनरुपमा नलिएर काम कुरो एकातिर कुम्लो बोकी ठिमीतिर भने झै दलहरु बिच जिम्मेवार ओहदामा बसेर एक-आपसमा जुवाडी खेलिरहेछन । यो भनेको उनिहरुका लागि एक चुनौती हो भने एक अवसर पनि त हो ! मैले क-कस्को मन कसरी जितेको छु ? उनिहरुको ऋण कसरी मैले चुक्ता गर्नु पर्छ ? फेरी यस्तो सारा एउटा सिङ्गो देश र जनताको भाग्य र भबिष्य कोर्न पाउन अवसर सबैलाई कहाँ मिल्छ र ? भनेर सोच्नुको उल्टो एक-अर्कामा तँछाड र मछाड्को होड्बाजी गर्न ब्यस्त छन जिम्मेवार ब्यक्ती नेताहरु । प्रधानमन्त्री पुष्प कमल दाहालले माओवादी जनयुद्द वार्षिकोत्सव नेपालगंजमा "माओबादी लडाकुलाई सरकार ढाल्न खोज्नेसँग संघर्ष गर्न तयार रहन" दिएको निर्दैशनले आशंका उत्पन्न गराएको हदै सम्मको गैरजिम्मेवारी, सेनालाई बिवादमा तान्नु, पशुपति नाथमा पूजारी बिबाद, त्रिभुवन विश्वविद्यालय र न्यायलयमाथिको हस्तक्षेपले माओवादी नेत्रित्वको सरकारप्रति आम नागरिकबीच संशय र आतंक अराजकता फैलाएको नेपाली कांग्रेसका कार्यबाहक सभापति शुसिल कोइरालाले आरोप लगाएको छन भने प्रधानमन्त्री पुष्पकमल दाहालकै बारम्बारका अभिब्यक्तिले शान्तिप्रकृया, राज्य पुन:संरचना र संबिधान निर्माणका मूल मुद्धा ओझेल परेको भन्दै कांग्रेसका २८ सभासदले बिरोधका जनाउनुका साथै अभिब्यक्तिको निन्दा र भर्त्सना गरेको छ भनी फाल्गुन-५ को नेपाल राष्ट्रिय दैनिक कान्तिपुरमा दिएको छ । यसै भन्ने हो भने हिजोका दिनहरुमा कांग्रेसले देश चलाऊनु सम्म चलायो । भएका ढुङ्गा-मुढाहरु पनि अरुलाई हस्तान्तरण गरेर देशलाई जालो-जालो छेन्द्रो बनायो । भएका नदी-नालाहरु बेचेर सखाप पार्नुले आफ्नै देशलाई डुबायो । छिमेकी राष्ट्र भारतले नेपालको बिभिन्न क्षेत्रका हजारौ हेक्टर क्षेत्रफल जगा मिचिरह्यो, जसरी हुन्छ आफ्नो सरकार ठडाउँने मेलो-मेसो गर्नाले त्यसमा जनतालाई गुलामी बनाउदै ङिचिक्क लाज पचाएर हेरिरह्यो । काँग्रेसले यही न गर्‍यो । मैले अघिनै भनी सकेको छु कि समय चुनौती हो भने अवसर पनि हो ! उसले आफ्नो अवसरमा नगरेर किन अरु बेला बखतमा बाँदरले आफ्नो पनि घर बनाउदैन अरुलाई पनि बनाउन दिदैन भनेझै गर्ने ? यता ने.क.पा. माओवादीको १० बर्षे जनयुद्धले लाखौ नाबालक टुहुरो बने, कती त गर्भे टुहुरो बने । हजारौ महिलाहरुको सिउँदोको सिन्दुर पुछियो, हातका चुरा फुटे, गर्दनको पोते चुँडिए । हजारौ बाबु-आमाले आफ्ना मायाका टुक्रा सन्तानहरु गुमाए । लाखौका नाता-गोतालाई दु:खित तुल्यायो । यो त बहुतै दु:खको कुरो हो । तर के गर्ने र ? हुनु थियो, भई त गयो । कामना गरौ कि देश र जनताका हितका निम्ति लडेर वीरगति प्राप्त गरेका नेपाल आमाका सपुत छोरा-छोरी, वीर शहिदहरुका चिरात्माले स्वर्गमा शान्ति पाउन । उनिहरुको बलिदानीपूर्ण योगदान र ने.क.पा.माओवादी पार्टीको १० बर्षे जनयुद्धको परिमाणस्वरुप शदिऔ देखी जकडिएर आएको तानाशाही राजतन्त्रको अन्त्य र संबिधानसभाको चुनाव सफल हुनु जस्ता उल्लेख्य कार्य चाँही किटानकासाथ भन्न मिल्छ पक्कै भएकै हो । तर यहाँनेर, पुष्पकमल दाहाल प्रधानमन्त्री, प्रधानमन्त्री जस्तो जिम्मेवार ब्यक्तिको माओबादी लडाकुलाई सरकार ढाल्न खोज्नेसँग संघर्ष गर्न तयार रहनु पर्ने जस्तो अभिब्यक्ती ठीक चाँही कदापी पनि होइन । अब यहाँ ढाल्ने र ठडिइरहनेको के कुरो आयो र ? कर्तब्य र दायित्वको कुरो छ यहाँ त अब ! चाहे जुनसुकै पाटी वा बादी आओस । अब त हामीले पो नेपाली तन, नेपाली पन, नेपाली मनले बारम्बार यि लाचार सरकारमा रहेका हाम्रा अभिभाबक भनौदा ब्यक्ति र दलहरुलाई खबरदारी गर्न पछी पर्नु हुन्न । परेको बेलामा जस्तो सुकै मूल्य चुकाउँन पछी हट्नु हुन्न सम्पूर्ण नेपाली मुटुले । हैन भने एकदिन हामी एउटा खुकुरीको भरमा लडाई लडी हामी वीर गोर्खाली भनेर हामीलाई हाम्रा पुर्खाहरुले पहिचान गराएको हाम्रो अस्तित्व पनि गुमाइ दिन पछी पर्दैनन हाम्रा अभिभावकहरु । अब तपाईं गम्भिर भएर बिचार गर्नुस् । अब अस्ती फाल्गुन-२ गते शुक्रबारका दिन "नेपाली सेनाको कर्तब्य, यसको सन्चालन तथा राष्ट्रिय सुरक्षा" बारे सुझाब लिन बोलाईएका प्रधानसेनापति लगायत शैनिक अधिकारीहरुले नयाँ संबिधानका लागि भनेर नेपाली सेनाले धर्मनिरपेक्षता, नागरिकता र राज्य संरचनाको भाबी स्वरुप र संबिधान संसोधन लगायत मूल मुद्धामा जनमतसंग्रह गरी परिमाणका आधारमा मात्र निर्णयमा पुग्न, 'नयाँ संबिधानमा हुनुपर्ने महत्वपूर्ण ब्यबस्थाहरु र नयाँ संबिधान निर्माण गर्न गठित भिभिन्न समितिहरुका लागि आवश्यक सुझाबहरु' गरी दुई भागमा बाँडिएका पहिलो खण्डमा १६ र ब्रिस्तिथिकरण गरेर दोश्रो खण्डमा ३६ बुँदा समेटिएको, सुझाब पुस्तिका राष्ट्रिय हित संरक्षण समितीका अध्यक्ष अमीक सेरचनलाई बुझाएको थियो । अध्यक्ष सेरचनले यसमा सार्वजनिकरुपमा सुझाब मागिएकोले सुझाबलाई अन्यथा मान्न नहुने बाताएका थिए भनी फाल्गुन-५ कै राष्ट्रिय दैनिक कान्तिपुरले छापेको छ । अब यि पहिला त माग मात्रै हुन्थियो अब त सुझाब नै जान थाल्यो सरकारलाई सेनाको । के गर्नु त ? कुकुरले पुच्छर हलाउनु पर्ने, पुच्छरले कुकुर हलाउन थाले पछी । हुन सक्छ त्यो सेनाको शही माग थियो । तर, जनताको सेना हुन्छ कि सेनाको जनता ? मैले २०६४ माघ, अंक-४ को बिचार प्रधान मासिक पत्रिका "कोशी" मा सैन्यबिद डा. ईन्द्रजित राईको एउटा लेखमा पढेको थिए- "हामीसँग एयर्फोर्स, मिसाईल, नेवी, प्याङ, एयरक्राफ्ट जस्ता अत्याधुनिक बस्तुहरु छैनन । हाम्रो सेनाले दोश्रो कुनै छिमेकी राष्ट्रका सेनासँग हमला गर्नु पर्दा १ घण्टा पनि टिक्दैनन । एउटा F16 भन्ने एयरफोर्सको लागि प्लेन छ त्यो किन्नलाई २ करोड ६० लाख नेपाली जनताले २ बर्षसम्म खान पुग्ने बराबरको खर्च लाग्छ ।" हो यो सारा यसरी गिरिएको स्तिथीमा हामी नेपाल र नेपालीको हैसिएत किन भयो होला त ? यि यही हो दलहरुको होड्बाजी ! अघि-अघी नेता र जनता थिए । अब नेता जनता सेना । लाटो देशको गँडो तन्नेरी भने झै । मलाई के लाग्छ भने अब उचालेको कुकुरले मिर्ग मार्दैन भने झै भईरहेको छ अभिभावक भनौदा नेताहरुलाई जो स्वयंले सारा होड्बाजी, खिचा-तानीलाई त्यगेर कर्मनिष्ठ भई तोकिएको मिती वा समयवधी भित्रमा सम्पूर्ण नेपालीहरु (दलित, जनजाती, महिला, मधेशी, पिछडिएका बर्ग, लिङ्ग, बर्ण, धर्म) लाई सम्बोधन हुने गरी र देशको रक्षार्थरुपमा देशको नयाँ कानुन वा संबिधान कोरी देशलाई सोहिनुरुप कडाईका साथ लागू गरी डोर्र्याइनु पर्छ । किनकी देश सन्चालन बिधी भनेको संबिधान र कानुन नै हो । यसैमा सबै नेपालीहरुको भलाई हुन सक्छ । &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-5575215442333549456?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/5575215442333549456/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=5575215442333549456' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5575215442333549456'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5575215442333549456'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/02/blog-post_17.html' title='नेपालको राजनीति र संबिधान'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-539158632678657882</id><published>2009-02-15T03:23:00.000-08:00</published><updated>2009-02-15T03:35:33.746-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='प्रेम र जीवन'/><title type='text'>प्रेम र जीवन</title><content type='html'>&lt;div align="justify"&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;- ओशो&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;प्रेम इश्वरीय ब्यबस्था हो । जीवन र जगतको सृष्टिसँगै प्रेमको पनि उत्पति भएको हो । यो संसारमा जसले आफुलाई बाँधिएको अनुभब गर्छ त्यसले कहिल्यै कसैलाई प्रेम गर्न सक्दैन । प्रेमको जन्म स्वतन्त्रतामा हुन्छ, जहाँ कुनै बन्धन हुँदैन, जहाँ कुनै कानुन हुँदैन । प्रेम मनिसको त्यस्तो आत्मदान हो, जहाँ कुनै बाध्यता हुँदैन, बिबशता हुँदैन । प्रेमरहित जीवनले मनिसलाई बिकृतितर्फ, धर्महिन भावनातर्फ र हिंसातर्फ प्रेरित गर्छ । प्रेमरहित जीवन भन्दा कुरुप बस्तु अरु केही हुन सक्दैन । त्यही कुरुपता नै सबै खालका हिंसाको जड हो । प्रेम कुनै पनि ब्यक्तिले प्राप्त गर्ने तृप्‍तिको चरमबिन्दु हो । जब कुनै मनिसले प्रेम प्राप्त गर्न सक्दैन त्यसबेला त्यो मनिसको मन अतृप्‍ति, अधुरो र बेचैन हुन्छ । त्यसतो अतृप्‍ति मनिसले नै समाजमा दुराचार उत्पन्न गर्छ । उस्कालागी विवाह मात्र प्रेम हुन सक्दैन । विवाह भन्दा पर अतिरिक्त प्रेमको भौतरिने मनिस नै सबैखाले अपराधको प्रस्थान बिन्दु हुन्छ । जीवनमा प्रेम भएन भने मस्तिष्क रुग्ण हुन्छ, चिन्ता र तनाबले भरिन्छ । त्यो स्थिथिमा मनिसले आफुलाई बिर्सन चाहन्छ । मनिसले आफुलाई नै बिर्सनु पर्ने पेरिस्तिथी पागलपनको हद मानिन्छ । यस्ता हदहरुले नै समाजलाई संकेतिकरुपमा त्यस्तो अवस्थातर्फ डोर्र्याउछ, जुन अवस्थामा समाजका प्रचलित नियम र कानुनहरु खन्डित हुन थाल्छन अनी मनिस जीवन देखी नै भाग्न थालछ । यहाँनेर के कुरा भुझ्नु पर्छ भने हामी जुन ईश्वरको खोजिमा छौ त्यो ईश्वर जीवन देखी भागेर होइन जीवनमा प्रबेश गर्दा उत्पन्न हुन्छ । त्यसैले म भन्छु जीवनमा ईश्वरको सामिप्य प्राप्त गर्नु छ भने प्रेम गर, सबैसँग गर । प्रेमको कुनै मूल्य वा प्रतिदान नमाग । मेरो विचारमा जब एउटी महिला र एउटा पुरुष पारीपूर्ण प्रेमका आधारमा एक-अर्कामा एकाकार हुन्छन त्यसबेला प्राप्त हुने तृप्‍ति वा परिपूर्ण प्रेमको असर उनिहरुको शरीरमा होइन, आत्मामा देखा पर्छ । उनिहरु एउटा लयपूर्ण संगीतमा हराउँछन र एक्-अर्कामा बिलिन हुन्छन । त्यसबेला परमात्मा मात्र शेष रहन्छन । यस्तो अवस्थालाई कसैले पनि शब्दमा बर्णन गर्न सक्दैन, किनभने उनिहरु परमात्मामा उपलब्ध भएका हुन्छन । जब एउटी स्त्री र पुरुषले परीपूर्ण प्रेम मार्फत अलौकिक आनन्द प्राप्त गर्छन त्यसबेला उनिहरुको मिलन शाररिक मिलन नभएर एउटा आध्यात्मिक कृयाकलाप हुन पुग्छ, जसलाई हामी क्षणिक आनन्दको यौनसंसर्ग भन्दा माथि उठेर आध्यात्मिकरुपमा पारीभाषित गर्न पुग्छौ । यही अवस्थालाई म योगपूर्ण समाधिकारुपमा लिन्छु । यस्तो समाधी त्यति नै महत्वपूर्ण छ जती स्त्री / पुरुषको शाररिक मिलन । यो त्यतिनै पवित्र छ जती ईश्वर, किनभने आध्यात्मिक शान्ति प्राप्त हुने स्त्री / पुरुषको दैनिक मिलन पछी नै ईश्वरले नयाँ जीवनको सृस्‍टि गर्छ र जीवनलाई एउटा नयाँ गति र उर्जाको प्रदान गर्छ । यधपी, तथाकथित धार्मिक मान्यताले, सामाजिक संस्कारले, परिवारको अवधारणाले प्रेम र यौनलाई अपवित्र र घ्रिणित कृयाकलापकारुपमा परिभाषित गर्ने चेष्टा गरेको छ । यदी प्रेम र यौन अपवित्र र घ्रिणित हुन्थियो भने हाम्रो शाह्रा जीवन घ्रिणित र अपवित्र हुन्थियो । यदी यौन संसर्ग पाप हो भने हाम्रो शाह्रा जीवन पाप मानिन्थियो । जब जीवन नै सम्पूर्णरुपमा पाप हुन पुग्छ भने हाम्रा साह्रा उपलब्धी निष्पट्ट अन्धकारमा हराउँथे । त्यसैले म एउटै कुरो भन्न चाहन्छु- एउटा नयाँ मनिसको जन्मका लागि प्रेमको पवित्रता, यौनको संसर्गको धार्मिक्तालाई स्वीकार गर्नु आवश्यक छ, किनभने जीवनको सृस्‍टि त्यसैबाट हुन्छ र सृस्‍टिको निरन्तरताको लागि त्यो आवश्यक छ । परमात्माले पनि प्रेम र यौनलाई जीवनको आधारकारुपमा स्वीकार गरेका छन, तसर्थ प्रेम र यौनलाई गलत आँखाले हेर्नु वा गलत परिभाषित गर्नुभन्दा ठुलो अपराध अरु केही हुन सक्दैन । वास्तबमा भन्ने हो भने जो मनिस प्रेम बिना को जीवनको कल्पना गर्छ त्यो पापी हो, जुन बस्तु प्रेमरहित हुन्छ त्यो अपवित्र हुन्छ, किनभने प्रेमले नै मनिसलाई परमात्माको नजिक पुर्र्याउछ र समाजको, सृष्टिको निरन्तरतालाई सघाउँछ । त्यसैले म भन्छु प्रेम आँखाले हेर, तिम्रा लागि यो सारा जगत बिस्तारै-बिस्तारै परमात्मामय देखिन थाल्छ । जसले जीवनमा कसैलाई प्रेम गरेको छैन उसको जीवनमा उसको जीवनमा परमात्माले प्रबेश गरेकै छैन भन्न सकिन्छ, किनभने प्रेमक्षणमा नै पहिलो पटक कुनै पनी प्राणीमा परमात्माले प्रबेश गर्छ । त्यसैले यदी प्रेमको एक थोपामात्र निन्दित भयो भने पनि सम्पूर्ण परमात्मा निन्दित हुन पुग्छ । कुनै पनि मनिसलाई परमात्माको नजिक लानु छ भने त्यस्तो मनिसलाई प्रेमको नजिक लानुपर्छ । यदी हामीले यो संसारमा प्रेम प्रतिको निष्ठालाई, यौन संसर्गप्रतिको आकर्षणलाई स्थापित गर्न सक्यौ भने यो संसारमा हाम्रो जीवन र जगत दुबै सम्मानित हुनेछन । त्यो बेला प्रेमले एउटा आध्यात्मिक मूल्य प्राप्त गरेर नयाँ समाजको निर्माण गर्नेछ । जहाँ हाम्रा सन्तति, हाम्रा भाबी पुस्ता र उनिहरुको जीवन प्रेममय हुन पुग्छ । सायद यसैलाई मनिसहरु ईश्वरीय खोजकारुपमा व्याख्या गर्छन । त्यसैले म भन्छु प्रेम प्रारम्भ हो भने प्राप्ति अन्त ।&lt;br /&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;सभार: साप्ताहिक&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;&lt;strong&gt;(प्रेम दिवस फेब्रुअरी-१४ को दिनबाट सुरु गरेको यो मेरो "मेरो खुशीको दिन" भएको कारणले गर्दा पनि प्रेम र माया-ममतामा बिशेष जोड दिन चाहेको र मलाई लाग्छ माया बिनाको संसार कल्पना गर्न नि सकिन्न ! आशा छ, मित्रहरुले सिधा नजरले हेरीदिनु हुनेछ।)&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; &lt;em&gt;&lt;span style="font-size:85%;"&gt;- अर्जुन&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-539158632678657882?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/539158632678657882/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=539158632678657882' title='3 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/539158632678657882'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/539158632678657882'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/02/blog-post_15.html' title='प्रेम र जीवन'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>3</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-1711587676767945498</id><published>2009-02-14T05:23:00.000-08:00</published><updated>2009-02-15T03:27:58.926-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='कविता'/><title type='text'>कविता</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;-उदाउँदै गरेको नयाँ संबिधानलाई !&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;पर्खाईमा छन आमा-बाबा अनी नेपाली दिदी-बहिनी र दाजुभाइ&lt;br /&gt;आशा र भरोशाको स्वागत बोकी उदाउँदै गरेको नयाँ संबिधानलाई&lt;br /&gt;उही धर्तिमा बिलए भएका चिरात्माले पनि तिमीलाई सलामी चढाउँनेछ,&lt;br /&gt;आउ तिमी जात, जाति, भाषा, धर्म, लिङग र बर्ण साह्रालाई समेटी&lt;br /&gt;जसले तिमीलाई गर्बको आशुँ चढाउँनेछ ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;पर्खाईमा छन आमा-बाबा अनी नेपाली दिदी-बहिनी र दाजुभाइ&lt;br /&gt;आशा र भरोशाको स्वागत बोकी उदाउँदै गरेको नयाँ संबिधानलाई&lt;br /&gt;हो ! थाहा नहोला र कसलाई? साहारा खोज्दैछौ तिमी बैशाखीको !&lt;br /&gt;तर, भरोशा त छैन यहाँ,&lt;br /&gt;चम्चे र दादागिरीको दलदल भँगालोमा फस्ने बानी बसेकोछ ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हे सहयोगी मित्रहरु !&lt;br /&gt;निष्पक्ष र कर्मनिष्ठ भएर हतेमालो गरियोस,&lt;br /&gt;जहाँ सम्मा भोलि आफुलाई,&lt;br /&gt;आफ्नो यथार्थ उपकार र कल्याणको भावनामा पोतियोस ।&lt;br /&gt;पर्खाईमा छन आमा-बाबा अनी नेपाली दिदी-बहिनी र दाजुभाइ&lt;br /&gt;आशा र भरोशाको स्वागत बोकी उदाउँदै गरेको नयाँ संबिधानलाई&lt;br /&gt;वनपाखाका प्राणी, भिरका सुनाखरी, देउराली र भञ्ज्याङका बटुवा&lt;br /&gt;अनि खर्कका चौरी पनि नछुटुन,&lt;br /&gt;जसको चित्कार र मनोरन्जनले तिमीलाई बासनादार फूल बनाई&lt;br /&gt;सदा-सर्बदा फूलाई रहनेछ, फूलिरहनेछ ।&lt;br /&gt;पर्खाईमा छन आमा-बाबा अनी नेपाली दिदी-बहिनी र दाजुभाइ&lt;br /&gt;आशा र भरोशाको स्वागत बोकी उदाउँदै गरेको नयाँ संबिधानलाई ।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-1711587676767945498?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/1711587676767945498/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=1711587676767945498' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/1711587676767945498'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/1711587676767945498'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/02/blog-post_2710.html' title='कविता'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-1295321293479940434.post-5434513553354724891</id><published>2009-02-14T05:21:00.000-08:00</published><updated>2009-02-15T03:28:22.091-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गजल'/><title type='text'>गजल</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#009900;"&gt;&lt;em&gt;- कसम किन खानु ?&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;देवी-देउरालीको कसम किन खानु? बोलेका बचनहरु भुल्या छै'न ।&lt;br /&gt;भौतिक शरीर टाढा भएपनि, मनको डेरा कतै सार्र्या छै'न ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;चोखो माया त दिन नचाहेको होइन, उपहास गरिदिएपनी&lt;br /&gt;मायालाई गरीबी र धनीको तराजुमा जोखी, दाममा साट्या छै'न ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;काँडै-काँडा बिज्यो होला, फूलै-फूलले सजाई दिन खोज्दा&lt;br /&gt;फूलै दिइ कालो मनको पाप पखाल्नलाई, आँशु झार्र्या छै'न ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;प्रेमको मखुन्डो ओढी, कयौ लाल्छनामा अभियुक्त बनाएपनि&lt;br /&gt;स्वच्छ प्रेमको बलत्कार गरी, हत्या गर्र्या छै'न ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;किनारामा हैन गहिराइमा डुबी त हेर, भुमरीमा अतालिएपनी&lt;br /&gt;यो बाँझो मनको पाखा-पखेरामा, आशा अझै रित्या छै'न ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;देवी-देउरालीको कसम किन खानु? बोलेका बचनहरु भुल्या छै'न&lt;br /&gt;भौतिक शरीर टाढा भएपनि, मनको डेरा कतै सार्र्या छै'न ।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/1295321293479940434-5434513553354724891?l=arjundr.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://arjundr.blogspot.com/feeds/5434513553354724891/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=1295321293479940434&amp;postID=5434513553354724891' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5434513553354724891'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/1295321293479940434/posts/default/5434513553354724891'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://arjundr.blogspot.com/2009/02/blog-post_2120.html' title='गजल'/><author><name>अर्जुन दुङमेन्</name><uri>http://www.blogger.com/profile/18165941036073763695</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='28' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_i8yfSMG90vY/SjYMDc83pMI/AAAAAAAAAWQ/qDSCVOc89Tc/S220/Nepali+sahitya+ko+maya.JPG'/></author><thr:total>0</thr:total></entry></feed>
